A vidékfejlesztési miniszter egri, helyi borászokkal, Habis László polgármesterrel, valamint az Eszterházy Károly Főiskola képviselőivel folytatott kerekasztal megbeszélést.
A tanácskozáson a helyi résztvevők arra mutattak rá, hogy az Egri borvidék óriási növekedési potenciállal rendelkezik, ám ezt nem sikerül kihasználni, mert rengeteg szőlő és folyóbor hagyja el a borvidéket. Holott ha helyben dolgoznák fel a termést, és magas minőségű palackos bort állítanának elő, sokkal több jövedelem képződhetnek a borvidéken. Ebben jelentene nagy előrelépést az eredetvédett egri borok helyben történő palackozása.
A megbeszélés másik fő témája az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa volt, az intézmény jelenleg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához tartozik. Gál Lajos egri borász rámutatott: "mielőtt a politika nem rakta Gyöngyöshöz, termőhelyi kutatásokat, klónkísérleteket és az eredetvédelemmel kapcsolatos kutatásokat végzett". Szerinte a szőlészeti-borászat oktatása, kutatása terén "a szürkeállomány rendkívüli módon lecsökkent".
Fazekas Sándor leszögezte: egy történelmi borvidéken fontos, hogy legyen olyan tudományos, kutatási háttér, amely segíti a borok minőségének javulását. "Nagy az elkötelezettség, hogy egri fenntartásba kerüljön a kutatóintézet, dolgozunk rajta, hogy megoldást találjunk erre a helyzetre" - fogalmazott.
Hozzátette: a tárca olyan kutatóintézeteket vesz át, amelyeket az adott felsőoktatási intézmény át akar adni. Itt ilyen szándék nincs, az intézet a felsőoktatás keretei között marad. Minderről az Emberi Erőforrás Minisztériumával, illetve az érintett szereplőkkel kell egyeztetni.
Szólt arról is, hogy a magyar agrárszakképzés "újjáépítés alatt áll", a cél a gyakorlatorientált, az adott ágazat szükségleteihez igazodó, versenyképes tudást adó szakképzés létrehozása.
Szóba került a találkozón a parlagon hagyott, nem művelt, osztatlan közös tulajdonban lévő, a művelt területek közé ékelődő, ekképp a gazdálkodást jelentősen megnehezítő, a "szőlőtermelők életét mérgező" földek ügye is.