A nemzeti turisztikai marketingszervezet (MT Zrt.) 2011-es marketingtervében az Arab-öböl térségét a feltörekvő piacok közé sorolta, erőteljes megjelenést tervezve az érintett országokban. A társaság idei marketingtervében kiemelt területként szerepel az ún. feltörekvő piacokon (Arab-öböl térsége, Dél-Amerika és Ázsia – különösen Kína és India) való megjelenés, aktív turisztikai marketingtevékenység végzésével. Az MT Zrt. neki is látott a feladatnak; január végén a Bavaria Tours, a Turkish Airlines és a Tour East Tour Hungary közreműködésével láttak vendégül arab utazásszervezőket. Illetve komoly fegyvertény a Qatar Airways budapesti járatnyitása, amivel a térség fizikailag is összeköttetésbe került Magyarországgal. Csak márciusban négy, egyenként majd egyhetes tanulmányútra érkeznek a térségből hazánkba, a Qatar Airways és az MT Zrt. szervezésében. Az MT Zrt gyúrja a lehetséges hazai piaci szereplők tudatát is, hogy felkészítse őket leendő vendégeinkre. Március 21-én a marketingszervezet meghívta a szakmát, ott voltak saját munkatársaik is, és szakértők segítségével igyekeztek pontosabb képet felvázolni a térségből remélt vendégek speciális igényeiről és utazási szokásairól. Az előadások során a szakmai közönség elsőként részletes piaci ismereteket szerezhetett a célpiac utazási szokásairól, Európa pozíciójáról és imázsáról a szóban forgó küldőpiacon Megtudták azt is, hogy az Öböl-menti országok küldőpiaca a világ egyik legmagasabb növekedési ütemű piaca, utazói számára Európa könnyen megközelíthető, nem túl drága, elsősorban nyári úti cél, ahova presztízs elutazni.
Főváros a tesztpadon
Budapest kitüntetett szerepet kap a tanulmányutakban. A tetszetős és a résztvevők szerint gazdag kínálatot felvonultató magyar fővárossal kapcsolatban a szokásos történet játszódik le; az út második napján így kiáltanak fel: „Hogyhogy erről eddig nem tudtunk?!” És csodálják a fővárost, majd sorolják, hogy Londonba, Párizsba elutaznak, mert kell, de az ott kifizetett sok pénz szerintük nem áll arányban a kapott értékkel. Mindeközben itt van ez az impozáns, kultúrával, hagyománnyal teli város a Duna két partján, kedvesek és segítőkészek az emberek, ráadásul versenyképes árakkal. De mindezt miért nem kommunikáljuk? – teszik fel a kérdést.
Magas labda mind a BTSZK-nak, mind az MT Zrt.-nek. Jól vizsgázott a tanulmányutak során egyebek mellett a Művészetek Palotája, a Corinthia Royal, a New York és Four Seasons szálloda, a még mindig átadásra váró Rácz fürdő és a szálloda, a Ramada Resort Aquaworld, az éttermek közül a 21, a Gundel és a szentendrei Aranysárkány. Ugyanakkor nem árt, ha azon éttermek, amelyek a térség vendégeit fogadni szeretnék, felkészülnek az iszlám vágási szokások szerinti halal menü felszolgálására is.
Egy hónapra utaznak el
De a szolgáltatók is felköthetik a gatyájukat. Egy-két szkeptikusabb beutaztatóban felmerül az is, hogy voltaképpen mit tudunk mi itt, ennek a fényűzést minden mennyiségben kereső vendégkörnek kínálni azzal az egy-két luxusszállodánkkal és néhány prémium divatcikk üzletünkkel, vidékről már nem is beszélve?
Persze még ismerkedés folyik – erősítik meg mások is. Ezzel a piaccal gyümülcsöző kapcsolatokat kiépíteni hosszú folyamat, mely a több lépcsőben megvalósuló kölcsönös bizalmon alapul – teszik hozzá. Előnyben lesznek azok a helyek, ahol akad legalább egy-két arabul beszélő munkatárs. „Ha csak angolul beszélnek a térségbeliekhez, idegenek maradnak, holott igénylik a személyes hangvételt, ennek alapeleme, hogy valaki beszélje a nyelvüket” - tanácsolja Husain Biviji, a Mannai Air Travel helyettes igazgatója. Biviji hozzáteszi: az első út rettentő sokat számít, ha beindul a turizmus, az első időszaknak hibátlanul kell működnie, hogy a korábban is tárgyalt bizalom ilyen módon is megerősödjön. A szakember szerint a térségből Szaúd-Arábiára, Kuvaitra és Katar érdemes odafigyelni, ők lehetnek a kiemelt küldőpiacok.
Az öböl menti családok akár egy hónapra is elutaznak a nyári hőség elől – mondja Siraj Ahmed Shaikh, egy jelentős katari cég, a QAFCO céges utaztatással foglalkozó részlegének munkatársa. Ezt a hónapot, amely gyakorta augusztusra esik, Svájcban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban töltik; ha nem is az egész hónapban, de ebből a hosszú szabadságból egy-egy hétig akár Magyarországon is időzhetnek ezek a családok – teszi hozzá.
Ők szívesen szállnak meg apartmanokban, így az ezt kínáló szállodák előnyben lehetnek – mondja. A térségbeli szakemberek elmondták azt is: nagyon fontos a jó közbiztonság, főképp a népes családdal utazók esetében, akik a biztonság mellett igénylik intim szférájuk tiszteletben tartását is. Gyógyvízünk, fürdőink nagyszerűek, szeretnék őket az öböl mentiek, nem szabad azonban egy kalap alá venni a térség lakóit – figyelmeztet Carla H. Issa egy másik, szintén katari cég, a TRAGS képviseletében. Ott is mindenféle érdeklődésű emberek élnek, így fontos, hogy széles, de minden részletében magas nívójú termékeket kínáljon az ország, ezzel szólítsa meg őket – teszi hozzá.
Túlzott vízumszigor
A legutóbbi út résztvevői kevés dolgot kifogásoltak. Ebből az egyik, hogy – akár egy ötcsillagos szállodában is – keveset mosolygunk, illetve hogy a boltosok úgy viselkednek, mintha nem az lenne a legfontosabb számukra, hogy a vevő vásároljon. A másik pedig a vízum. Magyarország kicsit mintha szigorúbban alkalmazná a schengeni vízumkiadás kritériumait.
Az egyik korábbi, márciusi csapat szeretett volna a tervezettnél egy nappal tovább maradni és meghosszabbítani a ki tudja, miért pont annyi napra megadott a vízumot, ameddig az út maga is tartott. A pluszban itt töltött nap felét elmondásuk alapján a bevándorlási hivatalnál töltötték. Másfelől többször érkeztek panaszok az abu-dzabi magyar konzul munkáját segítő, libanoni állampolgárságú helyi alkalmazott munkájára is. A kritikus hangok kifogásolták, hogy az alkalmazott nem beszél magyarul, lekezelően bánik az ügyfelekkel, és mindennek tetejébe az ügyintézés meglehetősen lassan megy. Egy lapunknak beszámoló olvasó írta, hogy Emirátusokban élő ismerősei inkább mennek az osztrák konzulátushoz, és intézik ott a vízumukat.
Megkérdeztük a Külügyminisztériumot, válaszuk így szólt: „Az abu-dzabi magyar konzul munkáját segítő, libanoni állampolgárságú helyi alkalmazottal kapcsolatban a Konzuli Főosztályhoz eddig csak egyetlen panasz érkezett 2011 januárjában. A panaszlevélre a konzuli főosztály válaszolt, az ügyfél pedig végül elégedetten távozott a konzulátusról, a konzul eljárásával szemben nem emelt kifogást, és a vízumot is megkapta.” Az abu-dzabi konzulátus ügyintézési idejét is sokan tartják hosszúnak. Ezzel kapcsolatban a minisztérium úgy reagált, hogy ez igaz, de a jelenlegi gazdálkodási feltételek mellett a külügynek a félfogadási idő növelésére nincs lehetősége, mivel ehhez további alkalmazottak kellenének, ezért más megoldást keresett. Kiszervezték a vízumügyintézést, így a „VFS Global nevű külső szolgáltató cég Dubajban működő irodáján keresztül adják be magyarországi beutazás céljából a vízumkérelmeket, illetve kapnak részletes tájékoztatást a vízumeljárással kapcsolatban” – tájékoztatott a minisztérium sajtóosztálya.
Tárgyalóasztalnál
Értesüléseink szerint a külügy és az MT Zrt. tárgyalóasztalhoz ült a vízum ügyében március 7-én, és megállapodtak, hogy egy következő találkozóra várják a bevándorlási hivatalt is.
Egyes szakmai szereplők szerint elsősorban utóbbi az, amely a történet kevésbé rugalmas szereplője. Mások úgy látják, korai lenne pálcát törni akár a külügy, akár a hivatal fölött, mivel egy folyamat elején vagyunk, és a felek alapvetően jónindulattal állnak a kérdéshez, belátva, hogy nemzetgazdasági érdekről van szó. Egy lapunknak névtelenül nyilatkozó szakember úgy látja: a bevándorlási hivatal attól tart, hogy ha valaki a schengeni zónában marad vízuma lejárta után, azt Magyarországra fogják visszatoloncolni, ha mi adtuk ki a vízumot, és utána mi bajlódhatunk vele. Ez elő is fordulhat néhány esetben, véli szakemberünk, hozzátéve, hogy mindez eltörpül amellett, amit az ország gazdasága és a költségvetés is nyerhet a vízumok könnyített kiadásával. Szerinte törvénymódosítással lehetne megoldani a problémát. Akárhogy is, de a májusi dubaji vásárig (Arabian Travel Market) – ahol a hazai turizmus ezúttal nagy erőkkel képviselteti magát – megoldást kell találniuk a feleknek a rugalmasabb vízumkiadás érdekében – vélik a tanulmányúton részt vevők és hazai a beutaztatók egyaránt. A vásárig alig egy hónap maradt.
Még több oroszt! Oroszországból jóval többen érkeznek hozzánk, de Jakócs György, a jelentős számú orosz turistát beutaztató Robinson Tours egyik vezérigazgatója szerint nagyságrendekkel több orosz turistát lehetne hazánkba vonzani, ha az orosz állampolgárok könnyebben megszerezhetnék a schengeni vízumot, de nem csupán a B típusú, egyszeri belépésre jogosító vízumot, hanem a féléves, többszöri belépésre is alkalmasat. Erre azonban jelenleg csak akkor van lehetőség, ha az orosz állampolgár korábban már kapott schengenit. Ezt azonban nem olyan könnyű megszerezni, ha az orosz vendég első állomása Magyarország. Pedig jönnének; Jakócs György elmondta, hogy egyes magyarországi úti célok, mint Hévíz, kifejezetten divatossá váltak. A magyar fél gyakorlatilag szinte az összes, a schengeni vízumhoz a törvény által elvárt feltételt elvárja egészen a keresetigazolásig. Utóbbi az, amivel egyebek mellett a finnek például nem foglalkoznak – említi Jakócs György az ellenpéldát. Mi több – teszi hozzá Jakócs –, a szentpétervári finn konzulátuson folyamatosan 63 ablaknál folyik az ügyintézés. Ilyen kapacitás mellett ki is lehet adni azt az 542 512 vízumot, amelyet ott kaptak az oroszok 2009-ben a külügy forrásai szerint. Idén akár az egymilliót is elérheti ez a szám. Nálunk ugyanebben az évben a három konzulátus adott összesen körülbelül 50 ezer vízumot. Ugyanebben az évben, a válság idején egy orosz–magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén kifejtették: milyen jó, hogy vannak az oroszok, ők az egyetlenek, akik növelték az év első negyedében a vendégéjszakák számát az akkor szinte üresen tátongó fővárosi hotelekben. A más uniós tagállamok által kiadott vízum utáni illetékből az állam profitál, de a turistákból is, mert ha az egyik tagállamban körülményesebb a vízum megszerzése, inkább megy a másikba, ha nem elsősorban a célország számít. Például egy konferencia, egy incentive út esetében. Az pedig nem járható út, hogy az adott ország állampolgára az egyik helyen megkapja a vízumot, de nem ott lép be, mivel az utat abban az országban kell megkezdeni, amelyik a vízumot kiadta. |