A húsvétot megelőző néhány hét az év végi ünnepi időszak után a második legerősebb szezon különösen a pezsgőértékesítésben, de a borértékesítésben is. Varga Péter, az évente több mint 11 millió palack bort és pezsgőt forgalmazó Varga Pincészet tulajdonosának tapasztalatai szerint a teljes pezsgőértékesítés 15 százaléka húsvét előtt megy el, az éves borértékesítésből pedig mintegy 10 százalék esik erre az időszakra. A válság miatt, idén egyébként 50 százalékkal is csökkenhet az igény a borok iránt a vendéglőkben, a bolti forgalom pedig 10 százalékkal eshet - olvasható a pincészet húsvéti közleményében.Elérte-e a válság a magyar borászatot? - ˝Egy évvel ezelőtt még azt válaszoltuk erre a kérdésre, hogy a gasztronómiai borértékesítést kivéve még nem tapasztalható jelentős visszaesés a borforgalmazásban. A tavalyi évben sajnos a válság már elérte az élelmiszer kereskedelmet is, piaci információink szerint a boreladások 10-15 százalékkal csökkentek˝ - mondta Varga Péter.Számos pincészet komoly értékesítési gondokkal küzd, néhány nagyobb borászat is felszámolás alatt áll. Az import palackos borok részesedése piaci becslések szerint még mindig nem haladja meg a 10 százalékot, de évről évre növekszik. Az elmúlt években az erős forintárfolyam miatt sok import folyóbor és palackos bor jött be az országba, és ez megemelte a pincei készleteket, nyomás alatt tartja a szőlő iránti keresletet és az árakat. Mindezek ellenére a magyarok idén is megisznak majd 30-35 litert fejenként az év végére - olvasható az előrejelzésben.A pezsgőértékesítés továbbra is csökkenő tendenciát mutat, melynek egyik oka a kétes minőségű, több esetben feltételezhetően a jövedéki adó megfizetése nélkül értékesített, megdöbbentően alacsony árú importpezsgő növekvő részaránya és az a tendencia, hogy ünnepi italként a korábbinál nagyobb arányban vásárolnak a fogyasztók pezsgő helyett prémium borokat. Ennek ellenére idén is 25 millió palacknál is több pezsgőt isznak meg a magyarok.Az elmúlt két évben a bortermelés feltételeiben kedvezőtlen változások következtek be, de a változások a termelőket különbözőképpen és - mértékben érintették. A legrosszabb helyzetben azok a termelők vannak, akik a gasztronómiának, vendéglátóegységeknek szállítanak, ezen a területen ugyanis 40-50 százalékos a kereslet visszaesése. Az élelmiszer kereskedelemben a csökkenés mértéke 10-15 százalék, ami még nem kellene, hogy súlyosan érintse a termelőket. A nagyobb probléma az, hogy mindkét értékesítési szegmensben jelentősen, 15-20 százalékkal csökkentek az értékesítési árak. Kisebb részben az állandó árak csökkenése révén, nagyobb részben az akciós értékesítés rendkívüli növekedése miatt.A termelők egy része az eladási árak csökkenését tovább tudta hárítani a szőlőtermelőkre, tehát a válság által legjobban sújtott terület a szőlőtermelés. A szőlőfelvásárlási árak az elmúlt két évben a 2004 évi szintre estek vissza. A csökkenés egyik oka a belföldi túltermelési válság, a másik ok az országba beáramló olcsó import bor mennyiség. Az Alföldön és más borvidékek alacsonyan fekvő területein az idei kemény tél is sújtotta a szőlőtermelőket, több helyen 20-30 százalékos, egyes helyeken 70 százalékos mértékben is jelentkeznek fagykárok. Idén ez jelentősen csökkentheti a szüreti mennyiségeket de a nagyarányú pincei készletek és az egyre olcsóbbá váló import borok miatt ez valószínűleg nem lesz jelentős hatással a szőlőárakra.A szőlőtermelők helyzetét és ezen keresztül az ágazat egészének a helyzetét csak az menthetné meg, ha Magyarországon is megkaphatnák a termelők azt a hektáronkénti támogatási összeget, amelyben uniós versenytársaink részesülnek - vélik a Varga Pincészet szakemberei.