- Az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanácsban (EBHT) kétféle gondolkodásmód jelenik meg: a kézműves borászoké, illetve a nagyüzemi borkészítés híveié. Tény az is, hogy a mai piaci körülmények között mindkettőnek létjogosultsága van – jelentette ki Simon József, az egri hegyközség elnöke azon vita kapcsán, amely az EBHT február elejei ülésén épp az ő javaslata nyomán bontakozott ki.

Történt ugyanis, hogy a tanácskozáson szóba került a borok édesítésének kérdése, mégpedig akképp, hogy az eljáráshoz kizárólag az Egri Borvidéken termett szőlőből készült mustot, illetve mustsűrítményt lehessen használni. Simon viszont azt javasolta, hogy az „egri” néven forgalomba kerülő védett eredetű borokat egyáltalán ne lehessen édesíteni, csak az asztali, illetve tájborokat - írta a heon.hu.

– Oltalom alatt álló eredetvédelemmel rendelkező bor az, amit „egri” néven lehet forgalomba hozni. A borfogyasztók pedig megszokják majd a következő években a jelölést: OEM. Vajon ugyanazon minőségről beszélünk, ha kései szüret után, alacsony hozammal termelt szőlőből készült borra írjuk, hogy „édes egri bor”, illetve ha sűrített musttal édesítünk, és úgy írjuk rá: „édes egri bor”? Ha nem, akkor melyik esetben csapjuk be a fogyasztót? – tette fel a költői kérdést az egri hegyközség elnöke. Mint fogalmazott, nem az ellen tiltakoznak, hogy a borászok édesítsék a boraikat, hiszen a magyar fogyasztók nagy része édesszájú. Azt viszont hamis magyarázatnak tartja, hogy az „egri” megnevezés elhagyásával csökkenne ezen termékek forgalma.

– Én ugyan meg nem innám, de tudomásul kell venni: a piac igényli az édes borokat. Évek óta hiányoznak a félszáraz vörösborok, de nincs főzőbor sem – jelentette ki Kenyeres Zoltán egri borkereskedő. Hozzátette ugyanakkor: szem előtt kell tartani a magas minőséget, hogy az üzleteket ne áraszthassák el a különféle édesítőkkel „feljavított” gyenge olasz borok, hanem az itteni kiváló termékek kerüljenek a polcokra. (heon.hu)