Szívinfarktus, légzőszervi betegségek, cukorbaj és rák veszélyezteti az emberiség fejlődését. Kezelési költségeik világszerte ötezer milliárd euróval nőhetnek 2030-ig. Kevesebb só a táplálékban, az elhízás megelőzése, a dohány- és szeszesital-fogyasztás visszaszorítása, hatékony és olcsóbb kezelések jelentenék a segítséget – írták kutatók a The Lancet című brit orvosi szaklapban februárban közölt tanulmányukban.

A krónikus betegségek tömeges megjelenése, az érintetteknek a gazdasági és társadalmi életből való kiesése, gyógyítási költségeik gazdaságilag tarthatatlan helyzetet teremtenek. „A legfrissebb becslések szerint a világon évente 34,5 millióan halnak meg nem fertőző betegségekben, ez pedig az összesen 52,8 millió haláleset 65 százaléka. 2030-ban 50 millió lehet a nem fertőző betegségek áldozatainak a száma" – olvasható a tanulmányban.

Ruth Bonita, az új-zélandi Auckland Egyetem kutatója és szerzőtársai a legfontosabb intézkedések között említették a dohányfogyasztás visszaszorítását, a táplálékkal bevitt só mennyiségének csökkentését, elérhető árú kezelések biztosítását szívbetegek és szélütéses páciensek, illetve a többi érintett számára. Ez pedig nem kerülne többe évente fejenként 0,75-1,5 eurónál.

Ha tíz év alatt 15 százalékkal esne a sófogyasztás, a magas vérnyomás megelőzése révén 23 országban 8,5 millió ember halálát lehetne megakadályozni, a nem fertőző betegségek miatti halálozások 80 százalékát.

A legjobb és leggyorsabb eredményeket törvényhozással és adókivetéssel lehet elérni. A törvényi beavatkozások érik el a legnagyobb hatást, és ezek járnak a legkisebb költséggel – hangzott el a nemrég az ausztriai Kremsben tartott elhízás-konferencián.

Boyd Schwinburn, a Melbourne-i Deakin Egyetem táplálkozástudományi és közegészségügyi szakértője, a konferencia egyik résztvevője javasolta a „junk food”, az értéktelen élelmiszer legalább 20 százalékos adóját, az egészséges ételek adómentességét, sőt támogatását, valamint az egészségtelen élelmiszerek gyermekeknek szóló reklámjainak betiltását.