A legnagyobb vihart talán az áfával kapcsolatos változások kavarták. Egyrészt szűkült az áfa-visszaigénylési lehetőség: az élelmiszerek, italok beszerzése, az éttermi, cukrászdai és egyéb vendéglátó-ipari, szórakoztatási (mozi- és színházjegy) szolgáltatások számlájának áfája 2003. január elsejétől, az úthasználati és a parkolási díj, valamint a személygépkocsi-üzemeltetéshez szükséges termékek, szolgáltatások áfája pedig 2004. január elsejétől nem lesz levonható. (Mint ismeretes a szálláshely-szolgáltatás is csak hosszas huzavona után maradhatott bent a továbbra is leírható áfájú körben.) Igaz, a törvény egy kiskaput nyitva hagyott, mert közvetített szolgáltatás esetén a közvetítő cég – tehát például a rendezvényszervező – viszszaigényelheti az áfát, a változás azonban a szolgáltatást eddig közvetlenül megrendelőnek mindenféleképpen drágulást jelent, hiszen a közvetítésért is fizetni kell. Korlátozták a telefonszámla áfájának levonási lehetőségét is, s az, hogy az áfának csak 70 százaléka igényelhető vissza – a 30 százalékot magáncélú használatnak kell tekinteni – a számítások szerint a vállalkozásoknak a telefonköltség 7,5 százalékos emelkedését, a költségvetésnek pedig 20 milliárd forintos bevételt jelent. Információink szerint az ügyben a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. Változott több szolgáltatás és termék áfakulcsa is. A tárgyi adómentes körből a 25 százalékos körbe került többek között az ingatlankezelés, a műemlékvédelmi szakértés, a tudományos rendezvények lebonyolítása, az ügyvédi, az igazságügyi szakértői és a bírósági végrehajtói szolgáltatás. A 12 százalékos áfakulcs 25 százalékra nőtt az ásványvíznél valamint a következő szolgáltatásoknál: kéménytisztítás, mosás, vegytisztítás, textilfestés, raktározás, áruszállítás, parkolási és úthasználati díj, egyes postai szolgáltatások, település- és tájrendezés, vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés.
Személyi jövedelemadó
Az általánosabb jellegű adóváltozások közül is érdemes kiemelni néhányat, hiszen az idegenforgalmi vállalkozásoknak is ezek alapján kell megtervezni tevékenységüket. A személyi jövedelemadó kulcsai ugyan nem változnak, a jövedelmi sávok határait azonban kitolták, így az átlagkeresetek jövőre is a legmagasabb adókulcs alá esnek. Az adó évi 650 ezer forintos jövedelemig 20, 1 millió 350 ezer forintig 30, az e fölé eső jövedelemhányadnál pedig 40 százalékos. Jövőre adókedvezményt lehet igénybe venni a felnőttképzés után is s a kedvezményt (a díj 30 százalékát) nemcsak az oktatásban részt vevők, hanem azok házastársa, szülője, nagyszülője, testvére is igénybe veheti, ha befizetőként őket jelölik meg. A pedagógusokon, az oktatókon, a hallgatókon kívül a felnőttképzésben részt vevők is, valamint a nappali oktatásban, illetve felsőfokú intézményben első alapképzésében részesülő gyermekek szülei is levonhatják adójukból a számítógép-vásárlásra, -bérlésre, -lízingelésre fordított összeget. A felnőttképzési valamint a számítástechnikai kedvezmények összege egy adóévben nem haladhatja meg a 60 ezer forintot. Adómentes a munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított számítógép-, szoftver- és internethasználat, ha legalább 2 év eltelt azok üzembe helyezése óta.
Évi 50 ezerről 100 ezer forintra nő az élet- és nyugdíjbiztosítások után igénybe vehető kedvezmény. Nem kell adózni a tőzsdei ügyletekből származó árfolyamnyereség és a termőföld legalább 5 évre szóló haszonbérbe adásából származó jövedelem után. A lakásszerzési kedvezmény – amelynek értelmében az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakásvásárlási cél esetén nem adóköteles – igénybevételéhez az ingatlan értékesítése után az eddigi 6 hónap helyett 12 hónap áll rendelkezésre a másik lakás megszerzésére. Ha az ingatlanértékesítés után már befizették az adót, de később mégis lakást vásárolnak, akkor az adó nem 48, hanem 60 hónapon belül igényelhető vissza.
Étkezési utalvány, üdülési csekk
Jó hír, hogy emelkedett néhány adómentes tétel: az adómentesen adható étkezési utalványok havi értéke 1400 forintról kétezer forintra nő, természetbeni juttatás esetén pedig 2200-ról négyezerre. A falusi vendéglátók adómentes bevételeinek határa az évi 400 ezerről 600 ezer forintra nő. Megszűnik az üdülési csekkeknél a dolgozói önrész, mert a csekk értékéből adott adómentes engedmény mértéke 100 százalékra nő, összeghatára pedig a mindenkori minimálbér összege – jelenleg 50 ezer forint. Az intézkedés hatásaként a szakemberek jövőre közelítőleg 5 milliárd forint értékű csekkvásárlásra és az üdültetésben részt vevők számának megduplázódására (kb. 160 ezer főre) számítanak. Az idegenforgalmat szorosabban érintő jogszabályok közé tartozik az is, hogy a fizetővendéglátásban a szobánként fizetendő éves átalányadó 32 ezer forintra nő.
Vállalkozások terhei
Csak a sajáttőke-rész 30 százalékát meghaladó osztalék után kell 35 százalékos adót fizetni, s csökken az osztalék közterhe, mert a 35 százalékkal adózó osztalékrészt nem terheli 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Az alkalmazottanként fizetendő egészségügyi hozzájárulás a havi 4500 forintról 3450-re csökken. A pénznyerő automaták után fizetendő adó játékhelyenként havi 55 ezer forint lesz.
A vállalkozások a számítástechnikai gépek, berendezések esetében, valamint a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett, előállított új tárgyi eszközeik többségére és az említett időszakban megszerzett, előállított szellemi termékekre gyorsított, 50 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesíthetnek. A nyugdíjba vonuláskor adható adómentes juttatás az eddigi 10 ezer helyett 15 ezer forint. Az adótörvény eltörölte a szakmákra előírt minimális jövedelmeket, ami elsősorban a borravalós szakmák vállalkozóit, így például a taxisokat érinti kedvezően, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy az adóhivatal túl kicsinek találja jövedelmüket s igazolást kér. Számos illeték nagysága is megváltozott, nőttek például az öröklési és ajándékozási, a gépjármű-átírási és az építési illetékek, a 10 évig érvényes útlevél illetéke pedig gyorsított kiadás esetén 12 ezer forint.
Már az EU-csatlakozást készíti elő az az új előírás, mely szerint a magyarországi leányvállalatok által a külföldi anyacégek részére kifizetett osztalék adómentes, ha az osztalékban részesülő az osztalék realizálásának napján már legalább 2 éve a magyarországi vállalkozás anyavállalatának minősül. A parlament munkáját továbbra is érdemes figyelemmel kísérni, mert a költségvetési törvény elfogadása kapcsán még további adómódosítások várhatók, szó van például a tulajdonilap-másolat illetékének növeléséről és a gyümölcspálinka és a borpárlat jövedéki adójának mostani 10 százalékos emelése után várhatóan nő a cigaretták fogyasztási adója is.