A közhiedelemmel ellentétben a Tisza-tó nem csak nyáron érdekes. Ez a - statisztikai számokra alapozott - megállapítás adta az apropóját annak a kétnapos programnak, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. szervezett újságíróknak (közelgő tavaszi kampányuk fókuszában többek között a Tisza-tavi régió áll). Egyrészt, hogy megismerkedjünk a tavalyi eredményekkel és az idei tervekkel, másrészt, hogy ízelítőt kapjunk a Tisza-tóból akkor, amikor a természet még alszik, a vízszint alacsony és felszínét jégdarabok szabdalják, szóval akkor, amikor látszólag itt nincs semmi.
Késődélután érkeztünk Karcagra, a négycsillagos Bio Hotel Nimródba. Villámgyors átöltözés után máris kezdetét vette a sajtótájékoztató, ahol Dr. Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter és Lipcsey György Imre, a Tisza-tó Programiroda vezetője is jelen voltak. (Az elhangzottakról, a Tisza-tó Nemzeti Programról, és a régió statisztikai adatairól korábbi cikkünkben olvashat bővebben.)
A sajtótájékoztató után kezdetét vette a halvacsora, ami alatt további tervekkel ismerkedhettünk meg. Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi regionális marketing igazgatója elárulta: készítenek egy túratérképet, és rendeznek egy Nyugat-Dunántúli Road Show-t is a régió népszerűsítésére. A finom fogások között az is kiderült: a 10 kilométer hosszú, Poroszlót és Tiszafüredet összekötő kerékpáros út idén nyárra, a Tiszafüredet Hortobággyal összekötő bringaút pedig 2015-re készülhet el. Rövidesen megkezdődnek a tó legnagyobb, 6,6 milliárd forintos beruházásának kivitelezési munkálatai is - a tározó és a vízgazdálkodási létesítmények fejlesztése megteremti a korszerű vízgazdálkodás feltételeit. A Tisza-tó (ami a Kiskörei Vízlépcső átadásával 1973-ban „született”) általában április közepe-vége felé éri el nyári vízszintet. És azt is megtudtuk, hogy a tó körzete üdülőterület, 13 tóparti települése van, de 46 település turisztikai attrakcióját és szolgáltatását foglalja magába.
A vacsoráért Horváth Szabolcs felelt. Elszánt horgász és szakács, aki HelloHal nevű, látványkonyhás, ismeretterjesztő show-jában mutatja be, és főzi meg kedvenc halételeit, miközben videókkal, fotókkal, saját történetekkel próbálja megkedveltetni a halat azokkal is, akik például a szálka miatt idegenkednek tőle. Ennek megfelelően sem a halkocsonyában, sem a fokhagymás parajjal töltött harcsafilében, sem a töltött halhajóban nem találtunk szálkát.
Másnap a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumba látogattunk el, ahol Kiss János igazgató mesélt arról, hogy a tavaly májusi átadás után alig három hónappal elérték a százezres látogatószámot. Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendeszében csatangolva az igazgató beszélt az idei tervekről: madárparkról, madárbarát kertről, állatsimogatóról, baromfiudvarról, valamint többnyelvű audio-guide rendszer kiépítéséről és a hamarosan induló törzsvendég programjukról is. A centrum után hívott minket a természet, ám az előzetesen meghirdetett jégtúra – amit egyébként a Tisza-tó legismertebb és legkeresettebb programjaként aposztrofálnak – elmaradt. Ehhez ugyanis az kéne, hogy tartósan mínusz 15 fok alatt legyen a hőmérséklet, erre azonban igen ritkán van példa…Jégtúra helyett a lecsapolt mocsárvilágban sétáltunk, gyékények, nádak sűrűjében, mindent beborító sártengerben.
Aki kalandos „túlélő” túrára vágyik vad ösvényekkel, járatlan utakkal, fel is készül erre, és nem sajnálja öltözékét a ragadós sártól, nekik valószínűleg nagyon jó szórakozást nyújthat egy ilyen túra egy gyakorlott vezető oldalán. A közeli csárdában senki nem nézett ránk ferde szemmel a nyakig sáros ruhánk miatt, megszokott látvány itt az ilyesmi. Bográcsgulyással melegítettek át minket, aztán elköszöntünk a téli Tisza-tótól.
