Mi a helyzet a digitális eszközökkel?
Egy friss felmérés szerint a válaszadók csaknem fele nem rendelkezik NTAK-kompatibilis megoldással. Egyébként jelenleg ötvenhárom olyan szoftver létezik, ami alkalmas lehet az NTAK számára, sőt, az maga az NTAK is biztosít ingyenes szoftvert, bár annak is vannak kötöttségei: például online lehet csak használni, amihez szükséges az állandó és stabil internetkapcsolat, valamint csak egy nyomtatót lehet hozzácsatlakoztatni, bankkártya-terminált viszont nem.
Nincs több halasztás?
Megkértük a szakértőt, Kovács Lászlót, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnökét, elemezze a jelenlegi helyzetet. Aki elmondta, abban ne reménykedjen senki, hogy a kétszeri halasztás után ismét arrébb tolják meg a rendelet hatályba lépését, mert ez nem fog megtörténni. Július 1-től itt mindenkinek kell az NTAK-nak jelentenie. Az nem kifogás ugyanis, véli a szakértő, hogy sokan nem voltak elég gyorsak. Tudomásul kell venni, van egy kormányhatározat, amit végrehajtanak, mert ez a törvény, pont.
Arra kérdésre, miszerint igaz-e az a jóslat, hogy sokan lehúzzák majd ennek következtében a rolót, Kovács László azt válaszolta, azért ez így egyértelműen nem jelenthető ki. Hiszen, tette hozzá, ma a vendéglátósok száma Magyarországon úgy 20 ezerre tehető, amelynek 90 százaléka mikrovállalkozás, azaz úgy nagyjából 18 ezer vállalkozás esetén 1-10 fő az alkalmazottak száma, nem több. Magyarán nincs szakképzett IT-szakember a cégnél, és ezek a kisvállalkozások nem rendelkeznek számítógéprendszerrel. A határozat betartása érdekében kell minimum egy tablet (minimum 100 ezres többletkiadást eredményezve), amire fel kell telepíteni a programot, és szerencsés esetben ezt a tabletet össze kell kötni az online pénztárgéppel, hogy egyetlen lépésben el tudja küldeni a vendéglátós a NAV felé az adatot és az NTAK-kötelezettségnek is eleget tegyen.
Újabb púp a vendéglátósok hátára?
Azt is hangsúlyozza a szakértő, hogy a vendéglátós szektornál mindig minden újjal szemben van valamiféle ellenállás. Ennek egyik oka az edukáció hiánya. Hiszen az NTAK-kérdésről is úgy hallottak a legtöbben, mint egy távoli, misztifikált dologról, azonban annak a valóságban történő megjelenése és működtetése a legtöbb szakmabeli kolléga számára nem világos. Úgy élik meg a legtöbben, mintha egy újabb púpot kapnának a hátukra az eddigi, mérhetetlen sok nehézséget – Covid, energia- és alapanyagárak, munkaerőhelyzet stb. - követően.
A szállodások korábban - ahol már működik ez a rendszer, mondja Kovács Lásuló – sokkal zökkenőmentesebben álltak rá az NTAK-ra, mint ami most kirajzolódik a vendéglátósok esetében. Hiszen nem egyszerre, hanem fokozatosan, lépésről-lépésre vezették be a szállodai szektorban az NTAK-rendszert. Vagyis volt idejük megtanulni az érintetteknek a rájuk váró új rendszer alkalmazását.
Akiknek még nem hiányzott ez az új rendszer bevezetése, teszi hozzá a szakértő, az a helyi jegyzők köre. Hiszen ők azok, akiknek majd ellenőrizniük kell, hogy betartja-e a szakma az előírásokat, jogszerűen vezeti-e a vállalkozását? Valakinek el kellene nekik magyarázni, mit és hogyan ellenőrizzenek, milyen szankciókat von maga után, aki nem tartja be az előírásokat?
Mi a halasztások igazi oka?
A vendéglátósok esetében azonban más a helyzet: hiszen nem azért történt az eddigi kétszeri halasztás az NTAK bevezetésére, mert meghallgatták a szakma panaszait, nehézségeit, hanem azért, mert még nem volt kész a rendszer, húzza alá a szakértő.
Azonkívül, teszi hozzá Kovács László, a szállodaiparban azért is volt könnyebb a helyzet, hiszen minden házban van egy olyan kolléga, aki tudja kezelni az internetet, ismeri a világhálót, annak alkalmazása nem idegen a számára. Azonban egy kisbüfében ilyen nincs, a szakértő szerint 10-15 ezer vállalkozást érinti ez a probléma, ahol olyan gondokkal küzdenek, hogy ezt ki és hogyan tanulja meg?
Dacból most mindenki azt mondja, hogy be fog csukni, ha életbe lép a kötelező adatszolgáltatás. Azonban, teszi hozzá az MVI-vezér, nagyon reméli, ez nem következik majd be, utalva arra, hogy az energiaárrobbanás vagy az alapanyagok árainak ugrásszerű megnövekedése sem hozott olyan csődtömeget, mint ami a felháborodások alapján várható volt.
Kik zárnak be valójában?
Erre a kérdésre a szakértő azt válaszolja, szerinte ismét az a korosztály, aki nem tud és nem is akar lépést tartani a fejlődéssel: vagyis leginkább az idősebbek közül kerülnek ki majd azok, akik lehúzzák a rolót. Ahogy szintén az évtizedek óta igát húzó vendéglátósok közé tartoztak azok, akik a pandémia alatt, vagy az árrobbanást követően úgy döntöttek: nem csinálják tovább, elég volt!
Kovács László abban bízik, hogy elsősorban a fiatalabb generáció - akiknél létkérdés, hogy vigyék tovább a vállalkozásukat -, fogja megtanulni és alkalmazza majd sikerrel az adatközlés rendszerét, és nyilván, áldoznak is arra, hogy ezt megvalósítsák.
Mire jó a bevalló részéről az NTAK?
Amire ez az egész új adatközlési rendszer jó a vendéglátósok oldaláról, emeli ki végül a szakember, hogy maguk a szolgáltatók, vagyis a szakma is rálát majd regionális szinten a vendéglátóhelyek forgalmára. Vagyis nemcsak a saját forgalmát, vendégkörét ismeri ezentúl, hanem megismeri a konkurenciáét is. A terv az, hangoztatja az MTÜ, ahová ez az értékes adathalmaz nap mint nap bekerül, hogy ugyanúgy napi bontásban visszakerüljenek az adatok az adatszolgáltatókhoz, És ők használhassák a tervezésük során.
Ha például egy városban adott egy étteremszám, ott ismert lesz az összforgalom, és ez alapján látja majd az érintett vendéglátós, hogy ő alatta van ennek a forgalomnak, vagy felette – ez az üzletmenete számára meghatározóan fontos információ.
Az adat hatalom, húzza alá összegzésképp a vendéglátós szakember, vagyis, ha valaki adatot birtokol, azt fel tudja használni. Erre megy ma a világ, és nem lehet az árral szemben haladni.
Forrás: Turizmus Online