A TURET álláspontja szerint a kerettörvény jóváhagyásával az állam elismeri a turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepének fontosságát, azt a 8-10% GDP-t, amivel a turizmus a nemzetgazdaság teljesítményéhez hozzájárul.

Az elismerésen kívül gyakorlati előnyöket is jelent a jogszabály, hiszen olyan alapvető definíciókat tisztáz, mint pl. a látogató, a turista, a turisztikai tevékenység; s az állam feladataként jelöli meg a nemzeti marketing ellátását, mely eddig törvényi szinten még nem jelent meg.

A régiók szempontjából kiemelkedően fontos, hogy egyértelművé teszi a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok helyzetét, feladatait, felelősségét. Azzal, hogy a turizmust közvetlenül érintő kérdésekben a jövőbeni Regionális Turisztikai Bizottságoknak (RTB) egyetértési joga lesz a Regionális Fejlesztési Tanácsokban (RFT), erősödik az RTB-k pozíciója, így lehetővé válik a turizmus érdekeinek hatékonyabb képviselete az RFT-ben és így az Uniós források elosztásánál is.

Mivel régiós szinten a helyi érdekek könnyebben egyeztethetők, kommunikálhatók, így az RTB lesz a záloga annak, hogy a Nemzeti Turizmus Stratégiához igazodva valóban az adott régió érdekeit szolgáló, az abba leginkább illeszkedő fejlesztések valósuljanak meg, s a ténylegesen szükséges tevékenységeket támogató pályázati forrásokat biztosítsanak a régió turizmusának szereplői számára.

Nagy jelentőséggel bír, hogy az RTB-k működéséhez a törvény előírja Regionális Turisztikai Célelőirányzat létrehozását, melyet a költségvetés támogat.

Szintén óriási előrelépés, hogy a jogi norma ösztönzi az önkormányzatokat az idegenforgalmi adó turizmusba való visszaforgatását, hiszen ha a helyi önkormányzat az idegenforgalmi adó összegéhez igazodó költségvetési hozzájárulást nem a helyi turizmust támogató célra használja fel, akkor sem Európai Uniós, sem hazai forrású turisztikai célú támogatásra nem pályázhat.