Magyarországon 139. éve működik intézményes örökségvédelem, a KÖH - amely integráltan foglalkozik az örökségvédelem ügyével - megalakításának tízéves évfordulóját ünnepli. A szervezet egyebek mellett erről a jubileumról is megemlékezik az október 14-én és 15-én tartandó konferencián, amelyet hagyományosan kétévente rendeznek meg a műemlékvédelmi ügyekben érintett összes szakmai szervezet részvételével - fejtette ki Tamási Judit.  

Szakmai körben

"A kerek évforduló kapcsán visszatekintünk a múltba, de leginkább előre nézünk. Az örökségvédelemnek újra kell fogalmaznia önmagát, és mi, örökségvédők ezt annyira tudjuk, hogy már meg is tettük. A hivatal műhelyeiben elkészült egy új kulturális örökségvédelmi stratégia, amelyet felterjesztettünk a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz. Erről a javaslatról - még az idei évben - elindul egy államigazgatási egyeztetés. Ezt megelőzően - az egyelőre még szakmai javaslat státuszában lévő anyagot - szakmai körben vitatjuk meg a konferencián. Nagy vonalakban bemutatjuk azokat a stratégiai elképzeléseket, amelyeket a saját feladatunkról gondolunk, ezt követően az egyes részterületekhez hozzászóló kollégák részletesen kifejtik majd az egyes alpontokat, részfeladatokat, elmondják észrevételeiket és javaslatokat tesznek" - taglalta a konferencia tematikáját az elnök.   

Hozzátette: a szakmai egyeztetésen szó lesz a Bajához hasonló kis és közepes méretű városok örökségvédelmi problémáiról is, ebben a részben Balatonfüred, Baja és Kalocsa illetékes szakemberei, polgármesterei fogják bemutatni saját örökségvédelmi feladataikat, valamint kifejtik, nekik mit jelent az örökségvédelem, milyen problémák merülnek fel az ő térségükben.   

Elsődleges feladat

"Az örökségvédelemnek az elsődleges feladata a történelmi emlékek anyagi valóságban való megőrzése, ugyanis a kulturális örökségi érték történeti forrás. Ezt a forrásértéket maga a történeti anyag hordozza, egy épületről éppen úgy le lehet olvasni a történelmet, ahogyan az egy oklevélből kiolvasható. Minden korszak épülete történeti értékű. Ennek megőrzése és karbantartása mellett azonban az örökségvédelem sokkal többet szeretne segíteni a kormányzatnak" - magyarázta Tamási Judit.   

Kifejtette, szeretnék, ha az örökségvédelmi szempontok integráltan beépülnének a különböző ágazati politikákba, hozzá tudnának adni a területfejlesztéshez, a vidékfejlesztéshez, a foglalkoztatás-politikához, mert az örökségi értékeken végezett beruházásoknak meglehetősen magas a munkahelyteremtő potenciálja. Jelenleg is folyik közmunkaprogram keretében egy örökségvédelmi mintaprojekt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - tette hozzá.   

A hivatal elkészítette az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó, Széchényi Ferencről elnevezett örökségalapú fejlesztési modult, amely hasznossá tenné az örökségvédelmet az egész kormányzat számára. Amennyiben sikerül elérni, hogy a nemzetpolitikai források egy részét örökségvédelmi célokra fordítsák, akkor egyfelől javulhat a határon túli területek műemléki állományának fizikai állapota is, másfelől a műemlékek helyreállítása kapcsán munkahelyek is születhetnének - mutatott rá Tamási Judit.    

"A helyreállítási munkáknál szükség van jól képzett szakemberekre, művészettörténészekre, restaurátorokra, történészekre, így a műemlékvédelem révén magyar értelmiséget nevelünk, segítjük az ottani magyarság szülőföldön maradását" - részletezte az elképzelés magját az elnök.