Az Omnia és a négy testvérbirtoknak felkért borászat – a Laposa Birtok, a Hernyák Birtok, Dúzsi Tamás Pincészete és a Szent Tamás Pincészet – közös célja, hogy a fogyasztók tudatosan válasszák a minőségi termékeket, megismerjék és elismerjék a helyi adottságokat visszaadó, egyedi illat- és ízjegyeket mutató kávékat és borokat. „Amikor egy hazai pincészet eredetvédett, vagy akár dűlőszelektált borait kóstoljuk, biztosak lehetünk a minőségben. A most boltokba kerülő Omnia Reserve család jó apropó arra, hogy ezúttal arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a különleges értékeket képviselő kávé termőhelyek hasonlóan kiemelkedő minőséget, sokszínűséget és egyedi karakterű kávékat adnak” – mondta el Szántó Gábor, a Douwe Egberts marketing igazgatója.

 „Örömmel kezdtünk párbeszédet a borászokkal, hiszen számos párhuzam fedezhető fel a minőségi borok és területszelektált kávék között” – tette hozzá Gávris Iván, a Douwe Egberts szakértője a DiVino borbárban tartott kóstolón. A talaj és az éghajlat (a csapadék, napsütés, szél) mellett a szőlő- és kávéművelésben is a kézimunka, az igényes, kíméletes feldolgozás vagy akár a helyi hagyományok is meghatározóak lehetnek a végeredményre nézve. Például a fajta kiválasztása, a szüreti időpont megválasztása, a válogatott alapanyag – a szemek épsége, érettsége – egyaránt fontosak. Egyes technológiai lépéseknél, a fermentáció (erjedés) vagy tisztítás során is oda kell figyelni a részletekre, mert ezek a kávé- vagy bor stílusára is közvetlenül hatással vannak. Ahogyan az sem mindegy, milyen hőfokon, milyen pohárból kóstoljuk a bort és a kávét, hogy teljes lehessen az élmény.

Bor és kávé, két jó barát

Az Omnia Reserve single origin kávécsalád különlegessége, hogy André Hoikins, nemzetközi vezető kávészakértő a világ elismert kávétermelő régióiból, speciálisan a magyar piacra válogatta ki a területeket és birtokokat. A hazai testvérbirtokok kiválasztásánál pedig a két távoli termőhely közötti párhuzam megtalálása volt a fő szempont. 

- A badacsonyi Laposa Birtok borainál az egyediség titka a vulkanikus tanúhegyekben van, amelyek megadják a jól felismerhető ásványosságot és izgalmas savakat. Hasonlóan össze nem téveszthető kávét termelnek az Acatenango-völgy családi birtokai is, ahol szintén a vulkánok adják meg a bourbon arabica kávék jellegzetes aromáit.  
- „Az etyeki Öreghegyen szinte mindig fúj a szél, ami egy fülledt, esős nap után szinte gyógyír a szőlő számára, megszárítja a szőlőszemeket és ezzel segít egészségük megőrzésében” – vallja Hernyák Tomi. A világhírű indiai Malabar partvidéken pedig a feldolgozás során is különleges szerep jut a szélnek, amellyel a kent arabica kávébabokat szárítják.
- A szekszárdi borvidéken a lejtők dél-keleti kitettsége, a talajszerkezet és a viszonylag alacsony csapadék miatt a vízháztartás is fontos minőségi tényező, például a legjobb Dúzsi cabernet franc-okat adó Görögszó dűlő esetében, ahol a szőlőfajta évről évre kimagasló eredményeket hoz. Kolumbiában az Andok lejtőin szintén meghatározó, hogy a kávécserjék egyenletesen kapják a vizet és így egész évben tarthasson a szüret.
- A Szent Tamás Pincészet MÁD Késői Szüret bora kiváló példa arra, hogy bemutassa a különleges tokaj-hegyaljai dűlők egyedi értékeit és azt is, milyen izgalmas borokat ad a hosszú őszi napsütéses délutánoknak köszönhetően lassan beérő gyümölcs. A brazíliai Santa Helena és Sao Vincente farmokból álló családi birtok kávéinál is a hosszan elhúzódó szüreti időszak adja meg kávé intenzív gyümölcsösségét és édesbe hajló befejezését.

Az együttműködés távlati célja, hogy a kávérajongók hasonló tudatossággal kalandozzanak a távoli kávétermelő vidékeken, mint ahogyan a borkedvelők felfedezik a különböző borvidékek, dűlők egyedi, mással össze nem téveszthető borait.