Közel kétszáz környékbeli gazda hozta el egy-egy üveg borát a János-napi áldásra a pannonhalmi főapátságba. Várszegi Asztrik főapát elmondta: minden évben együtt adnak hálát a borászokkal a termésért.

„Ez elsősorban Istennek szól, és aztán utána megköszönjük egymásnak, azt a munkát, amit a közös jóért, a borért mindannyian végeztünk. Úgyhogy borászok, borivók, hálatelt szívvel jöttek ide most” - fogalmazott a pannonhalmi főapát.

A 670 hektáron elterülő pannonhalmi borvidéken az elmúlt években több mint 200 hektár szőlőt telepítettek újra.
Esztergomban zászlós felvonulással érkeztek a környék borlovagrendjei a főszékesegyházba. Sokan jöttek a határon túlról is.

„Mi a zászlós borunkkal jöttünk el. Erről azt kell tudni, hogy nekünk a borrendünk a határon átnyúlik. Olyan szőlőfajtákból készülő bort kellett választani, ami a szlovák oldalon és Magyarországon is megterem és így választottuk a királyleánykát” – mondta Nyergesi Rezső, a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend nagymestere.

A hagyomány szerint a János napon megáldott bort ünnepi alkalmakkor kell elővenni: például ha új házat építettek, akkor a négy sarkához öntöttek a borból, hogy a családon mindig János napi áldás legyen.

„Az ifjú pár a legelső poharat ebből a János napkor megáldott borból itta, ezért is, hogy ez a szeretet, amivel János szeretet tanítvány annyit írt és tanúságot tett, ez a szeretet töltse be az ifjú párnak az egész életét” – fogalmazott Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke.

Balatonlellén hetedszer gyűltek össze borszentelésre a dél-balatoni borosgazdák.

A Magyar Bor Akadémia elnöke az ünnepségen azt mondta, hogy az újbor születésének folyamata az emberi létet szimbolizálja. Szent János-napi borokra a szokások szerint idén is nemzeti színű szalaggal átkötött címke került.