A nem mindennapi eseményt Lovas Erzsébet a Kék madár meséjének elmondásával nyitotta meg. Bár az elején a mesemondó kicsit izgult, azonban nagyon szépen, meghatóan mondta el a Kék madár történetét.
A különleges képmemóriával rendelkező mesemondólány a boldogság kék madaráról szóló történetet elevenítette fel, nem véletlenül, hiszen a szekszárdi megváltozott munkaképességűek vendégváróhelyének anyacége a Kék Madár Alapítvány: onnan indul minden és mindenki, annak kebelén belül működik a szekszárdi Ízlelő, és mostantól a budai egység is.
Majd Pokorni Zoltán, a Hegyvidék, azaz a budai XII. kerület polgármestere mindenféle fennköltség és pátosz nélkül elmesélte épületük történetét, és azt, miért pont az egykori főbejárat helyén - ahol a későbbiekben az okmányiroda is működött - kért és kapott lehetőséget a szekszárdi Ízlelő csapata, Mészáros Andrea vezetésével, hogy itt is bebizonyíthassák, attól, hogy megváltozott munkaképességűek dolgoznak a vendégtérben és a konyhán - profin művelik azt, amit ma úgy hívunk: vendéglátás.
A polgármester elmondta azt is, többen megállították őt, amikor hallották, mi nyílik hamarosan az épület földszintjén, és nekiszegezték a kérdést: Jó ötlet ez? Egy olyan éttermet bevállalni, amit sérült emberek működtetnek? De amikor a Hivatalból buszt indítottak Szekszárdra, hogy személyesen megnézzék, hogy is működik valójában egy ilyen módon összerakott étterem, a kétkedők is megnyugodtak, annyi derüt, életörömöt, kedvességet láttak, és nem mellesleg finomat ettek az Ízlelő szekszárdi éttermében.
Nem egy család belügye, ha sérült ember van a családban
Fülöp Attila államtitkár az állam nevében mondott köszönetet a projekt megvalósításáért, és kiemelte, mennyire fontos, hogy ne egy család belügye legyen, ha sérült gyermeket nevelnek, hanem az őt körülvevő közösségnek, a társadalomnak is segítenie kell - és erre szép példa a most nyíló Hegyvidéki Ízlelő.
Az ERSTE Bank elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radovan a vállalkozás üzleti oldalát világította meg a jelenlévő meghívottak számára. Azzal kezdte mondandóját, hogy nem vagyunk egyenlőek születésünktől kezdve, de épp ez a legszebb, legizgalmagasabb dolog életünk során. És kifejtette, nagyon boldog amiatt, hogy az idén 200 éves évfordulóját ünneplő ERSTE nem egy klasszikus banki szerepben lépett be partnerként ebbe a projektbe, hanem egyfajta social bankként, az Európai Befektetési Csoportttal karöltve segíti anyagilag ezt a szép és példamutató vállalkozást. "Jó ilyen országban élni, ahol ilyen célra van és áldoznak időt, energiát, lehetőséget és emberi erőforrást", mondta az Ízlelő nyitása kapcsán a bank elnök-vezérigazgatója.
A Kék Madár Alapítványt születése óta támogató, amerikai alapítású NES hazai képviseletének vezetője, Varga Éva elevenítette a kezdeti időktől kezdve a két cég összefogását, és a szakember azt is hangsúlyozta, egy ilyen projekt, mint egy étterem megnyitása nem csupán egyetlen rövid távra szóló kihívás, hanem hosszú távban kell gondolkodni és cselekedni, működtetni, aki úgy dönt, belevág egy ilyen nem mindennapi feladatba.
Végül a Kék Madár Alapítvány vezetője, a két különleges családbarát étterem kitalálója, Mészáros Andrea mesélt a meghívottaknak, alapítványuk számára mit jelent az Ízlelő, az ott folyó munka, honnan és miképp vezetette az út mostanáig, második egységük megnyitásáig, ki mindenki segítette ebben őket, és melyek voltak eddig történetük fő mérföldkövei. Kiderült, a budai polgármesteri hivatalt "hideg megkereséssel", azaz mindenféle kapcsolat nélkül keresték fel ötletükkel, és éppúgy tárt karokkal fogadták őket, akárcsak annak idején a szekszárdi polgármesteri hivatal, Ács Rezső polgármester vezetésével, akik a mai napig minden segítik, támogatják a szekszárdi egységet.
Befejezésképp Andrea részletesen felsorolta, kik és mely cégek áldozatos segítsége, önzetlen hozzáállása nélkül nem jöhetett volna ez a szép projekt, amely a szekszárdi után a következő nagy álma volt, és még számára is furcsa, és ízlelgetni kell: megvalósult, mert nyitva immár mindenki előtt a Hegyvidéki Ízlelő.
x x x
Legfrissebb: Az Ízlelősök is alig hiszik, de attól még tény: már az első napon 124 ebédvendég tért be a Hegyvidéki Ízlelőbe! Csak viszonyításképp: ugyanezt a vendégszámot Szekszárdon három év alatt érték el, és pezsgővel ünnepelték!