- Egyik pillanatról a másikra ránk szakadt a járvány, annak minden szigorával, lezárásával, nehézségével: az éttermet be kellett zárnunk, akárcsak a vinotékát, szállóvendégeket nem fogadhattunk a vendégházban. Ekkor történt, hogy a boros webshopok szerepe nagyon is felértékelődött. Így elhívtuk a honlapunk kezelőjét, és az üres étterem napsütötte teraszán átbeszéltük a teendőket. Ő javasolta, ha már a webshopot átalakítjuk, a palackjainkon lévő címkéket is átgondolhatnánk, mert azt a korosztályt, aki még nem ismeri a Szászi-borokat – és itt egyértelműen a fiatalokra gondolt -, nem szólítja meg az eddigi címke, úgyhogy változtatni kéne rajta.

Azt már nem!, mondtam nagy határozottan. És meg is volt rá minden okom: ugyanis a címkéinket mindig is a feleségem rajzolta, én a borkészítéssel foglalatoskodtam – így volt ez elosztva köztünk mindig, amióta világ a világ.

Csak legalább próbáljuk meg - jött a web-es szakértői oldalról az unszolás. És elénk tettek (akkor már a teljes család ott ült az asztalnál) olyan felnagyított, nonfiguratív képeket, amelyek mind, egytől egyig színeiben, hangulatában mutatta be azt az adott bort, amelyet az adott palack rejtett. Be kellett látnom, az a korosztály, amelynek már sosem lehetek tagja, de amelyet a lányom, fiam is képvisel, más látásmóddal, értékrenddel rendelkezik – ez már egy más világ. És mivel a boraink szülőhelye nem egy 300-400 éves chateaux – amely Franciaországban szinte úton, útfélen megtalálható –, vagyis azt nem tüntethetem fel brand elemként a címként, ezért az új borkedvelő, borszerető korosztály felé igenis váltani kell. 

Továbbra is a feleségem festi a képeket, a webdizájnerek pedig különféle általam már nem is ismert technikával átvarázsolják olyanná a címkéket, ami megragadja a fiatalabb korosztályt is. Így váltottunk arculatot, félig-meddig a covid-járványnak köszönhetően.