A TDM kifejezés magyarítására nem került sor, talán ez is okozta a viszonylagos távolságtartást az új gondolkodásmóddal szemben. A szervezeti rendszerben mindenesetre már 2003-tól megjelentek az első TDM-kezdeményezések, elsősorban a balatoni és az északmagyarországi régióban. Ezen régiókban a TDM-et már nemcsak elméletileg, hanem többéves működés során szerzett tapasztalat alapján is is megismerték.

A TDM-szervezetek felállításának európai uniós forrásokkal történő ösztönzésére a 2008 végén kiírásra kerülő pályázatok keretében lesz lehetőség. A témakört ugyan megelőzte a turisztikai attrakció és fogadóképesség fejlesztése, de a hosszú várakozást követően 2008 augusztusában megjelent TDM regisztrációs felhívás - amely lehetővé teszi a TDM-aspiráns szervezetek részére az indulást a ROP-pályázaton – még így is sok kihívást rejtett magában, kiíró és pályázó számára egyaránt. Vitathatatlan előnye a regisztrációs fordulónak, hogy a korábban tervezett kétfordulós ROP TDMpályázathoz képest az első ütem így sokkal gyorsabban lebonyolítható volt, ami többek között az igen feszesre tervezett beadási határidőnek is köszönhető. A kiírásban közreműködő állami szervezetek így eddig szokatlan meglepetéssel „kedveskedtek” a TDMpályázóknak, mondván, hogy a regisztrációs adatlapon szabadon kifejthetik az egyébként is valószínűleg már meglévő szakmai és szervezetfejlesztési elképzeléseiket – ehhez csak egy adatlap és néhány – egyébként hasznos – szakállam- titkársági háttéranyag állt rendelkezésre. Ezt a korlátozott információt a régiós szinten szervezett, a regisztrációs folyamatot támogató konzultációs lehetőség nagymértékben kiegészítette – amire a pályázói érdeklődést tekintve szükség is volt.

A TDM-szervezetek vagy – kezdeményezések pedig próbáltak felnőni a feladathoz, amit kétségkívül nehezített, hogy a később kiírásra kerülő ROP-pályázat feltételrendszerét nem ismerték – amiből újfent az derül ki, hogy magyar ember arra pályázik, amire lehet, nem arra, ami a hosszabb távú szakmai elképzelésébe beleillik…

Mindenesetre érdekes kettősség alakult ki a regisztrációs folyamat során: sokan kifogásolták, hogy már megint felülről akarják megmondani, hogy mit hogyan kell tenni a TDM-mel kapcsolatban, egyúttal számtalan kérdés fogalmazódott meg, hogy akkor most ezt hogyan is kell csinálni… A rendelkezésre álló néhány hét így próbára tette a témakörrel foglalkozókat, a kérdések esetén megkereshető fejlesztési ügynökségek munkatársait, az előadásokkal, konzultációkkal turnézó turisztikai vezetőket és szakértőket egyaránt. Konkrét példaként megemlíthető a regisztrációs adatlaphoz tartozó, pályázói igényként felmerülő útmutató hiánya: végre egyszer lehetőség volt a szabad tervezésre, ekkor viszont a kereteket, útmutatást hiányolták. Ugyanakkor nem vitatható, hogy néhány formai követelményt (például beküldés módja) pontosabban meg kellett volna határozni.

Összességében azonban a pályázatok esetében legkritikusabbnak tűnő időfaktor – igaz, többéves várakozást követően – a regisztráció során a jelzett keretek között maradt, ez remélhetőleg a ROPpályázat során is megvalósul. A régiós konzultációk során a pályázók részéről gyakran elhangzott kérdések többek között a turisztikai információs irodák integrálására, a régióhatárokat átlépő csoportosulások létrehozásának lehetőségére, azok feltételrendszerére, finanszírozási kérdésekre és az egyes szinteken ellátandó feladatok körére vonatkoztak. Természetesen sokakat érdekeltek a technikai „részletek” is: a pályázati határidők, eljárásrend, keretösszegek és támogatási intenzitás.

Ezek a tapasztalatok egyúttal kijelölik az utat a pályázatkezelő szervezetek részére, hogy a ROP pályázati kiírással párhuzamosan mikor szükséges a pályázók segítése, milyen szakmai tartalmakhoz érdemes – nem kötelező jelleggel alkalmazandó – a legjobb gyakorlatokat, részleteket bemutatni.

A továbbiakban a TDM-ek remélhetőleg ugyancsak felismerik a vidékfejlesztési forrásokkal, célokkal való természetes csatlakozást (pl. Leader), illetve egyes térségekben a határ menti együttműködést elősegítő források határon átnyúló TDM-ek munkáját is támogatják majd.

A TDM szervezeti rendszer alapjainak helyi – és az észak-magyarországi régióban egyúttal térségi - szinten történő sikeres létrehozásának, pályázati támogatásának másik és valószínűleg fontosabb kérdése ugyanakkor, hogy a potenciális TDM-szervezetek tudnak- e élni azzal a lehetőséggel, hogy akár akkora összegű forrásokhoz juthatnak szakmai elképzeléseik megvalósításához, amely eddig csak a turizmus regionális intézményi szintjén volt elérhető.