Mi mindent tudhattunk meg a magyarok egyik büszkeségének tartott, éppen 30 éve a kihalástól megmentett egyik hungaricum haszonállatáról, miközben szürke marhából készült kiváló ételeket kóstoltunk?

Nos, többek közt, ahogy azt az egyesület elnökétől, Nagy Gézától hallhattuk, hogy érdekképviseletük nem csak szakmai, hanem egyúttal gazdasági társulás is. Szeretnék végre eloszlatni azt a tévhitet, ami az emberek fejében jó ideje megragadt, ha valaki idehaza a magyar szürke marháról hall. Ekkor ugyanis mindenkinek a lelki szemei előtt egy ökológiai tájban legelésző békés szürke marha csordát jelenik meg, ahol az állatok eszegetik a füvet, majd szép nyugodtan és ráérősen kérődznek.

Pedig a vágásra ítélt állatok esetében ez nem igaz, pontosítja a helyzetet Ferencz Attila, a társaság egyik elnökségi tagja. Ugyanis a növendékállatok 6-7 hónapos korukig valóban a szabadban, a természet lágy ölén legelésznek, utána azonban hízókúrára fogják őket egy bezárt karámban, ahol viszont tényleg kizárólag természetes tápanyagokkal etetik a vágásra nevelt állatokat.

Szürke marhából készült  további finomságok kóstolása közben az is kiderült, hogy kétfajta szürke marha létezik: az egyiket a gasztronómia területére nevelik, ekkor 30 hónapnál nem idősebb bikákról van szó. A többiből pedig készül levágásukat követően párizsi, virsli, és egyéb szürke marha felvágott féleség.

Az egyesület különben, hallhattuk Katona Zoltán cégvezetőtől, saját szakembergárdával rendelkezik, valamint 3 vágóhídjuk, bontó húsüzemük, sőt, hűtőházuk is van.

Mint megtudtuk, ez évben 200-250 bikát terveznek vágóhídra küldeni, és ez bőven elegendő lesz ahhoz, hogy 100-150, igazi szürke marhahús alapanyagra vágyó vendéglátóegységet folyamatosan, magas minőségben kiszolgálhassanak,