Az egyik, hazai borokat népszerűsítő vendéglátóhely a 2011-es szüretről, az új borokról és idei elképzeléseikről kérdezte meg tizenhárom partnerét. A pincészetek tulajdonosai szerint "csodálatosnak ígérkezik a 2011-es évjárat". Az átlagosnál több szőlő termett tavaly - derül ki a válaszokból. A válaszadók 62 százaléka értékelte átlagosnak a termés mennyiségét, 31 százalék szerint a szokásosnál több szőlőt szüretelhettek, csak egy borász szőlője adott kevesebb termést az átlagosnál. A minőséget viszont 92 százalék mondta az átlagosnál jobbnak, egy pincészet panaszkodott gyengébb minőségről. Többen kiemelték ugyanakkor, hogy a száraz időjárás nem kedvezett az aszúsodásnak, ezért vagy egyáltalán nem tudtak aszúbort készíteni a tavalyi termésből, vagy csak kevesebbet a szokásosnál, az viszont várhatóan első osztályú lesz.
Stagnáló vagy csökkenő keresletet jósolnak a borok iránt Magyarországon a kérdőívet kitöltő borászok. 46 százalékuk szerint nem változik számottevően a borfogyasztók száma, 31 százalék számít csökkenésre, és csak alig negyedük (23%) várja, hogy többen boroznak majd itthon, mint az előző évben. A szabadszavas válaszok alapján úgy tűnik, nincs egybehangzó vélemény: voltak, akik "fellendülő piacot", "magasabb keresletet a hazai és külföldi piacokon", "stabilan növekvő keresletet" remélnek, mások "semmi jót", "nem sok jót" vagy "küzdelmet" várnak, egyikük pedig azt válaszolta: "a sok borúlátás ellenére szerintem nem lesz rossz év".
A kérdőívet kitöltő borászok 23 százalékánál nem érzik a válság hatását, 8 százaléknál annyiban, hogy lassult a növekedés. A többiek a "minőség hangsúlyozásával", az "eladott mennyiség növelésével", az "export növelésével", "jobb munkaszervezéssel" próbálnak kompenzálni. "A szőlőművelésen és a borkészítésen nem fogok spórolni!" - foglalta össze a válaszok mindegyikéből kiolvasható elhatározást az egyik borász.
A gazdasági helyzet és a pesszimista jóslatok ellenére sem számít senki a 2011-esnél rosszabb árbevételre: a borászok 38 százaléka szerint körülbelül a tavalyival azonos, 62 százalékuk szerint viszont annál magasabb lesz a haszon. Az abból következhet, hogy idén a válaszadók 62 százaléka tervez vagy már végre is hajtott áremelést, amelynek mértéké általában 5-10 százalékos, de az aszúknál 20 százalékos árnövekedés is lehet.
Jó bornak is kell a cégér: kivétel nélkül mindenki nagyon lényegesnek tartotta a reklámot és a marketinget. "A jó marketing legalább annyira fontos, mint a jó bor" - mondta az egyik borász, egy másik szerint a bor árának csak körülbelül ötven százaléka a minőség, "a többi a hókuszpókusz". Csak egy pincészet nem jelenik meg idén semmilyen fesztiválon vagy rendezvényen, kilenc biztosan részt vesz ilyenen, három pedig még nem döntött.
A megkérdezettek szerint nehéz helyzetben van a hazai borpiac. Csupán egy-egy válaszadó lát "lassú fejlődést", illetve "biztató jeleket" a magyar borpiacon, egy másik szerint "egy szűk, de egyre magasabb borkultúrát művelő és értő közönség aktív érdeklődésével, fogyasztásával lokálpatriótaként támogatja a magyar borászatot", 69 százalék viszont negatív, "nehéz", "zavaros és értéktelen" jelzőket használt, kiemelték, hogy a fogyasztóknak igénye és pénze sincs a minőségi borra.
A válaszok alapján a legnagyobb gondot a fizetőképes kereslet hiánya jelenti, és az olcsó, import borok, valamint a nem minőségi termékeket előállító pincészetek és a tömegtermelést folytató nagyok is károsan hatnak a hazai borpiacra. A megoldást az import csökkentése, a fizetőképes kereslet növelése, a közös érdekvédelem erősítése és a magyar borból készült fröccs kultúrájának terjesztése jelenthetné számukra.
Csak két válaszadó szerint megfelelően árazottak a magyar borok, és többen panaszkodtak a nagykereskedők rendkívül magas árrésére: előfordul, hogy a polcra kerülő 8-10.000 forintos borból mindössze 1.500-2.000 forint a pincészet bevétele.
A borpiac helyzetét alapvetően befolyásolja a szőlőállomány: a válaszadók 54 százaléka szerint igaz az állítás, hogy a magyarországi szőlőültetvények több mint fele elavult, 38 százalék viszont nem ért egyet a kijelentéssel. 8 borászat tervezi a közeljövőben ültetvénye felújítását, 5 nem szándékozik fiatalítani a következő években.
Bár a borpiaci helyzet korántsem ideális, a magyarországi borkultúra minden válaszadó szerint fejlődött az utóbbi években. "A fogyasztók egy része elkezdte keresni az új, nem kommersz termelőket", "a fiatal generáció egyre inkább érdeklődik a minőségi borok iránt", a borfogyasztás "egyre jobban beépül a gasztronómiába", "sokat és jó irányban fejlődik a borértő fogyasztói réteg" - vélik a borászok. Ugyanakkor volt olyan válasz, amely szerint a divatossá vált "borhoz való értés néha hátráltatja a borkultúra fejlődését". (forrás: Marketinginfo)
