Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár expozéjában azt mondta: a szőlő- és bortermelés összetett szabályozása komoly kihívások elé állítja az ágazat szereplőit, ezért a bortörvény mostani módosításának célja, hogy a borászati adminisztrációs kötelezettségek teljesítése egyszerűbbé váljon. Az államtitkár szerint a módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy az adatszolgáltatás akár egyablakos legyen, így a gazdálkodók a hegybírón keresztül minden kötelezettségüknek összehangolt módon, egyszerűen eleget tudjanak tenni.
Mint mondta, az előterjesztés szerint jövőben nem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, hanem a hegybírók dönthetnének a szőlőültetvények a telepítéséről és kivágásáról is. Hozzátette: a nem művelt területek kivágása esetén a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a szőlő újra telepítési joga megmaradjon.
Az államtitkár szerint a módosítás értelmében a jövőben a borseprőből borpárlatokat állíthatnak majd elő, így a magyar szeszesital-készítők, uniós társaikhoz hasonlóan, versenyképes feltételek mellett dolgozhatnak.
Czerván György kiemelte: az előterjesztés értelmében a termelői közösségek az idei szürettől kezdődően saját kezükbe vehetik borneveik sorsát, mivel a termékleírások ügyében szabadon dönthetnek.
Közölte azt is, a módosítás bővítheti a magyar bor exportlehetőségeit, mert lehetőséget ad arra, hogy a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borokat, az Európai Unión kívüli szállítás esetén, ne kelljen tételenként újraminősíteni.

Tiffán Zsolt, fideszes képviselő, szőlészeti és borászati albizottság elnökeként és villányi borosgazdaként is elfogadásra ajánlotta a javaslatot.

Úgy vélte: a javaslat fontos pont a borászat fejlődése érdekében, de a magyar borászat átfogó reformja még várat magára.
Szerinte a módosításokkal minden tekintetben gazdabaráttá válik rendszer. Fontosnak tartotta a szőlészet és borászat adminisztratív terheinek enyhítését, megjegyezve, hogy például az osztrákokhoz képest a magyar borászoknak rengeteg papírmunkát kell elvégezni, ami pont a kreatív munkától veszi el az időt. A politikus szerint könnyebb lesz az ügyintézés azzal, hogy a hegybírókhoz kerülnek egyes jogosítványok. Tiffán Zsolt kiemelte: az egyablakos rendszer kialakulásához szükség van egy integrált szőlő- és borinformatikai rendszer létrehozására is.
A nem művelt szőlők kivágása kapcsán azt hangsúlyozta: történelmi borvidéken területet birtokolni nem csak rang, de egyben kötelesség is, a nem művelt területetek pedig fertőzésveszélyt jelentenek a környező szőlőültetvényekre.

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője azt javasolta, hogy nem a nyári rendkívüli ülésszakon, hanem inkább szeptemberben szavazzon az Országgyűlés a javaslatról, mert így nyáron minden problémás kérdést tisztázhatnának a szakmával.

A szocialista politikus, volt földművelésügyi államtitkár elismerte, hogy nagy az adminisztrációs teher az ágazaton, ugyanakkor úgy vélte, nem szabad ugyanabban a hibába esni, mint a túlságosan egyszerűvé tett pálinkafőzés esetén.
Üdvözölte az exportnál csökkenő az adminisztrációt, a hegybírók megnövekedett feladataival kapcsolatban ugyanakkor úgy vélte, attól még nem lesz kisebb az adminisztráció, hogy mindent a hegybírók látnak majd el. Felvette azt is, hogy erre nem lát plusz költségvetési forrásokat a jövő évi költségvetésben.
Attól is tartott, hogy a javaslat a hegyközségi rendszer kiüresítését hozza, és végül a hegybírók majd a kormányhivatalok alkalmazottai lesznek és totális lesz a központosítás. A képviselő nem a művelt szőlők esetében a kivágás helyett a kényszerhasznosítás lehetőségét vetette fel.

Magyar Zoltán a Jobbik nevében támogathatónak nevezte a javaslatot és úgy vélte, már régen itt volt az ideje a bortörvény módosításának, hiszen az ágazatot sújtó "irdatlan adminisztrációs teher" komoly versenyhátrányt okozott a magyar borászoknak. Egyetértett azzal, hogy a hegybírók kapjanak meg bizonyos jogköröket, de hozzátette: jó lenne, ha ezzel együtt a költségvetési támogatásuk is növekedne.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elhagyott, nem művelt szőlőültetvények állandó, folyamatos veszélyforrást jelentenek a művelt szőlőkre, ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy a kivágás után ne vesszen el az újratelepítési jog.

Szabó Rebeka, az LMP nevében alapvetően támogathatónak nevezte a javaslat tartalmát, de hangsúlyozta, hogy ez a módosítás nem elég ahhoz, hogy a hazai borágazatot hatékonyan segítsék. Feltette a kérdést, hogy a hegybírók milyen segítséget kapnak majd ahhoz, hogy Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eddigi feladatait el tudják végezni.

Az LMP-s politikus a történelmi borvidékeken található nem művelt szőlők esetében a kivágás helyett, inkább a kényszerművelést szorgalmazta, szerinte a jó minőségű ültetvényeket inkább meg kellene menteni, minthogy három év elteltével "ukmukfukk" kivágják.

Font Sándor (Fidesz) szerint ma Magyarországon drámai a helyzet, mivel a 62 ezer hektáros termőterület éppen fedezi a hazai borfogyasztást. Szerinte a 2014-től újranyíló uniós támogatások kihasználásával és újabb területek termővé tételével meg lehetne szüntetni a borimportot. Hozzátette: komoly problémát jelent például az olcsó olasz borok magyar forgalomba hozása.

A kormánypárti politikus fontosnak nevezte azt is, hogy a hegyközségekhez kerülnek vissza a telepítési és nyilvántartási jogok. Kiemelte, hogy a kormány ezzel az előző kabinet döntését csinálja vissza ugyanúgy, mint a kutatóintézetek esetében, amelyet az előző kormány a felsőoktatási intézmények felügyelete alá adott.
Hangsúlyozta azt is: az EU 93 ezer hektárt engedélyez Magyarországnak, ha ezt az ország kihasználná, akkor nem lenne szükség importra, sőt tekintélyes mértékű exportot is tudna a borászat realizálni.

Tiffán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a magyar szőlőterület, pedig korábban Németországgal és Franciaországgal együtt európai nagyhatalom volt Magyarország. A mindössze 62 ezer hektáros terület miatt "nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy műveletlen területek maradjanak" - szögezte le a kormánypárti képviselő.

A politikus amellett is érvelt, hogy a mennyiség mellett elsősorban a minőségre kell fektetni a hangsúlyt, ezért jobban kell az országon belül támogatni a magasabb minőségű borokat adó elsősorban hegyvidéki területeket, mert ma már a magyar borok mennyiségben nem tudnak az európai versenytársakkal lépést tartani, de minőségben igen.

Ivanics Ferenc (Fidesz) a magyar borászok összetartását emelte ki hozzászólásában és dicsérte a külföldi, például az osztrák borfogyasztási kultúrát és az ottani termelési mutatókat, holott néhány évvel ezelőtt a "glükóz-botrány" idején katasztrofális állapotok uralkodtak az ottani szőlő- és bortermelésben. Szerinte ez a példa is mutatja, hogy kormányzati akarattal, jó szabályozással és a megfelelő források megtalálásával mekkora eredményeket lehet elérni.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a nemzetközi és hazai marketing kapcsán sürgetett radikális változást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Európában szinte alig lehet magyar borokat kapni, pedig minőségében megállná a helyét bárhol a kontinensen. Az ellenzéki politikus megdicsérte a javaslatot előkészítő kormánypárti képviselőket, akik széleskörű egyeztetést folytattak a szakma képviselőivel.

Czerván György államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a "békés, jószándékú észrevételeket". Az import olasz borokkal kapcsolatban leszögezte: az illetékes hatóság megszüntette az ebben érintett három céget és komoly pénzbírságot is kiszabott rájuk. Az uniós támogatásokról szólva az államtitkár is kiemelte a támogatások mihamarabbi lehívását a termőterületek növelése érdekében.

Úgy fogalmazott: ez a törvényjavaslat egy első, nagyon jó lépés a bor- és szőlőtermelés szabályozásának javítása felé.

Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta. (MTI)