Mint írták, az igazgatóság a Budapesti Történeti Múzeum által átadott középkori kőemlékekből mutat be állandó kiállítást, amely minden nap délelőtt tíztől este hét óráig látogatható.

A Budavári Labirintust július 29-én a rendőrség közreműködésével vette birtokba az állam nevében eljárva a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A hatóság emberei és a rendőrök felszólították a barlangban tartózkodó turistákat a helyszín elhagyására, azóta a labirintus zárva tartott, látogatókat nem fogadott.
A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) tartozó felügyelőség igazgatója, Dolla Eszter a helyszínen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a fokozottan védett barlangrendszer a magyar állam tulajdona, annak használatáért a Budavári Labirintus Kft. bérleti díjat nem fizetett, barlanghasznosítási engedélyük nincsen, a fokozottan védett természeti értékekben kárt tettek, "természeti értékekhez méltatlan kiállítást üzemeltettek". A felügyelőség megtiltotta a további károkozást, továbbá természetkárosítás alapos gyanúja miatt büntető feljelentést tett a rendőrségen.

Salasovics Andrea, a Budavári Labirintus Kft. ügyvezető igazgatója a helyszínen újságíróknak nyilatkozva "rendkívül brutális" és "teljes mértékben jogellenes" lépésnek nevezte a felügyelőség intézkedését. Azt elismerte, hogy nem fizettek bérleti díjat, ugyanakkor hozzátette: amikor annak idején a polgári védelemtől megkapták hasznosítás céljára az ingatlant, olyan szerződést kötöttek, amelynek értelmében nekik kellett karbantartani, látogathatóvá tenni a labirintust.

Augusztus elején a Budavári Labirintus új vagyonkezelője, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) vezetője, Füri András azt közölte: a barlang állapotfelmérése során megállapították, hogy a Budavári Labirintus Kiállításszervező Kft. által a járatrendszer úgynevezett Reneszánsz sziklatermében július 29-ig folyó vörösborral működtetett "Mátyás Borkút" környezetében erőteljes szaghatás érzékelhető, a falakon pedig jelentős kiterjedésű szürke penészgomba-tenyészetek láthatók. Emiatt az igazgató további állapotfelméréseket, továbbá esetlegesen szakértő bevonását tartotta szükségesnek.

Ezen felül "a biztonságos látogatófogadás érdekében" a járatrendszer állékonyságának szakértői vizsgálatát és az elektromos berendezések teljes körű szakértői felülvizsgálatát is elrendelte az igazgatóság.

A budai Vár alatti barlangrendszer hévizes feltörések és kimosódások révén jött létre, nagysága világviszonylatban egyedülálló. Az 1980-as évek elején itt, a mostani Budavári Labirintusban kapott otthont az első magyar panoptikum, az 1997-es rekonstrukciós munkálatok nyomán pedig több mint négyezer négyzetméteren kiállítási helyiségeket alakítottak ki.