A magyar borászok sokat küzdöttek azért, hogy saját marketing-szervezetük legyen. Meg is alakult a Magyar Bormarketing Kht. (bejegyezve: 2005. május 2.; 2009. január 1. után: Magyar Bormarketing Nonprofit Kft.), amely a borászok által palackonként befizetett ominózus 8 forintokból működik. A Kht. megalakulásával megoldani látszott a korábbi áldatlan vita, ami az Agrármarketing Centrum és a borász szakma között zajlott arról, hogy eleget költenek-e a teljes keretből a magyar borok marketingjére. Most a borászok elvileg maguk döntenek saját pénzükről. Természetesen ott, ahol 2 milliárdot költenek el, nálunk mindig mindenki simlit sejt. Sajnos általában nem alaptalanul. A Kht. bele is keveredett már egyszer egy gyanús ügybe, amikor a közbeszerzési döntőbíróság elmarasztalta 25 millió forint szabálytalan kifizetéséért. A Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. komoly aktivitást mutat, meglehetősen sok akció van, mióta ők dolgoznak. Természetesen abban, hogy ezek milyen hatékonyságúak és mennyire felelnek meg a magyar borászat általános érdekeinek, arról vannak viták, a leggyakoribb vád, hogy az akciók csak egy szűk kört segítenek hozadék nélkül, de magas költségekért. Mivel a borok megismertetése a legjobb marketing, ezért a Kft. már a kezdetek óta foglalkozik azzal, hogy képezze a magyar bor iránt érdeklődőket és a szakmabelieket. A Kft. most azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy már a külföldi borokat is népszerűsíti. A jelentkezők számára 120.000 Ft helyett 36.000 Ft-ért hirdeti ugyanis a Wine & Spirit Education Trust (WSET) akkreditációnak megfelelő középfokú, és 30% kedvezménnyel felsőfokú tanfolyamát, amelyen a külföldi borvidékeket és fajtákat ismertetik meg. „Megdöbbent, hogy a mi pénzünket ilyenre költik” – mondja erre Nagy István, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tagja. „Van elég gond, amit meg lehetne oldani ezen a pénzen.” Kovács Tibor, a Hétszőlő birtok igazgatója szerint „Szereptévesztésben van a Kft.: neki nem borszakértőket kell képeznie, hanem a magyar borokat kell népszerűsítenie. Minden ország előnyben részesíti a saját borait. Ha megismerteti a külföldieket, akkor azokat fogja inni a hallgatók egy része.” Hozzátette, hogy nem kéne új dolgokat kitalálni, csak meg kéne nézni, hogy csinálják külföldön. Mi úgy viselkedünk, mint valami amatőrök, az eredmény pedig siralmas. A borászok egyértelműen úgy gondolják, hogy inkább külföldön kéne magyar borokról tanfolyamokat szervezni, mert ha itt kóstoltatjuk a külföldi borokat, akkor az emberek ezeket kezdik vásárolni, a tanfolyamról kikerültek a jövőben szívesebben vesznek majd külföldi bort, így a borimportőröket támogatjuk vele. A helyzet pikantériája, hogy a WSET-tanfolyamok magyarországi oktatói között vannak olyanok is, akik külföldi borok importjával foglalkoznak.