Az ötödik hullám tavaly november végén kezdődött el a szektor számára. A cégek szinte az összes évzáró rendezvényüket törölték, ezáltal jelentős bevételkiesést szenvedett el a szektor. A vírushelyzet előtti időszakban, ezek a rendezvények jelentették a tartalékot, az egyébként csekély forgalmú januárra és februárra, így több étterem enélkül a tartalék nélkül fordult rá 2022-re” – mondta a Portfolio-nak Gendur András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke, aki egyben a La Perle Noire Restaurant and Lounge társtulajdonos-igazgatója is.

Semsei Rudolf, a VakVarjú Éttermek tulajdonos-ügyvezetője arról számolt be, hogy márciusra és áprilisra viszont a cégek egyre több ajánlatot kérnek be, és nyárra rengeteg esküvő várható” – ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a SZÉP-kártya költések az ötödére estek vissza az ő étteremláncánál, mióta február elejétől már az élelmiszerboltokban is lehet ezzel a cafeteria-eszközzel fizetni.

„Nagyon fontos volt, hogy például Ausztriával vagy Hollandiával szemben idehaza nem volt járványügyi zárlat. Enélkül még többen tönkrementek volna. Sok étteremben most a törzsvendégek jelentik a forgalom jelentős részét, a vállalkozók jelentős része azonban nagyon várja a tavaszt” – fogalmazta meg a szektor jelenlegi helyzetét Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint sok cég él most a nyári nagyobb forgalomban felhalmozott tartalékaiból, vagy a korábban felvett hitelekből.      

A Portfolio által megkérdezettek arról is beszámoltak, hogy az évek óta égető gondot jelentő munkaerőhiányt súlyosbította a járvány miatt pályaelhagyás, az omikron variáns miatt pedig egyszerre sok munkatárs esik ki a munkából.

A teraszok kinyitása és a beinduló balatoni szezon szinte valamennyi szakember szerint nehéz pillanatokat hozhat majd el a vállalkozóknak, mert akár 30-40 ezer dolgozó is „útra kelhet”, hogy pár hónap alatt még többet keressen a nyári szezonban.

Abban szinte mindenki egyetértett, hogy idén nem a szezonban hullámzó vendégsereg, hanem az elszabaduló energia- és nyersanyagköltségek jelentik majd a legnagyobb gondot, amire a megugró bérek már csak a habot jelentik a tortán. Mivel a rezsicsökkentett vállalkozások kategóriájába az éttermek a legtöbb esetben nem férnek bele, ezért megjelentek a szektorban a minimum 3-szorosára, de valahol 6-szorosára emelkedő áramárak. Többszöröződnek számukra a földgázárak, és a nyersanyagköltségek pedig szintén elszálltak és várhatóan tovább emelkednek majd.

Pillanatnyi becslésem szerint a megemelkedett költségek 30-50 százalékos fogyasztói áremelkedést is eredményezhetnek – vázolta az éttermi árak jövőjét Gendur András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke.

„Ha valaki életben akar maradni, kénytelen az árakat emelni, de lehet, hogy ezt csak félve teszik meg a vendéglátók, mert tartanak a vendégvesztéstől. Ennek ellenére minimum 15-20 százalékos drágulás várható. Fél és 1 év közötti időszak kell arra, amíg az emberek hozzászoknak az új árakhoz” – így látja a piacot Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Semsei Rudolf pedig arra mutatott rá, hogy a fine dining piac csak a turisztikai szezon beindulásával éledhet újjá.