Miközben a „versenyzők” körbesétálnak a standok között, jó jelnek vesszük, hogy hozzánk, a pódiumnál maradóknál sorban érkeznek a látogatók, ugyanazt kérdezve:
itt főznek majd a sztárok neves szakácsokkal?
Mire mindenki visszaér, Gianni Annoni is megérkezik az egyik standról (ő éttermével kiállító is a háromnapos rendezvényen), és a program karmestereként meg a zsűri oszlopos tagjaként rögvest magához ragadja a kezdeményezést, kissé megváltoztatva a korábban szépen papírra vetett (és azt hittük, kőbe vésett) forgatókönyvet.
Amíg az általa kissé átalakított játékszabályokat ismerteti – szerencsére azért a legfontosabb dolgot ő is kihangsúlyozza:
ez igazából nem verseny, hanem inkább közös, játékos örömfőzés-,
addig az egyik kereskedelmi csatorna ismert arca, Váczi Gergő csibészes mosollyal kínálgatja jóféle borral azokat, akikről épp az imént hallotta Gianni ismertetőjéből, hogy tagjai lesznek a zsűrinek.
„Hol a vágódeszka? Ki látta a reszelőt?”, kicsit fejetlenség és kapkodás jellemzi a versenyzők első pillanatait. Negyvenöt perc áll a rendelkezésükre, és Barka Áron, az ARAZ Étterem executive chefje (akinek az Ízek és Borok Facebook játékának nyertese, Kovács Zoltán a párja) rögvest nekilát a halnak:
lepikkelyezi és profi módon szeleteli –
önzetlen módon nemcsak magának, hanem a többieknek is.
Közben Garaczi Jánosnak, a lajosmizsei Tanyacsárda tulajdonos-mesterszakácsának is nyilvánvalóvá válik, hogy a zsűri többi tagjától az egy Gianni kivételével - aHungexpo Zrt.-tőlFaluközi Zsófiakiállítás igazgató, a tökéletes konyhatechnológiát kínáló Coninvest Kft-től Kertész Mirjam tulajdonos, és lapunktól Vágó Ágnes főszerkesztő is bírál) kissé távol áll a szakácsművészet. A gasztronómia világát valószínűleg csak az asztalnál helyet foglaló vendég oldaláról ismerik, pláne nem tudják, milyen szempontok alapján kell pontozni egy ilyen versenyen. Ezért rögvest tollat, papírt ragad, és
profi pontozótáblát állít össze nevekkel, listákkal és bírálási szempontokkal.
Szóval mindenki azt kezdi el csinálni, amihez ért.
Rákóczi Feri, az ismert rádiós műsorvezető például sasszemmel észreveszi, hogy a szakácsként mellé párnak kisorsolt Lakatos Tímea (a Hotel Astoria executive chefje, ex-Costes) sokkal jobban ért a tűzhelyek, főzőkanalak használatához, mint ő. Ezért inkább remek kommenteket fűz a történtekhez („dinamikusan haladunk”, „régi őszi ősi magyar halfélét, lazacot készítünk”), és látványos mozdulatokkal Timi keze alá dolgozik. Viszont így legalább nem hátráltatja a közös munkát… Akárcsak Váczi Gergő, aki például
csodálkozva mereng azon a szerkezeten, amelyik a petrezselymes vajat formázza.
„Én majd a nevet adom annak az ételnek, amelyet Veronika elkészít” – összegzi tevékenységét, de tény, emellett egész ügyesen Julienre vágja a rábízott zöldséget.
Közben szakács párja, Moórné Somogyi Veronika, a pestlőrinci Kakas Étterem executive chefje mosolyogva, nyugodt mozdulatokkal süt-főz: egyik kezével marinálja a halat, a másikkal mártást kever, és közben csendes szavakkal irányítja Gergőt.
A főzőversennyel egy időben Székelyföldnek, a kiállítás kiemelt vendégének programjában székely művészek operett-egyvelege hangzik el kissé távolabb a színpadon:
„Hajmásipééééterhajmásipááál” a sürgő-forgó sztárokat, szakácsokat és a versenyzőket lelkesen buzdító nézősereget beborítva hömpölyög végig a csarnokon.
Úgy tűnik, Gombos Edinát, a kereskedelmi tévé ismert műsorvezetőjét hál’ istennek sem a zsivaj, sem egyéb fejetlenség nem zökkenti ki mosolygós nyugalmából.
Alkalmi párja, Hajdu Zoltán (executive chef, Ken Carpathia) kérésére bármit felaprít, összekever – nem csoda, hiszen épp a napokban jelent meg férjével közösen készített kubai szakácskönyve, vagyis nyilván gyakran és jól főz – sőt, egy remek, központi helyet is foglal kettőjüknek a tűzhelynél, ahol Zoltán könnyen tehet-vehet. Mellette egy másik versenyző pár egyik tagja, Zoltán kavar mártást profi társa, Barka Áron kérésére, akiről csak annyit suttog, amikor kettőjük munkájáról kérdezzük:
„Ő egy csoda, én meg csak csodálom.”
Egyébként Áron főzésében az a legkülönösebb, hogy ahányszor szemügyre akarjuk venni a munkáját, mindig csak azt látjuk, éppen elkészül valamivel: hol a halelőkészítéssel, hol a mártás összeállításával. Segítőjének kezébe péksüteményt nyom, amelynek a belsejéből apróbb morzsákat tép ki a segítője.
Gombos Edina közben szomorúan konstatálja, hogy a tűzhelynél a jobb hely a másik versenyző páré, főzőtársa, Hajdu Zoltán vigasztalja, és mellékesen megemlíti a közönség felé, hogy köztük olyan jó az összmunka, amilyen csak lehet egy félórája tartó együtt főzés során.
„Quattro, quattro, azaz négy perc van hátra, hölgyek, urak!” – harsogja Gianni, erre
ki lázas kapkodásba kezd, ki pedig sztoikus nyugalommal kezeli a hírt.
Gombos Edina a speciálisan összeállított habjukat keresgéli, mert olyan jól elrejtette a többiek szeme elől, hogy épp nem találja. Rákóczi Feri izgalmában Váczi Gergőt húzza: „Nem kell nekünk a hülye szűrőd!”, de látszik, Gergőt ez nem zavarja, hanem egyre gyorsabb iramban narancsot facsar. Timi a mártást kóstolja, Veronika jön-megy Gergő és a tűzhely között. Hajdú Zoli homloka gyöngyözik, miközben a sercegő olaj fölé hajol. Csak Áronék nem csinálnak semmit, jobban mondva már a tálalást kezdik, ugyanis rég készen vannak.
„Egy perc, uno, uno!” – kiabálja Gianni, bár Rákóczi Ferinek évődve odaszól: „neked nem egy, hanem csak fél”… „Huuuu, ez nagyon finom lett!” – kóstolja meg elégedetten versenyművüket Gombos Edina,
Rákóczi Feri nem nyúl semmihez, Timi mellette viszont biztos kézzel önti a mártást a tálra, és kanállal egy szempillantás alatt gyönyörű mintát rajzol bele.
Gergő és Veronika épp arról tárgyalnak, hogy ideje Gergőéknek ellátogatniuk hozzájuk, a Kakasba, hogy megkóstolják, milyen is egy igazán jól elkészített szárnyas, miközben Veronika elcsomagolja „titkos fegyverét”, az otthonról hozott botmixert. Áron már rég elpakolta késkészletét, vágódeszkáját, minden adott ahhoz, hogy egy tányér versenymű a zsűri elé, egy pedig a fotózásra kerüljön
Csak azokból a zsűrikommentekből idéznénk, amelyek világosak, ugyanis Gianni és Kertész Mirjam társalgásából egy szót sem értünk, hiszen ők olaszul hadarnak egymással – lévén Mirjam férje és üzleti kapcsolatai a napfényes országból valók, Gianni pedig teljes egészében onnan származik. Gianni amúgy néhány halnál a bőrt hiányolja, és azok a fogások tetszenek neki a legjobban, amelyeknél könnyű mártás készült a nehezebb lazac mellé. Közben
Váczi Gergő sürög-forog körülöttünk: borospoharat kerít valahonnét, és lelkesen töltögeti a bort az ítészeknek…
Mindenki elolvad a botmixerrel kivitelezett, selymes lágyságú zöldségeken, a hal állagán, az étel harmonikus összhangján: nem vitás, ez a versenymű a győztes!
Garaczi János, alkalmilag verbuvált zsűrink „felkent” elnöke kommentálja az eredményt, Gianni ésFaluközi Zsófiahirdeti ki a győzteseket, és átadják az ajándékokat. Végül is, bár születik egyfajta rangsor – Moórné Somogyi Veronika az első helyezett Váczi Gergővel az oldalán –, tulajdonképpen mindenki nyer: a tudásukat megcsillogtató sztárséfek, a nagyon kedvesen a kezük alá dolgozó sztárok és legfőképpen a párosok versenyében gyönyörködő és a kedvenceiket végig biztató, remekül szórakozó nézők.
