Az új tagok között előkelő helyet foglal el a francia konyha, amelynek felvételéről az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) e heti nairobi tanácskozásán döntöttek. Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt.
A borok párosítása az étellel, a terítés, a poharak és az evőeszközök precíz elhelyezése mind-mind a rítus részét, s ezáltal a francia társadalmi szokások integráns részét képezi. Ugyanilyen fontos a menü elkészítése, sőt, néhány család például külön meghívót nyomtat vendégei számára. S ha már egyszer ott ülnek, a franciák rengeteget beszélnek az ételekről, receptekről, az emlékezetes menükről. „Az étkezés a fogyasztási szokások kísérleti laboratóriuma, amely az összes szokást magában foglalja” – mondta el Annick Vin, a francia örökség és gasztronómiai misszió (MFPCA) vezetője.
A franciáknak azonban igen komoly kihívója akadt a 'mediterrán étrenddel' pályázó kvartett – Olaszország, Spanyolország, Görögország és Marokkó –, illetve Mexikó személyében, amely a kukorica-alapú étkezési tradícióval indul.
Az UNESCO-pályázat ötletét először felvető tours-i kulturális intézet szerint a pályázattal tovább erősítik az étkezés szerepét a francia társadalomban. A kandidálás mellé maga Nicolas Sarkozy köztársasági elnök is odaállt, de sokan már megkongatták a vészharangot, mondván, az étkezési kultúra veszélyben forog. „Meg kell tanítanunk ezt átadni gyermekeinknek, ha nem akarjuk, hogy az étkezési szokásainkat szabványosítsák' – mondta el Vin, s egyúttal figyelmeztetett: egyre rövidül Franciaországban az étkezésre fordított idő.
A szervezet katalógusába iktatták a mediterrán konyhát is, amelynek szellemi örökséggé nyilvánításáért Spanyolország, Görögország, Marokkó és Olaszország is lobbizott. A keddi bejelentést óriási spagettipartival ünnepelték Rómában. A város polgármestere kóstolta meg az első tál tésztát, amit olasz paradicsommal, bazsalikommal és extraszűz olívaolajjal készítettek. (forrás: Múlt-kor)
