A beszélgetés moderátora Mautner Zsófi, a Dining Guide online megjelenésének első főszerkesztője volt, aki többek közt az idén 20 éves Dining Guide apropóján azt taglalta először a jelenlévőkkel, hogy mi történt idehaza ebben az időszakban a hazai csúcsgasztronómiában. Majd egy nagyon izgalmas és aktuális kérdés következett: hogyan befolyásolja a Z generáció a vendéglátás trendjeit – mi az, amit elvárnak tagjai, és mivel lehet számukra izgalmassá, vonzóvá tenni egy éttermet?

A Z generáció ugyanis egész mást vár el egy étteremtől, mint az előző korosztályok,

- tudtuk meg az online gasztroplatform felelős kiadójától, Herczeg Zoltántól. Aki beszámolt arról is, hogy adataik szerint a mintegy 50 ezer hazai vendéglátóhely közül csak 500 felel meg az étteremkritikusok elvárásainak – ezért ennyi szerepel a Dining Guide listáján is.

Sok jó étterem van idehaza, de sajnos a legtöbb még mindig csak a fővárosban, a vidék alaposan le van maradva,

- tette hozzá.

A beszélgetés során az is kiderült, hogy a számon tartott vendéglátóhelyek mintegy 63 százaléka állítja azt, hogy számára a karbonlábnyom csökkentése és a fenntartható működés fontos. Mert pontosan tudják, csak így tudnak megfelelni a Z generáció igényeinek.

Gerendai a beszélgetés során azt is kifejtette, hogy a fine dining-nak a mai korban egyik oldalról továbbra is van létjogosultsága, másrészről viszont megváltozott az az igény, hogy az emberek miért látogatnak el egy étterembe – és ezt tudomásul kell venni, és egy jó éttermesnek kiszolgálni.

Hiszen ma már nem csak jót akarnak enni a vendégek, hanem számukra elsősorban az élmény a fontos.

Az étterembe látogató fiatal generációnak pedig az is meghatározó, hogy mennyire vigyázunk a bolygónkra egy-egy szolgáltatás során?

Emiatt hozta létre a Dining Guide Gerendaival közösen (ő befektetőként vesz részt a projektben) azt Bibo elnevezésű, 100 százalékban magyar brandet, amelyet Juhász András irányít szakmai igazgatóként, és amely kizárólag olyan non-food termékeket árusít, amelyek a fenntartható vendéglátáshoz szükségesek. Ennek kapcsán Juhász a beszélgetés során elmondta még, hogy termékeik

• - környezetvédelmi
• - társadalmi
• - gazdasági elvárásoknak maximálisan megfelelnek.

A fenntarthatósági szakértőtől azt is hallhattuk, hogy évente 49 millió liter tisztítószert, szervetlen kemikáliát használ el a magyar vendéglátás, miközben több millió köbméter csomagolóanyag, göngyöleg is keletkezik, aminek kidobása szintén a környezetet szennyezi.

A hazai vendégváróegységekben keletkező napi moslék mennyiség kapcsán pedig döbbenetes számok hangzottak el:

egy átlagos, 300-350 fő befogadására alkalmas budapesti szállodából napi 150-400 kilogrammnyi moslék, 900-1000 adag étel kerül a kukába, miközben egy közepes méretű étterem napi 30 kilónyi moslékot halmoz fel.

A lehető legkisebb karbonlábnyom, lokális beszállítói hálózat, minimalizált szállítási útvonala az alapanyagoknak, az élővizek tisztelete és tisztán tartása - ezek a legfontosabbak még a mai vendégvárás területén, hangzott még el.