A GfK Hungária több mint 20 éve kíséri figyelemmel a magyar étkezési szokások alakulását. Az idei legfrissebb felmérés szerint a legtöbben egyre inkább otthon esznek, az éttermet, vendéglőt és a gyorséttermeket egyre kevesebben választják. A főétkezésnek továbbra is az ebéd számít, ezzel párhuzamosan azonban nőtt azoknak az aránya, akik a vacsorát részesítik előnyben. A megkérdezettek fele egy átlagos hétköznapon háromszor ül le az asztalhoz. A tradicionális magyar ételek és ízek továbbra is meghatározóak. A húsok kedveltsége az elmúlt évek alatt nem változott: ezen belül is a szárnyas a legkedveltebb. A rangsorban ezt követi a sertés, a hal, a marha és a borjú. A tíz lekedveltebb étel listáján is a szárnyasok vezetnek. Ezt követik a hagyományos főzött levesek és a gyümölcsök. Az elmúlt évekhez képest nem történt változás az egészségesen étkezők és a "normálisan" táplálkozók arányában: a megkérdezettek 12 százaléka előbb, míg 55 százaléka utóbb csoportba tartozónak vallja magát. Évek óta változatlanul sokan szeretnének azonban fogyni, idén a válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy kevesebb testsúlyra vágyik.
A kutatás nyolc társadalmi csoportba sorolta az embereket, ez alapján is felmérték, hogy ki mit eszik. A felmérés szerint a lakosság 14 százalékát alkotó "befutott értelmiségiek" esznek leginkább étteremben. Kedvelik a félkész termékeket és nyitottak az új ízek kipróbálására. Szívesen esznek szárnyasokat, barna kenyeret és joghurtokat. Az emberek 17 százalékát kitevő "hedonista fiatalok" kevésbé tudnak főzni és leginkább szintén étteremben esznek. Az ételek közül átlag felett kedvelik a felvágottakat, a fehér kenyeret, az ízesített joghurtokat és a fagylaltot. Jellemző rájuk továbbá a rendszeres alkoholfogyasztás. Több kategóriában egyre inkább az otthoni étkezésé lesz a főszerep. A "városi alsóközép" réteg - ami az emberek 7 százalékát jelenti - nagyon családcentrikus és ragaszkodik a tradicionális termékekhez. Nem szeretnek étterembe járni és ott pénzt költeni. Kedvelik a sertéshúst, a burgonyát és a fehér kenyeret, valamint a tojást. A társadalom 13 százalékát alkotó "szegény munkásrétegre" szintén a tradicionális ételek a jellemzőek és a rendszertelen étkezés. A magyarok 25 százalékát kitevő "szegény nyugdíjasok" szinte soha nem járnak étteremben, de rendszeresen étkeznek. Kedvelik és gyakran fogyasztanak szárnyast, zöldségeket, tésztaféléket, tojást és tejet. (Független Hírügynökség)
A kutatás nyolc társadalmi csoportba sorolta az embereket, ez alapján is felmérték, hogy ki mit eszik. A felmérés szerint a lakosság 14 százalékát alkotó "befutott értelmiségiek" esznek leginkább étteremben. Kedvelik a félkész termékeket és nyitottak az új ízek kipróbálására. Szívesen esznek szárnyasokat, barna kenyeret és joghurtokat. Az emberek 17 százalékát kitevő "hedonista fiatalok" kevésbé tudnak főzni és leginkább szintén étteremben esznek. Az ételek közül átlag felett kedvelik a felvágottakat, a fehér kenyeret, az ízesített joghurtokat és a fagylaltot. Jellemző rájuk továbbá a rendszeres alkoholfogyasztás. Több kategóriában egyre inkább az otthoni étkezésé lesz a főszerep. A "városi alsóközép" réteg - ami az emberek 7 százalékát jelenti - nagyon családcentrikus és ragaszkodik a tradicionális termékekhez. Nem szeretnek étterembe járni és ott pénzt költeni. Kedvelik a sertéshúst, a burgonyát és a fehér kenyeret, valamint a tojást. A társadalom 13 százalékát alkotó "szegény munkásrétegre" szintén a tradicionális ételek a jellemzőek és a rendszertelen étkezés. A magyarok 25 százalékát kitevő "szegény nyugdíjasok" szinte soha nem járnak étteremben, de rendszeresen étkeznek. Kedvelik és gyakran fogyasztanak szárnyast, zöldségeket, tésztaféléket, tojást és tejet. (Független Hírügynökség)
