Hány bejelentés érkezett a NÉBIH-hez 2014-ben?

A „Zöld számra” érkező bejelentések 2014 évben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos közérdekű bejelentések kezelésére létrehozott „Zöld Szám” bejelentő vonalára a 2014. évben összesen 8304 db megkeresés érkezett.

A fogyasztók 693 esetben fordultak hatósághoz különböző szakterületeket, leginkább élelmiszerbiztonságot, növény- és talajvédelmet érintő közérdekű bejelentéssekkel kapcsolatban; 7611 esetben egyéb szakmai jellegű megkeresés, kérdés vagy információkérés érkezett (pl.: szakágazatot érintő komplex tájékoztatáskéréssel kapcsolatos megkeresések: élelmiszerek jelölésével, csomagolásával, összetételével, élelmiszerlánc felügyeleti díjjal, élelmiszerforgalmazást érintő kérdésekkel kapcsolatban)

I.                    A bejelentések megoszlása

1.)               Területi megoszlás

Magyarország minden megyéjéből érkezett bejelentés a NÉBIH „Zöld szám” Ügyfélszolgálatára. A legtöbb bejelentés (373 db) Pest megyéből érkezett,  30 db-ot Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből,  25 db-ot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, 24 db-ot Győr-Moson-Sopron megyéből, 22-22 db-ot Hajdú-Bihar megyéből, és Bács-Kiskun megyéből, 18 db-ot Fejér megyéből, 17 db-ot Zala megyéből, 15-15 db-ot Somogy megyéből és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, 14 db-ot Komárom-Esztergom megyéből, 13-13 db-ot Vas megyéből és Békés megyéből, 11 db-ot Csongrád megyéből, 9 db-ot Baranya megyéből, 8 db-ot Heves megyéből, 6-6 db-ot Nógrád megyéből és Tolna megyéből, valamint Veszprém megyéből 5 db bejelentést  regisztráltak a NÉBIH munkatársai.  

2.)               Termék/ Termékkategóriák szerint csoportosított bejelentések

Összesen 489 db bejelentés érkezett termékekre vonatkozóan, ebből 293 esetben fogyasztásra való alkalmatlanság miatt, 84 esetben a termékek minőségi összetétele miatt, 70 esetben a fogyaszthatósági/minőség-megőrzési idő miatt, 40 esetben jelölés miatt, és 2 esetben a termék csomagolása miatt.

• 167 esetben kifogásoltak a fogyasztók húst vagy húskészítményt

-                      41 esetben fogyasztásra alkalmatlanság- penészes vagy romlott állag- kifogásolt              termékminőség miatti bejelentés);

-                     14 db bejelentés alkalmával élelmiszer-jelölési hiányosságról;

-                     12 db bejelentés alkalmával fogyaszthatósági idő lejártáról számoltak be;

• 71 esetben egyéb élelmiszereket érintő bejelentést kaptunk (pl. olajos magvak, kávé, édesség, fűszerek, sör);

-                     47 esetben fogyasztásra alkalmatlanság és termék minőségi kifogás;

-                     18 esetben minőség-megőrzési idő,

-                     5 esetben jelölés,

-                     1 alkalommal csomagolás kifogása miatt.

• 61 esetben vendéglátó egységek termékeihez kapcsolódó bejelentés érkezett:

-                     60 esetben fogyasztásra alkalmatlanság és termék minőségének kifogásolása,

-                     1 esetben lejárt minőség-megőrzési idő miatt.

• 60 esetben tej- és tejterméknél jelzett probléma:

-                     35 esetbenfogyasztásra alkalmatlanság,

-                     17 esetben fogyaszthatósági idő lejárta,

-                     6 esetben termékminőség,

-                     2 esetben jelölés miatt.

• 39 esetben zöldség, gyümölcs termék miatt érkezett bejelentés (kifogásolt minőség, fogyasztásra alkalmatlanság, jelölés és a fogyaszthatósági idő miatt);
• 31 esetben konzervet/tartós élelmiszert érintő bejelentés érkezett (fogyasztásra alkalmatlanság, minőség-megőrzési idő, termék minőség, és jelölés miatt);
• 24 esetben kenyér- és péktermékhez kapcsolódó bejelentés (termékminőség, fogyasztásra alkalmatlanság és minőség-megőrzési idő lejárta miatt);
• 20 esetben ásványvíz/üdítőitalt érintő bejelentés érkezett (minőség-megőrzési idő, fogyasztásra alkalmatlanság, termék minőség, és jelölés miatt);
• 7 esetben tojás terméket kifogásoltak (jelölés, fogyasztásra alkalmatlanság miatt);
• Maradék bejelentés kategória-megoszlása:

-                     6 esetben hal/halászati terméket kifogásoltak termékminőség és fogyasztásra alkalmatlanság miatt.

-                     2 esetben borászati termékhez kapcsolódó bejelentés jelölés, ill. fogyasztásra alkalmatlanság miatt;

-                     1 esetben vetőmag minőségét kifogásolták;

3.)               Vásárlás / fogyasztás helyéhez kapcsolódó bejelentések:

A kivizsgálás

• 300 esetben üzletet/szaküzletet,
• 111 esetben a terméket forgalmazó hipermarketet,
• 101 esetben vendéglátó létesítményt,
•   73 esetben  előállító létestményt (pl. húsüzemet, tejüzemet és egyéb előállító üzemet)
•   60 esetben egyéb forgalmazót (pl. őstermelőt, magánszemélyt)
•   22 esetben vásárt/piacot érintett.

4.)               Tevékenységet érintő bejelentések, egyéb kifogásolások:

• 109 esetben: higiéniai feltételek hiányáról számoltak be;
• 62 esetben: engedély nélküli tevékenység gyanúja merült fel (nem saját előállítású termék értékesítése őstermelőként, illegális sertésvágás gyanúja);
• 44 esetben parlagfűvel szennyezett területet jelentettek be;
• 4 esetben állattartó telep működése miatt tettek bejelentést;
• 2 esetben: ételmérgezés gyanúja merült fel.

Kivizsgálások

A bejelentések nyomán megtett intézkedések:

• 70 esetben hatósági mintavételre került sor,
• 25 esetben bírság kiszabása,
• 36 esetben történt forgalomból kivonás (pl. tej, tejtermékek  -sajt, túró-; sertés és baromfi hús, kolbász; tojás; konzerv termékek -lecsó, marinált paprika -; kenyér; édességek -csokoládé, kávé; üdítőital; bor)
• 34 esetben alkalmaztak figyelmeztetést,
• 3 alkalommal felfüggesztették az intézmény működését.

*pl. tej, tejtermékek  -sajt, túró-; sertés és baromfi hús, kolbász; tojás; konzerv termékek -lecsó, marinált paprika -; kenyér; édességek -csokoládé, kávé; üdítőital; bor.

II. A NÉBIH munkájának, közleményeinek sajtómegjelenései hatására jelentősen megnövekedtek a megkeresések, visszajelzések a lakosság részéről

-           az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság  által kiadott közlemények hatására: pl. sprotni halkonzerv és hering halkonzerv, szarvasgombás pesto (Botulizmus), konyhasó, UHT tej termékekkel kapcsolatban;

-          a Kiemelt Ügyek Igazgatóság munkájának hatására: pl. 297 tonna lefoglalt hús, füstölt áru, lejárt, penészes sajtok visszadolgozása, ásványvíz, tojás, kakaópor termékekkel kapcsolatban;

-          RASFF riasztás által érkezett közleményekkel kapcsolatban:  pl. Alnatura gabonapép, tönköly spagetti.

-          NÉBIH kampány-megjelenések hatására

III. NÉBIH Navigátor

A lakossági együttműködés erősítése érdekében a hivatal 2014. december 1-jétől létrehozta az okostelefonokra és a tudatos vásárlókra alapozott új riasztási és információs rendszerét.

Az alkalmazás segítségével többféleképpen is bejelentést tehetnek az ügyfelek, melyet alapvetően két részre bonthatunk: írásos és szóbeli bejelentésekre. Azokról az esetekről, amikor a vásárlók az applikáció segítségével közvetlenül a NÉBIH zöld számát hívják, tehát szóban jelzik észrevételüket, jelenleg nem áll rendelkezésünkre statisztikai adat. Összességében a NÉBIH zöld számára éves szinten több mint ötezer megkeresés fut be.

„Írásos formában” (közvetlen e-mail küldéssel, fénykép vagy hangfájl készítéssel és csatolással) eddig mintegy 50 észrevétel érkezett, amelyek fele minősült közérdekű bejelentésnek.  

Összesen hány ellenőrzést végeztek és mekkora büntetést (összegben) róttak ki 2014-ben?

A NÉBIH az élelmiszerlánc folyamatában a hivatal által koordinált hatósági ellenőrzésekről – beleértve a takarmány előállítást és forgalmazást is – és az ellenőrzések kapcsán alkalmazott szankciókról országos adatokat gyűjt. A hivatal szerteágazó tevékenysége kapcsán azonban ezek az adatok kiegészülnek az egyes szakterületeket összefogó igazgatóságok saját vizsgálataival. 

A NÉBIH által koordinált, az egész ország területén végzett élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzések száma 2014-ben 66 525 volt. Ezek között 8757 ellenőrzés élelmiszer előállító létesítményben, 24701 az élelmiszer-forgalmazásban és 22045 pedig az étkeztetés-vendéglátás területén történt, 3446 alkalommal pedig első magyarországi tárolási helyként regisztrált előállító, forgalmazó, vendéglátó egységben. Az ellenőrzések száma az egyes hónapokban közel azonos volt.

A helyszínen tapasztaltak alapján 356 alkalommal kellett a tevékenység korlátozására vonatkozó döntést hozni, és 1648 esetben a hatóság figyelmeztetést alkalmazott, amely a szankciók legenyhébb formája.

Bírságot (élelmiszer-ellenőrzési, élelmiszerlánc-felügyeleti és takarmány-ellenőrzési bírság) 3927 esetben, összesen 757.963.857 Ft összegben szabott ki a hatóság. Ezen felül minőségvédelmi bírság kiszabása 125 esetben történt (bor), 22.184.916 Ft összegben.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság 2014-ben összesen 2313 tonna élelmiszert vont ki a forgalomból.   

Mennyi és milyen fajta büntetést szabtak ki az egyes igazgatóságok?

A NÉBIH az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, feladatköre rendkívül szerteágazó, melyet 12 szakmai igazgatóság lát el, és országos laboratóriumhálózatot működtet. Irányítja többek között a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, az állategészségüggyel, a talajvédelemmel, illetve az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos feladatokat, de a takarmánybiztonság, a vadgazdálkodás, a halászat, az erdőgazdálkodás szintén hozzátartozik tevékenységéhez. A hivatal munkatársai foglalkoznak növényvédelemmel, növényi termék ellenőrzéssel, agrárkörnyezet-védelemmel, borellenőrzéssel, borminősítéssel, állatvédelemmel és az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével is.

Az alábbiakban az élelmiszer ellenőrzéshez leginkább kapcsolódó szakterületek, igazgatóságok 2014 évi adatait, eredményeit közöljük.

Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI)

A KÜI 2014 évben 531 ellenőrzést végzett, melyből 63 növényvédőszer forgalmazással volt kapcsolatos, 14 ellenőrzés kapcsolódott termésnövelő anyaghoz, 8 esetben állatvédelem, élőállat ellenőrzés történt. Az élelmiszer ellenőrzések – beleértve a zöldség-gyümölcsöt is – száma 446 volt.

Az eljárások során 1459 tonna élelmiszert utaltak megsemmisítésre. Kiemelkedően nagy mennyiségek voltak például a tavalyi évben egy hűtőházban 300 tonnát meghaladó fagyasztott hús, egy másik helyen pedig 160 tonna tejtermék lefoglalása. Sor került 1600 tonna termésnövelő forgalmi korlátozására is.

A KÜI által kiszabott bírságok összege meghaladta a 392 millió forintot, melyből növényvédelmi bírság 215 millió forint, állatvédelmi bírság 720.000 forint volt, a többi élelmiszerlánc felügyeleti illetve élelmiszer ellenőrzési bírság.

(Megjegyezzük, hogy a fenti adatok egy része, amely élelmiszer ellenőrzésekkel kapcsolatos, az összesített élelmiszerlánc-ellenőrzési adatok között is szerepel)

Az ellenőrzések során 53 esetben végeztek adatmentést az igazgatóság informatikusai vállalkozások számítógépeiről. 14 esetben teljes, 39 esetben kivonatolt mentésre került sor, összesen 3,5 TB adatmennyiségben.

Az eljárások során 94 esetben került sor társhatóságokkal közös ellenőrzésre. 60 esetben a NAV-val, 5 esetben Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, 7 esetben Nyomozó Ügyészséggel, illetve 22 esetben a rendőrséggel.

Az ellenőrzések célterülete lefedte a teljes élelmiszer láncot, hiszen a vágóhidaktól az engedélyezett húsüzemekig, vendéglátóhelyeken, kereskedelmi egységekben, nagybani piacokon, közutak melletti mélységi ellenőrzéseken keresztül az internetes próbavásárlásig minden helyszínen dolgoztak az igazgatóság szakemberei. 

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Első fokon kiadott határozatok száma 101 db, melyből bírságot kiszabó döntés 52 db volt, az így kiszabott bírság összesen 9.907.507 Ft.

Másodfokú eljárásban (fellebbezés elbírálása) kiadott határozatok száma 102 db.

Az ÉTBI által tartott helyszíni ellenőrzésre 120 alkalommal került sor, és további 45 alkalommal gépek higiéniai alkalmasságával kapcsolatos helyszíni vizsgálat történt.

(Ezek az adatok az összesített élelmiszerlánc-ellenőrzési adatokon felül értendőek.)

Az ÉTBI laboratóriumaiban 2014-ben összesen 60116 hatósági élelmiszer és takarmány minta vizsgálatára került sor, amely 265957 elvégzett vizsgálatot jelent. A vizsgálati irányok változatosak: analitika, mikrobiológia, toxikológia, GMO, entomológia, gombavizsgálat, radiokémia. Például ételmérgezés kivizsgálása kapcsán 2159 mintából 12340 vizsgálatot, mikotoxinok kimutatására 2370 mintából 5367 vizsgálatot, GMO felderítésére 456 mintából 2122 vizsgálatot végeztek el a szakemberek.

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI)

A zöldség-gyümölcs termékek forgalmazásra erősen jellemző a szezonalitás, ezért a hatósági ellenőrzések az adott időszakra jellemző és aktuális árucikkekre fókuszálnak, figyelembe véve a korábbi évek ellenőrzéseinek tapasztalatait, és a kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési tervet. A hatóság zöldség-gyümölcs termékek minőségét, nyomon-követhetőségét és a forgalmazási körülményeket (telephely megfelelőssége) egyaránt vizsgálja. 2014-ben a tapasztalatok alapján sokat javult a zöldség-gyümölcs termékek jelölése és származásának igazolása, ennek ellenére több esetben sor került a származás igazolatlansága miatt nagyobb tételek kivonására és megsemmisítésére. Ezen hatósági eszközök, nagyban segítik a jogkövető magatartás kikényszerítését.

A harmadik országból származó zöldség-gyümölcs termékek belépéskor tételes ellenőrzést követően kerülhetnek forgalomba, ezen kívül a zöldség-gyümölcs ellenőrök a belföldi forgalmazó helyeken is rendszeresen ellenőrzik mind a hazai, mind az EU-ból vagy harmadik országból származó zöldség-gyümölcs tételek minőségét, származását.

A zöldség-gyümölcs termékekkel kapcsolatos ellenőrzéseket az országos összesített élelmiszerlánc-ellenőrzési adatok tartalmazzák, ezért erre itt nem térünk ki.

2015-ben továbbra is kiemelten kezelik a hatóságok a zöldség-gyümölcs termékek származásának ellenőrzését.

Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (BAII)

Az igazgatóság felügyelői hatósági ellenőrzési és engedélyezési folyamatban 1075 termékből vettek mintát, és további 414 bortételekhez kapcsolódó adminisztratív ellenőrzést végeztek.  Külföldről beérkező borra kiadott igazoláshoz kapcsolódóan 908 db adminisztratív ellenőrzésre került sor.

Borászati üzemengedélyezési folyamatban beérkezett üzemengedély kérelmek száma 331db, a hozzátartozó helyszíni ellenőrzés 254 esetben volt.

EMGA géptámogatás kérelem 768 érkezett, a hozzátartozó ellenőrzések száma 140 volt.

Tehát – a fentiek alapján – a BAII által végzett saját ellenőrzések száma összesen 2791 db.

(Megjegyezzük, hogy az itt közölt adatokon felül borászati ellenőrzéseket tartalmaznak az összesített élelmiszerlánc-ellenőrzési adatok is)

Ezen kívül a forgalomba hozatalt megelőző engedélyezési laborvizsgálatok száma: 13018 db, amely közel 240.000 db vizsgált paramétert jelent a forgalomba hozatalt megelőzően.

Az eljárások során a BAII által első fokon kiszabott bírságok összege 865.000 Ft.

A kifogásolt bortétel kapcsán befizetett vizsgálati díj (178 eset) 3.326.421 Ft volt.

Az igazgatási szolgáltatási díjtétel rendszer átalakításával (2012. augusztus) a NÉBIH borászati hatósága - a borászok kérésének megfelelően - a forgalomba hozatali eljárásban engedélyezendő tétel mennyiségével arányos vizsgálati díjat vezetett be. Ez lényeges kiadáscsökkentést jelent a „kis” borászatoknak. Ennek hatására a borászati hatóság által kiadott forgalomba hozatali engedélyek száma folyamatos növekedést mutat az intézkedés óta. A BAII-hez 2014. évben borászati termékek forgalomba hozatali engedélyezéséhez szükséges, valamint célvizsgálatra beérkező minták laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatára 13018 db ügyfélkérelem érkezett.  Ez 10 %-os növekedést mutat az előző éves adatokhoz képest. Az adatokból kitűnik, hogy az intézkedés jelentősen növelte a legálisan forgalomba kerülő bortételek számát, így csökkent a kereskedelmi forgalomba kerülő borok élelmiszerbiztonsági kockázata is.

Földművelésügyi Igazgatóság

Őstermelők piaci árusítása

2015. január 15-éig a kiadott aktív őstermelői igazolványok száma 151664 db, mely magában foglalja az egyéni és közös őstermelői igazolványokat is.

Az őstermelői igazolványban szereplő tevékenységi körök megoszlása az alábbiak szerint alakult (egy őstermelői igazolványon több tevékenységi kör is szerepelhet):

Állattenyésztés: 46.766 db

Növénytermesztés: 126.819 db

Virágtermesztés: 5.368 db

Erdőgazdálkodás: 5.977 db

Bortermelés: 2.356 db

Őstermelői tevékenységi körök megoszlása az őstermelői igazolványokban 2015.01.15-ig.

Az őstermelői tevékenység ellenőrzése

2013.01.01-től a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságának hatáskörébe tartozik ellenőrizni az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét, az abban foglalt adatok valódiságát. Az Igazgatóság ellenőrzése során jogosult a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt, értékesített termék származását ellenőrizni, a mezőgazdasági őstermelő igazolványát, értékesítési betétlapját és az adatnyilvántartó lap másolatát elkérni, abba betekinteni, az igazolványt visszatartani, ha az igazolványban és az adatnyilvántartó lapon feltüntetett értékesítésre szánt termékek köre, és az értékesítő helyen lévő termékek eltérnek, az igazolványt visszavonni, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt, vagy értékesített termék mennyisége 10%-kal, vagy azt meghaladó mértékben több mint, amennyit az adatnyilvántartó lapján bejelentett, valamint a mezőgazdasági őstermelő saját gazdasága adatai alapján lehetősége van termelni.

Összesített ellenőrzési adatok 2014. november 1-ig :

Szám szerint a legtöbb ellenőrzést 2014.11.01-ig Veszprém- (332 db), Szabolcs-Szatmár-Bereg- (252 db) és Tolna megye végezte (246 db). Az ellenőrzések az ország egész területén heti rendszerességgel történtek, az idényjellegű növények -mint például szamóca, dinnye, hajtatott burgonya- megjelenése előtt fokozottan, a külföldi vagy beazonosíthatatlan eredetű áru őstermelők által történő eladásainak felszámolása érdekében.

Az országosan ellenőrzött 1968 db igazolványból 2014-es évben, november 1-ig 66 db őstermelői igazolvány visszavonásáról rendelkező jogerős döntés született, ebből a három legtöbb ellenőrzést végző megyében 830 ellenőrzött igazolványból 12 db esetében történt.

A legtöbb esetben megállapított szabálytalanság az volt, hogy a termelő más termékeket árusított, mint amelyek az őstermelői igazolványon feltüntetésre kerültek, azaz nem az őstermelő által termelt, hanem az általa vásárolt termékek kerültek árusításra. További jogsértő cselekmény volt, hogy a nyugtatömb jogtalanul került használtra, valamint az őstermelő valótlan adatot szolgáltatott területalapú támogatás igénybevételéhez. Gyakori jelenség volt még, hogy felvásárlási tevékenységet végző társaság élt vissza a termelők tudta nélkül az őstermelői igazolvány adataival.

A jogszerűtlen őstermelői igazolványhasználat minden esetben jelzésre kerül az adóhatóság (NAV) felé.

Felügyeleti Díj és Forgalmazói Ellenőrzési Igazgatóság

- Tisztességtelen Forgalmazói Magatartás Ellenőrzési Osztály

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV törvény (Tfmtv.) célja, hogy elősegítse a beszállítói és kereskedelmi csoportok között az átláthatóbb és kiszámíthatóbb kereskedelmi gyakorlatokat, valamint biztosítsa a gazdasági szereplők közötti tisztességes üzleti magatartás érvényesülését.

2014. évben 21 db ellenőrzés indult, melyből 2 esetben hivatalból és 19 esetben bejelentés alapján történt. A bejelentések elsősorban vásárlások alkalmával kapott számlák, illetve hirdetési, akciós újságokban szereplő termékek áraira vonatkozó beszerzési ár alatti értékesítés, illetve a diszkriminatív árképzés tilalma, mint tiltott magatartás feltételezett megsértése tárgyában érkeztek.

Az előző évről áthúzódó 13 ellenőrzés és a 2014 évben megkezdett vizsgálatok közül összesen 40 került lezárásra. Az ellenőrzések többségét jogsértés megállapítása nélkül, illetve kötelezettségvállalás teljesítésére kötelező végzéssel, valamint néhány esetben eljárási bírságot (összesen 3 mFt összeggel) megállapító végzéssel került kiadmányozásra.

Az elmúlt években a határozatok jelentős része átesett a bíróság felülvizsgálatán, részben a Hivatal, részben a kereskedők keresete alapján. 2014. évben - bírósági ítélet alapján - 136 mFt összegben kiszabott termékpálya felügyeleti bírságról szóló határozat vált jogerőssé.

2014 évben legtöbb bejelentést és vizsgálatot április-július hónapokban kaptuk, illetve indítottuk összesen 30 esetben. Az ellenőrzések nagy része közép- és kisvállalkozások által működtetett üzletekkel, kereskedelmi egységekkel szemben indult. A vizsgálatokra jellemző volt, hogy elsősorban a diszkriminatív árképzés, beszerzés ár alatti értékesítés, illetve az akciós értesítéssel kapcsolatos elszámolások, mint tiltott magatartások feltételezett, illetve a már lezárt vizsgálatoknál akár ezek megsértése vált bizonyíthatóvá.

A törvény által kötelezően előírt utóellenőrzések egy része folyamatban van, illetve egy része eljárást megszüntető végzéssel zárult. Ez azt is jelenti, hogy vannak olyan kereskedők, akik a jogsértéssel összefüggésben kötelezettségvállalás teljesítését vállalták, komolyan vették a törvény előírásait és biztosították a beszállítókkal szemben a tisztességes üzleti magatartás érvényesülésének lehetőségét. Ezen vizsgálatok körében elsősorban a törvény által előírt a kereskedők részéről kifizetett beszállítói számlák fizetési határidejére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésére, illetve a kereskedő a beszállítóval közösen meghirdetett akciós értékesítések utólagos elszámolás törvényes előírásainak betartásának vizsgálatára került sor.

Az eljárások tapasztalatai azt mutatták, hogy a Tfmtv. következetes és rendszeres végrehajtásával az ellenőrzés elérte, illetve elérheti, hogy a kereskedők szabályozottabb kereskedelmi gyakorlatot alkalmazzanak. Egyre több kereskedő nem vállalja a Tfmtv. megsértésével járó bírság kockázatát, amely kifizetendő bírság nagysága nem áll arányban a várható haszonnal.

 - Felügyeleti Díj Ellenőrzési osztály

1, Az ellenőrzési tevékenység megkezdése - 2013

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetését követő egy éves türelmi időszak lejártával, 2013 második felében megkezdte munkáját a felügyeleti díj ellenőrzési osztály. Előkészítő tevékenységként egy ellenőrzési adatbázis került létrehozásra, melynek célja elsősorban a bevallási rendszerbe még be nem jelentkezett – de díjköteles tevékenységet végző – ügyfelek feltérképezése (majd később a rendszerbe történő bevonása) volt, minden bevallásra kötelezett ágazatban. Az adatbázis létrehozása során végzett elemzések alapján elmondható, hogy a nagy és középvállalkozások határidőben nyújtották be bevallásaikat és tettek eleget fizetési kötelezettségüknek, emellett jelentős volt azon felügyeleti díj fizetésére kötelezett társaságok száma – jellemzően a kis- és közepes méretű cégek körében – akik/amelyek nem adtak be bevallást. Bár szinte minden ágazatban található volt elmaradás, arányaiban a vendéglátásban volt a legnagyobb a be nem vallók száma. A fenti adatbázis alapján 2013-ban 246 db adatszolgáltatás kéréssel megvalósuló ellenőrzést, és 7 db helyszíni ellenőrzést végeztek a kollegák, melynek eredményeképp elmondható, hogy az esetek több mint fele határozattal zárult (tehát megállapítható volt a jogsértés), körülbelül egyharmad részben az ügyfelek – a róluk nyilvántartott adatokkal szemben – nem végeznek díjköteles tevékenységet, illetve a fennmaradó 17% pedig semmilyen úton nem volt elérhető.

2, Ellenőrzések - 2014

2014-ben tovább folytatódott a bevallással nem rendelkező ügyfelek vizsgálata – 104 esetben indult ellenőrzés –, melynek részeként társigazgatóságokkal közösen több helyszíni ellenőrzésre is sor került az ország különböző pontjain. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a bevalló, de nem fizető ügyfelek vizsgálata, mely a kintlévőségek rendezését szolgálta. Ennek keretében 2380 db hatósági ellenőrzés indult közel 1 milliárd forint felügyeleti díj beszedésére vonatkozóan. Az esetek közel felében az ügyfelek rövid időn belül rendezték tartozásukat, emellett a lezárult 1133 db ellenőrzés alapján a határozatokban 40 millió Forintot meghaladó késedelmi pótlék került kiszabásra. A nem fizető ügyfelekkel szemben a Hivatal végrehajtást kezdeményez. A 2014-es év eredményeként elmondható, hogy – a kintlevőségek folyamatos csökkenése mellett – az ellenőrzés hatására a határozatokban és a pótlólagosan benyújtott bevallásokban 100 millió Ft-ot meghaladó összegű felügyeleti díj kötelezettséget realizáltunk.

3, Az első két év tapasztalatai

Az ellenőrzések során több tipikus hiányosságot lehetett felfedezni. Az egyik jellemző hiba, hogy az ügyfelek nem a jogszabálynak megfelelően vezették nyilvántartásaikat, így az esetek többségében többszöri hiánypótlás bekérésére volt szükség a szolgáltatott adatokkal kapcsolatosan. Sok esetben előfordult az is, hogy partnereink egy részének nem volt egyértelmű, melyek a felügyeleti díjköteles tevékenységek. Emellett elmondható, hogy akik a Hivatal által küldött dokumentum átvételekor értesültek a felügyeleti díj kötelezettségükről, legtöbb esetben rövid időn belül pótolták a bevallásukat. Sok esetben azonban nem körültekintően olvasták el a kitöltési útmutatóban foglaltakat, ezért hibás adatok kerültek  a bevallásokba. Több ügyfél rosszul választotta meg bevallásában a befizetési kötelezettség megállapításának módját.  A vizsgálatok során kiszabott mulasztási bírságok túlnyomó része az előbbiekben említett téves adatszolgáltatás és a hibás kitöltések miatt keletkezett. A kiszabott élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot és eljárási költséget az ügyfelek jelentős része befizette. Az ellenőrzések hatására érzékelhető volt továbbá, hogy megnövekedett – az ellenőrzötteken kívül is - a bevallást beadók száma. Több ügyfélfizetési könnyítési és méltányossági kérelmet nyújtott be, melyek feldolgozása folyamatos.