Az MTA-VKI immár hatodik alkalommal készítette el úgynevezett monitoring jelentését, amely a 2004-ben (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia) és a 2007-ben (Románia, és Bulgária) csatlakozott tíz európai uniós tagállam helyzetét vizsgálja, hasonlítja össze - mondta Vida Krisztina, a kötet egyik szerkesztője. (A 2004-ben szintén csatlakozott Ciprust és Máltát nem vették be a vizsgálatba.)

A szakértő szerint az újfajta gazdasági növekedés alapját a magasabb hozzáadott értékű termékek exportja, valamint az újraelosztási és adópolitika reformja teremtheti meg.

Ugyanakkor hozzáfűzte: számolni kell azzal, hogy a tíz tagállam felzárkózása várhatóan a válság előttinél kissé lassabb lesz, de elegendő lesz a munkanélküliség csökkentésére, a foglalkoztatottság növelésére, és kedvezhet a fenntarthatóbb szerkezetű államháztartások kialakításának is.

Úgy vélekedett, hogy a térség növekedése kiegyenlítettebb lesz a válság után, a tíz tagállamban 2 és 5 százalék közötti bruttó hazai termék (GDP) növekedés várható.

Magyarország kevéssé profitált a csatlakozás utáni és a válság előtti konjunktúrából, nem jellemezte gyors felzárkózás, magas beruházási ráta, és csökkenő munkanélküliség sem, emellett nőtt az államadósság - jegyezte meg. Vida Krisztina hangsúlyozta: a jövőben exporttevékenységre, viszonylag jó termelékenységre és munkaerőköltségre lehet építeni, de növelni kell a foglalkoztatást, az innovációt, és a beruházási tevékenységet is.

Inotai András, az MTA-VKI igazgatója elmondta: a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül ötben - Szlovéniában, Cipruson, Máltán, Szlovákiában és Észtországban - vezették már be az eurót, ugyanakkor nem várható, hogy félévente vagy évente új tagokkal bővül a jelenleg 17 tagú eurózóna, sőt "talán kevesebben lesznek" - jegyezte meg.

Vida Krisztina kiemelte: a "tízek" térségének gyenge pontja a foglalkoztatottság, 55-61 százalék - az uniós átlag tavaly 64 százalék volt - között mozog az átlagos foglalkoztatottsági ráta, és a válság miatt kétszámjegyűre, vagy közel kétszámjegyűre ugrott a munkanélküliség.

A válság ugyanakkor pozitívan hatott a folyó fizetési mérleg alakulására, mivel visszaesett az import, a 2010-es export volumene pedig megközelíti a válság előtti szintet. A felvevőpiacok kezdenek magukra találni, míg a belső fogyasztás egyelőre nem lendült fel, így nincs importnyomás - fűzte hozzá.

Vida Krisztina elmondta: a tíz tagállamban sok közös pont található az államháztartási reformokban. A költségvetések bevételi oldalán bizonyos adók emelésével, újak bevezetésével, az adóbeszedés hatékonyságának erősítésével, valamint néhány ország esetén a privatizáció felgyorsításával javították az egyensúlyt. Utóbbira példaként említette Lengyelországot, Szlovákiát és Bulgáriát.

A kiadási oldalon a leggyakoribb lépések közé tartoznak a közszférában befagyasztott bérek, a nyugdíjrendszerek átalakítása, továbbá egyes szociális juttatások felülvizsgálata.

Bár a tízeknél nem volt jellemző a gazdaságélénkítő programok beindítása, Észtországot kivéve minden közép-kelet-európai tagállamban a maastrichti limitnél nagyobb hiányok alakultak ki elsősorban a bevételek zuhanása miatt. A tíz országból ugyanakkor csak három - Magyarország, Lettország és Románia - küzdött fizetőképtelenségi gondokkal, és igényelt hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az EU-tól - fejtette ki a szakértő.

Elmondta: a válság hatására a legtöbb vizsgált államban felfedezhető a szándék az állam újraelosztó szerepének, illetve az államháztartás szerkezetének átalakítására és fenntarthatóbbá tételére. Erre azonban nincs bevált recept, ezért az intézkedések jellemzően részleteiben eltérő, fokozatosan bevezetett intézkedések voltak - ismertette Vida Krisztina.

Inotai András úgy vélekedett, hogy az államadósság csökkentése helyes irány, de néhány év alatt 80 százalékos GDP-arányos államadósságot csak nagy áron lehet 60 százalékra csökkenteni. Egy drasztikus államadósság-csökkentés Inotai András szerint korlátozza a növekedési kilátásokat.