Az ország egyik legrégebbi cukrászdája, a Caflisch már másfél éve bezárt, s egyre rosszabb állapotban van. Szombat, kora délután, árnyékban harmincnégy fok – nem mondhatnánk, hogy ellepik a pécsi belvárost a turisták, de az is igaz, hogy nem lehetne fékezés nélkül átszáguldani biciklivel a Király utcán. Szóval a kánikula ellenére átlagos a mozgás. Egy általánosságot azért elmondhatunk a járókelőkről: háromból kettő fagylaltot szorongat. Összeszámoltuk: a Búza tértől a Széchenyi térig tizenkét helyen lehet fagyit venni.
A tizenkettő lehetne tizenhárom is – ha a Caflisch működne. Persze azon, hogy az ország egyik legöregebb cukrászdájában nincs élet, nem kell meglepődnünk: immáron lassan másfél éve lehúzták a rolót. A patinás intézmény 220 éven át működött vagy cukrászdaként vagy kávézóként – most pedig napról napra jobban kopnak le a betűk az ajtóról, veszíti színét az ablakkeret, s egyre kevesebb turista próbál belesni az ablakon, hogy ha már bemenni nem tud, legalább lássa a legendás cukrászda berendezését.
A belesésben azonban most nincs sok köszönet, s erről magunk is meggyőződtünk. A félhomály ellenére látszik, hogy a berendezés nagy részét darabokra szedték: nincsenek székek, asztalok, a pult csak jelzésértékű, eltűnt a Herendy-kávéfőző, egyedül a Zsolnay-kandalló jelzi, hogy itt egykor egy patinás cukrászda működött.
(A teljes írás a bama.hu-n olvasható)
