A rendezvényen a spa-k világának meghatározó irányítói, fejlesztő vettek részt, közel kétszázan. Az idei eseményen kiemelten foglalkoztak a szervezők a spa-k és a turizmus, azon belül is a spa-k és wellness turizmus kapcsolatával, a lehetőségek elemzésével.

A Summit meghívott előadója volt e témában Puczkó László (Xellum Kft.), aki a spa-k szolgáltatásainak globális-lokális fejlődési irányait és azok kockázatait elemezte. Várhelyi Tamás – aki az előző évben a medical spa-król szóló szekcióban prezentált – idén arról beszélt, hogy ki csinálja jól a wellness turizmust, miért lett a wellness komplex, és milyen vonatkozásban közeledett a hagyományos gyógyturizmushoz.

Az előadók között a spa-iparág véleményformáló szakemberei mellett az előző évek gyakorlatát folytatva orvosok, az egészséges életmód szakértői, építészek, marketingesek is voltak, és idén először két neves jövőkutató is vázolta elképzeléseit.

Az előadások mellett azonban a legnagyobb hangsúly a kapcsolatépítésre helyeződött. Többek között megalakult az akadémiai háttérrel rendelkező delegáltak hálózata, melyben a PhD. fokozattal rendelkező Puczkó László és Várhelyi Tamás is bekerült. A fórum kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a humán erőforrás képzésének és a spa-világ tudományos háttere megteremtésének. 

A résztvevők megtekinthették a három vezető ötcsillagos isztambuli hotel (Swissotel, Kempinski és Ottoman) spa-ját, a leghíresebb régi hamamot, az 1741-ben épült Cagaloglut, valamint szakmai kirándulásra mehettek Bursa városába, ahol egy neves balneoterápiás intézet mellett a budapesti medencés török fürdők archeotípusa is megtalálható.

Az esemény Magyarország lehetőségeinek megismertetésén túl jó alkalmat kínált a világtrendekkel és az iparági legjobb gyakorlattal kapcsolatos információ összegyűjtésére. A korábbi fórumokon hallottak alapján kezdeményezte Várhelyi Tamás az Innovatív Turizmus Klaszter megalakítását, illetve szerkesztette a Szolnoki Főiskola KKC-s projektje keretében a „Világtrendek a turizmus-iparban” című hiánypótló könyvét.

A világtrendek alapján egyértelmű, hogy az iparági profit döntő része nem a fürdőbelépőkből, hanem a kezelések bevételeiből keletkezik, és ezt a tényt a hazai turizmusfejlesztésnek is figyelembe kellene venni ahhoz, hogy az iparág sikeresebb és jövedelmezőbb lehessen. Amennyiben nem sikerül időben változtatni a jelenlegi támogatási gyakorlaton, akkor félő, hogy a várható fejlődést követően a haszon jelentős része nem marad itthon, hanem a know-how-t és brand-eket hozó külföldi világcégeket fogja gyarapítani.