A megkérdezettek 85%-a főz otthon, és mindössze a válaszolók negyede szokott étterembe járni, de csak nagyjából 10% az, aki inkább ezt preferálja az otthoni főzéssel szemben. Ehhez hasonló arányt ér el a munkahelyi étterem, bár az összes említés tekintetében már csak minden 8. ember mondta, hogy itt étkezik. A válaszolók közel harmada rendszeresen jár étterembe ebédelni, ennél valamivel magasabb azok aránya, akik vacsora céljából keresik fel az éttermet (39%). Megkérdezték, hogy átlagosan mennyit költenek egy adott alkalommal az étterembe látogatók, illetve, hogy mi az a maximális összeg, amit egy alkalommal hajlandók lennének elkölteni. A válaszadók legkevesebbet a hétköznapi ebédre költenek, átlagosan 1400 Ft-ot egy alkalommal, a legtöbbet pedig (4300 Ft-ot) egy ünnepi ebédért adnak ki. Ha a maximális összeget nézzük, nagyjából 1-2 ezerrel költenének többet egy étkezésre, ez alól csak a hétvégi éttermi ebéd kivétel, ahol kétszer annyit is (6400 Ft-ot) hajlandók lennének kiadni az étkezésért, mint amennyit jelenleg átlagosan költenek. A legtöbben családi esemény okán mennek étterembe (44%), ettől csak kevéssel (41%) marad el a barátokkal, ismerősökkel való találkozás.
A kérdezetteknek különböző étteremtípusokat is értékelni kellett egy 1-5-ig terjedő skálán aszerint, hogy mennyire szívesen ebédelnek azon a helyen. Ezt utána – a jobb átláthatóság kedvéért – egy 0-100-ig terjedő skálára vetítették ki. A belvárosiak kevésbé preferálják a gyorséttermeket, ezt támasztja alá két nagy amerikai típusú gyorsétterem-hálózat utolsó és utolsó előtti helyezése és 15 pont körüli pontszáma. Az élen toronymagasan (65 ponttal) a magyar konyhájú étterem végzett, tőle lemaradva (44 pont) az egzotikus konyhájú étterem (pl. mediterrán, ázsiai) következett, míg harmadik helyre a magyaros gyorsétkezde került. A pizzériák, a török és a kínai étterem is 25-32 pont között kapott. A hétvégi ebéd helyszínének kiválasztásakor rengeteg szempontot mérlegel általában az ember. A kérdezettek szerint a legfontosabb (96 pont) az étel minősége, ettől csak kicsit lemaradva (90 pont) következik a kiszolgálás udvariassága. Szintén egymáshoz elég hasonló eredményt ért el a következő három szempont: az étel fajtája (milyen konyha szerint főznek) (79 pont), a kiszolgálás gyorsasága (76 pont), és a választék nagysága (75 pont). Legutolsó helyre az a szempont került, hogy van-e élő zene az adott helyen, mindössze 16 pontra értékelték a válaszadók ennek a fontosságát. Ha az éttermekben játszott különböző zenék között szeretnénk valamilyen sorrendet felállítani, az látszik, hogy pozitív irányba leginkább a jazz befolyásolja (47 %- szerint ez pozitívum egy helyen), negatív irányba pedig a magyar nóta (44 % számára ez negatívum). A régi és a mai slágerek között nincsen lényeges különbség, valamivel többen örülnek a régi slágereknek, mint a maiaknak.