A kormány jogalkotási tervében az szerepel, hogy szeptemberben nyújtja be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az Országgyűlésnek a csődtörvény tervezett módosítását.

Az ügyvédi iroda által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint a svájci frank rendkívüli erősödése újabb lökést adhat az év eddigi időszakában is nagy iramban növekvő vállalati fizetésképtelenségnek, amely a kkv-ék mellett a nagyobb vállalatokat is fenyegeti.

Radikálisan nőtt az év első felében a fizetésképtelen vállalatok száma, a kilábalásra viszont egyre kevesebb az esély, erre utal, hogy a fizetési gondok szaporodása ellenére csökken a cégek megmentését szolgáló csődeljárások száma - olvasható a dokumentumban. Az év első hat hónapjában 54 csődeljárás indult, csaknem harmadával kevesebb, mint egy éve, miközben 9.500 felszámolási eljárást regisztráltak, 9 százalékkal többet, mint 2010 első felében.

A közlemény idézi Szatmáry Istvánt, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda európai jogi szakjogászát, aki úgy véli: a helyzeten változtathatna, ha a csődtörvény rugalmasabb lenne, amihez muníciót adhat a jogszabály legutóbbi módosítása is. Legutóbb már egy speciális körben, a nemzetgazdaságilag kiemelt vállalatok esetében bevezettek olyan szabályokat, amelyek segíthetik a talpra állást.

Szatmáry István kiemeli: hatékonyabbá válna a vállalatok megmentését szolgáló csődeljárás, ha a fizetőképesség helyreállítását szolgáló eljárásokban, ott ahol ezt a bajba jutott cég folyamatos működtetése megkívánja, általánosan alkalmazható lenne az utólagos versenyhatósági engedélykérés elve, amelyet a napokban hatályba lépett módosítások speciális esetre már bevezettek.

Az utólagos engedélyeztetés elvének bevezetése lehetővé tenné, hogy csőd vagy felszámolási eljárás során a bajba jutott céget felvásárló befektetőnek ne kelljen megvárnia a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének megszerzésével járó esetleg hosszadalmas procedúrát, hanem a befektetés realizálása után azonnal gyakorolhassa az irányítási jogát; ezzel nagyobb remény van arra, hogy a csőd vagy a felszámolás nem szakítja meg az üzleti folyamatokat - olvasható a közleményben.

Az új lehetőség gyorsítaná a tőkebevonást, mert a vevő azonnal irányító pozícióba kerülne a bajba jutott cégnél, egyúttal javíthatja a vállalat beszállítóinak és hitelezőinek pozícióját is. A rugalmasabb szabályozás ellen szól ugyanakkor, hogy teret adhat a visszaéléseknek, ezt azonban a DLA Piper szakértője szerint arányos szankciókkal kordában lehet tartani.