Íme, a kutatás legfontosabb megállapításai:
1. A gasztro-élet csúcsán a fiatal férfiak állnak. A vendéglátóhelyek leglelkesebb látogatói a diplomás, 18-29 év közötti, átlag feletti jövedelmű férfiak, akik nemcsak enni szeretnek, hanem élményeket is keresnek.
2. Ünnep és barátság: miért keresnek fel a legtöbben egy vendéglátóhelyet? A kutatás szerint legtöbben személyes ünnepek (36%) és baráti találkozók (35%) miatt látogatnak el éttermekbe. Az otthoni főzés helyetti kényelem csak a vendégek 14 százalékát vonzza.
3. A „rántott sajt” ideje lejárt. Azonban a „mentes” ételek már minden hetedik látogató számára fontosak. Az éttermek kreativitása és az egészségtudatosság egyre inkább teret nyer. Egy rántott sajt nem jelent feltétlen megoldást az egészségtudatosság kiszolgálására – ma már ennél sokkal többet kell nyújtani egy helynek a vendég számára.
Fotó: Depositphotos
4. Mi alapján döntenek a vendégek? A barátok ajánlása a legmeggyőzőbb érv (61 pont), míg az éttermek hírneve kevésbé, az éttermi szakértők véleménye pedig csak egy szűk kisebbség számára jelent útmutatást, a túlnyomó többség nem az ilyen jellegű vélemény alapján határoz.
5. Átlagosan 8500 forintot tartanak a magyarok elfogadhatónak egy éttermi fogyasztásért, de a budapestiek és az élménykeresők ezt nem egyszer túllépik. Mindent egybevetve, fejenként, havonta átlagosan 23 240 forint az elfogadható költés a vendéglátóhelyeken.
6. „Ki dönt?” Bár a háztartások nagy részében a nők a szervezők, ők döntenek a nyaralásról, pihenésről, hogy hol és mennyi ideig van együtt a család, az étteremválasztás mégis inkább a férfiak kezében van. A családi kupaktanács azonban mindent felülmúl, 81 százalék közösen határoz a kiválasztandó vendéglátóegységről.
7. A vendéglátóhelyek triója:
- Az alkalmi vendégek (51%) ritkán, ad hoc módon választanak.
- Az étkezésorientáltak (30%) gyakrabban járnak, de kevésbé ragaszkodnak kedvenc helyeikhez.
- Az élménykeresők (19%) az igazi gasztro-kalandorok, akik hajlandók többet költeni egy exkluzív élményért.
8. A „home office” kategória meglepően alacsony népszerűsége (2%) azt sugallja, hogy a hazai vendéglátóhelyek atmoszférája még nem ideális a munkahelyi produktivitáshoz.
9. A megkérdezettek majdnem fele (45%) szerint a hazai vendéglátóhelyek árai még elfogadhatók, de majdnem ugyanennyien (42%) úgy vélik, hogy egyszerűen túlárazott minden. Akadt néhány „luxusfogyasztó” is, akik azt állítják: Magyarországon még mindig olcsóbb étterembe járni, mint Nyugat-Európában – vélték a legtöbben.
A kérdőívben csakis azok válaszai jelennek meg, akik évente legalább 1-2 alkalommal eljutnak vendéglátóhelyekre. Ebbe a körbe a legjobb szakértői becslések szerint is a felnőtt magyarok több mint 80 százaléka tartozik, ezért a vendéglátással kapcsolatos döntési mechanizmus kérdésköre elsősorban rajtuk merhető le. A vendéglátóegység a felmérésben nem csak éttermeket jelöl, hanem például cukrászdát, kávézót, bármi olyan egységet, ahol a vendég ételt, édességet, italt vásárolhat szolgáltatásként. A felmérés 2024 őszén készült el.
