A nemrég kihirdetett 29 pontos akcióterv 16 eleméről hozott döntéstszerdán a kormány, a törvényjavaslatok péntek délig kerülnek a T. Ház elé, a módosítások túlnyomó része pedig július 1-jén hatályba is lép. Ez bizonyos esetekben csak úgy lesz lehetséges, hogy a friss jogszabályok hatálya néhány héttel „visszanyúlik” az elfogadásukat megelőző időszakra.

Többek között ebbe a körbe tartozik a 10 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése 500 millió forintos adóalapig valamennyi vállalkozás esetében, a háztáji munkák kiemelése a személyi jövedelemadózás és tb-járulékok köréből, a beruházási engedélyek ritkítása, valamint a Széchenyi-kártya beruházási hitelkeretének 50 millió forintra történő emelése.

A bankadóról egyelőre nem született döntés, a kormány részéről ugyanakkor egy háromfős delegáció folytatja a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Matolcsy György által „súlyosnak és keménynek” minősített tárgyalásokat a bankszövetséggel. A nemzetgazdasági miniszter mellett e delegáció tagja Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára is. A kormányzati remények szerint a végső megállapodás két-három napon belül megszületik, a teher megoszlásáról pedig egyelőre annyit tudni, hogy a bankokra 120 milliárd, a biztosítótársaságokra 36 milliárd, a többi pénzügyi vállalkozásra pedig összesen 30 milliárd forintnyi többlet-adóterhelés jut. A közel kétszázmilliárd forintos teljes adóbevétel úgy jön össze, hogy hatályban marad a közel 14 milliárd forintot ígérő hitelintézeti járadék is. A bankadó vetítési alapjáról még nincs döntés, a kormány „tárgyalási csomagjában” a pénzintézetek esetében a mérlegfőösszeg, a biztosítók esetében pedig a nettó díjbevétel szerepel ezen a címen.

Szintén a vállalkozások szemszögéből lényeges döntés, hogy a társasági adó mértéke – az ígéreteknek megfelelően – 500 millió forintos adóalapig 10 százalékra csökken a jelenlegi 19 százalékról. Ez a magyarországi cégek közel háromnegyede, 250 ezer társaság számára 9 százalékpontos adócsökkentéssel ér fel, mivel nyereségük nem lépi át az új limitet – mutatott rá tegnap Matolcsy György.

Kezdetét veszi a kisadók ritkítása is, igaz, a korábban kilátásba helyezettnél némileg lassabb ütemben: az idén hét kisadó szűnik meg, a kommunális, az építmény- és a helyi idegenforgalmi adó kivezetésére azonban csak jövő év elejétől kerül sor. A beruházási engedélyek száma is csökken, a jelenlegi 51-ről 33-ra.

A T. Ház elé kerül az a törvényjavaslat is, amely szja- és járulékmentessé teszi a háztáji és a gyermekek felügyeletével kapcsolatos munkákat. A legalitást a jövőben e tevékenységek esetében is úgy lehet majd biztosítani, mint az idénymunkáknál: a munkáltató – legyen szó akár magánszemélyekről – minden hónapban ezer forintot köteles leróni e foglalkoztatottak után.

Szintén a „családok nyugalmát” hivatott biztosítani az, hogy 50 literes mennyiségig adó- és engedélymentesen lehet háztáji gyümölcspárlatot készíteni, az egyenes ági öröklés és ajándékozás pedig mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Ezek a döntések egyelőre a gazdaság és az államháztartás stabilizációját szolgálják, a mély szerkezeti átalakításokra 2011-ben és 2012-ben kerül sor, ezután pedig a remények szerint gyors növekedésre lehet számítani a magyar gazdaságban – fogalmazott tegnap Matolcsy György.

Leszögezte: amennyiben az átalakítások sikerrel lezajlanak, hazánk a térség leggyorsabban növekvő és legvonzóbb üzleti környezettel rendelkező országa lehet. (Világgazdaság)