A felmérés elsősorban a szállodavezetők tapasztalatai alapján a szobakihasználtság, az átlagár és a bevételi mutatók várható alakulására helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor a szállodai szakembereket arra is kérték, hogy kommentálják a keresletet befolyásoló legfontosabb tényezők hatásait, ugyanakkor értékeljék a legfőbb keresleti szegmensek alakulását is.

Mivel az idén februári a Horwath HTL ötödik világméretű szállodapiaci felmérése volt, így az elemzőknek módjukban állt a korábbi, év eleji felmérések eredményeit a korábbi eredményekkel összehasonlítani. A magyarországi felmérés eredményei budapesti és a vidéki szállodák vezetőitől kapott válaszok alapján alakultak ki, és részét képezik a nemzetközi kutatás során kialakult globális végeredménynek is.

A vizsgálati és értékelési módszer

Ahhoz, hogy az egyes régiók és szállodakategóriák közötti eredményeket összehasonlítani és mérni lehessen, a Horwath HTL létrehozott egy mutatószámot (index), ezáltal valamennyi kérdésre adott válaszból átlagos pontszámot tudnak meghatározni. A pontszámokat a megfelelő válaszokhoz rendelték és azoknak megfelelően rendezték. Az indexet egy -150 és +150-es skálán alkalmazták, amelyben a -150 pont a teljes pesszimizmust szemlélteti, a nulla pont az előző időszakhoz, ill. a várakozásokhoz viszonyított változatlanságot jelzi, míg a +150 pont a teljességgel optimista álláspontot tükrözi.

A szállodapiaci kilátások összefoglaló értékelése

A Horwath HTL eddig 2009., 2010. és 2011. februárjában végezte el nemzetközi szállodapiaci felmérését. A felmérések során feltett négy kérdésre adott válaszok alapján az alábbi régiós eredmények születtek:

A régiós összehasonlító táblázat alapján látható, hogy mind globálisan, mind pedig az európai szállodapiacon még mindig csak visszafogottan optimistának nevezhetők az általános piaci várakozások. Míg globálisan az egy évvel korábbi szinthez képest összességében szinte változatlan mértékű az optimizmus (25 pont), addig Európában már bizakodóbb várakozásokat fogalmaztak meg a szállodavezetők az egy évvel korábbi szinthez képest (20 pont), elsősorban az előző év alapvetően pozitív piaci tapasztalatai, a vendégéjszakák számának növekedése alapján. Hasonlóképpen Magyarországon, az egy évvel ezelőtti felmérésünk eredményihez képest idén februárban már jóval pozitívabb eredmények születtek, és az országos átlagpontszám már csak kis mértékben marad el az európai és globális átlagpontszámoktól, amely egyértelműen pozitív irányú elmozdulás a 2011. évi hazai szállodapiaci kilátásokat illetően, de természetesen ez a szint is még csak visszafogott optimizmusként értékelhető.

1. és 2. kérdés: A szállodapiac és az egyes szállodák teljesítményének 2011. évben várható alakulásának értékelése 2010-hez viszonyítva, a főbb mutatószámok alapján

2011-ben az összes válaszadó közel 53%-a számít szobakihasználtság növekedésre a magyarországi szállodapiacon 2010-hez képest, ami a tavaly februárban mért 36%-hoz képest jelentős növekedésnek számít. Továbbra is az átlagos szobaár tekintetében a legnegatívabbak az általános piaci kilátások. A válaszadók több mint 67%-a véli úgy, hogy a magyarországi szállodapiacon az átlagos szobaár 2011-ben csupán a 2010. évi szinten vagy valamivel az alatt alakulhat majd. A válaszadók szerint a szobakihasználtság vélhető növekedése és a stagnáló vagy tovább csökkenő szobaátlagárak összességében stagnáló, ill. csak mérsékelten emelkedő bevételeket eredményezhetnek 2011-ben a 2010. évi eredményekhez viszonyítva.

Míg nemzetközi szinten a piaci várakozások mindhárom mutató kapcsán pozitívak, addig hazánkban az átlagárral kapcsolatos 2011. évi kilátások inkább pesszimistának nevezhetők (0), amely a 2010. évi, teljes hazai szállodapiacra jellemző igen alacsony szobaátlagárak, és a kialakult negatív árspirál tükrében értelmezhető. A hazai szállodapiaci átlagárak alakulását illetően a budapesti szállodák vezetői egyértelműen pesszimista várakozásokat fogalmaztak meg (-11), amely mutatja, hogy a budapesti szállodaárak tavalyi mélyrepülése után piac szinten 2011-ben sem várható számottevő javulás, azaz a nemzetközi trendekkel ellentétben a vendégéjszaka szám növekedését várhatóan nem követi lényeges átlagár javulás. A szállodai árbevételek a teljes piac szintjén várhatóan növekedni fognak 2011-ben 2010-hez képest, de az átlagárak további stagnálása, ill. csökkenése miatt a bevétel növekedési kilátások kevésbé optimisták (19).

Felmérésünkből kiderül, hogy a saját szállodai teljesítmény alakulására vonatkozóan jóval nagyobb optimizmus jellemzi a magyarországi szállodák vezetőit, mint az általános piaci kilátásokat illetően. A válaszadók többsége mindhárom mutató esetében a 2010. évi szinthez képest bizonyos mértékű növekedésre számít saját szállodájukra vonatkozóan.

A kapott pontszámok alapján jól látható, hogy 2010-hez képest az egyes szállodák teljesítményeinek alakulását 2011-re alapvetően optimistán látják a megkérdezett szállodavezetők. A magasabb átlagos pontszámok arra engednek következtetni, hogy a legtöbb szállodavezető által vezetett szálloda jobban fog teljesíteni 2011-ben, mint önmagában a piac. Tavaly februári felmérésünkhöz hasonlóan, a szállodai teljesítménymutatókkal kapcsolatos optimizmus (45) idén is meghaladja az európai átlagot (37).

A szobakihasználtság bázisidőszakhoz viszonyított várható alakulása mind a budapesti, mind pedig a vidéki szállodák esetében rendkívül pozitív, az európai és globális várakozásokat is meghaladó mértékű, országos szinten átlagosan 50 pont. Régiós összehasonlításban látható, hogy a vidéki szállodák vezetői mindhárom mutató tekintetében optimistábban látják saját szállodájuk várható 2011. évi teljesítményét, mint budapesti kollégáik, feltételezhetően bíznak a belföldi turizmus újbóli erősödésében.

3. és 4. kérdés: A szállodák teljesítményét befolyásoló 7 alapvető tényező várható hatásainak értékelése és a főbb keresleti szegmensek várható alakulása 2011-ben a bázis évhez viszonyítva

A tavalyi évhez hasonlóan Magyarországon a globális gazdasági növekedés trendjei kapta a legmagasabb pontszámot (48), és a válaszadók 77%-a várja ennek a tényezőnek a pozitív hatásait a szállodapiacon és saját szállodájukra nézve is. A legalacsonyabb pontszámot (-50) idén is az olajár világpiaci alakulása kapta, hiszen a válaszadók 67%-a szerint ennek a faktornak lesz közvetve a legnegatívabb hatása a szállodák teljesítményére. A magyarországi szállodavezetők közel 60%-a szerint a helyi gazdasági növekedés trendjei többé-kevésbé pozitív hatással (31) lesznek idén a hazai szállodák teljesítményére. A jövőbeni versenytársak piacra lépését a válaszadók több mint 50%-a negatív tényezőnek tartja (-22), ugyanakkor egy évvel ezelőtt ez a faktor még nem számított különösen negatív hatásúnak.

A válaszadók körülbelül 50%-a pozitív várakozásokkal tekint az üzleti és az egyéni szabadidős szegmensek alakulására. A szabadidős csoportokat illetően a válaszadók 43%-a stagnálást vár 2011-ben a bázis évhez képest, míg a MICE szegmensre vonatkozóan közel ugyanannyian számítanak stagnálásra, mint növekedésre.

A pontszámok alapján jól látható, hogy a tavaly februári felmérésünkhöz képest, a magyarországi szállodavezetők szerint 2011-ben várhatóan a MICE szegmensben lesz a legnagyobb fejlődés, amelyet a tavaly februári -12 pontról, az idei 21 pontra történő elmozdulás jól szemléltet. Mindezen várakozás vélhetően összefüggésbe hozható Magyarország EU Elnökségével is. Míg továbbra is az egyéni szabadidős szegmens alakulásának tekintetében a legoptimistábbak a várakozások (33), addig az üzleti (corporate) szegmens vonatkozásában jelentős pozitív elmozdulás figyelhető meg a tavalyi pesszimista kilátásokhoz képest.

Konklúzió

Az európai piaci kilátásokkal összehasonlítva, a magyarországi szállodavezetők piaci várakozásaiban is hasonló mértékű javulás tapasztalható, az inkább stagnálást és csupán minimális bizakodást sugalló eredményeket mutató tavaly februári felmérésünkhöz képest. A 2011. évre vonatkozó fokozottabb bizakodás egyértelműen összefüggésben áll a gazdasági növekedéssel kapcsolatos pozitív várakozásokkal, a nemzetközi turizmus általános erősödésével, valamint a hazai szállodapiacon a tavalyi évben elért hazai és külföldi vendégéjszaka szám növekedéssel.

A pozitív várakozások mindenesetre azt sugallják, hogy idén a legtöbb szállodai kategóriában, valamint a budapesti és vidéki szállodák esetében egyaránt növekedésre számítanak a szállodavezetők, elsősorban a szobakihasználtság és árbevétel tekintetében.

Az átlagárak alakulásával kapcsolatban piac szinten inkább negatívak a várakozások, míg szállodai szinten visszafogottan pozitívnak nevezhetők, és elsősorban a 4-csillagos kategóriában számítanak a szállodavezetők számottevő átlagár növekedésre 2011-ben. Átlagárak tekintetében a 3-csillagos szektor további stagnálásra számít az idei évben.

A válaszadók jelentős része úgy véli, hogy a globális és hazai gazdaság növekedési trendjei pozitív hatással lesznek szállodáik teljesítményére, míg a jövőbeni versenytársak piacra lépésének ismét negatív hatása lesz, míg a főbb szegmensek tekintetében pozitívum, hogy a legnagyobb növekedés az üzleti és MICE szegmensek kapcsán várhatók 2010-hez képest.

A beszámolók elérhetősége

A részletes magyarországi beszámoló letölthető a www.horwathconsulting.net oldalról, a Híreink menüpont alatt, míg a nemzetközi felmérés beszámolója (azaz a Global Hotel Market Sentiment Survey Report), valamint egyéb országokra és régiókra készített beszámolók a www.horwathhtl.com weboldalon keresztül érhetők el.

Az összeállítást készítette Bálint Gergely, a Horwath HTL Hungary & Russia senior tanácsadója. A beszámolóval és a felméréssel kapcsolatban a Horwath HTL munkatársai állnak a szállodai szakma rendelkezésére.