A vizsgálat Budapest legfontosabb bevásárlóutcáira - a Váci utca teljes hosszára, az Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út és Oktogon, valamint a Nagykörút Nyugati tér és Blaha Lujza tér közé eső szakaszaira - terjedt ki, valamint idén először a Vörösmarty tér és a Deák Ferenc utca (Fashion Street) is bekerült a felmérésbe. A legfrissebb 2009 év végi felmérés szerint, mind az Andrássy úton (jelenleg 17,4%, 2009 közepén 16,8%, 2008-ban 17,6%), mind pedig a Váci utcában (jelenleg 6,5%, év közepén 5,2%, tavaly 6,3%) az év közepén mért pozitív változások ellenére, a mutatók újra elérték a 2008-as kihasználatlansági csúcsot.. Az igazi érdekesség azonban, hogy amíg az elmúlt félévben a Nagykörút volt az, amelyik 4%-os gyengülésével magával rántotta a teljes piacot, addig az év végére pont ennek a részpiacnak a kiugró erősödése okán teljesít 0,6%-al erősebben a teljes vizsgált terület. Míg 2008-ban 7,9%, majd 2009 közepén 12% volt az üresedés, addig az év végére 8,1%-ra esett vissza a Nagykörút kihasználatlansági mutatója, ami jól mutatja a gazdasági válság eltérő hatásait. A Nagykörúton, az év közepén mért rekord szintű kihasználatlanság után valamelyest meglepő a hirtelen pozitív fordulat. Azonban ha közelebbről megnézzük a folyamatokat, láthatjuk, hogy míg korábban több divat, ajándék vagy ékszerbolt volt ezen a szakaszon, addig mára egyre több kávézó, alacsonyabb kategóriájú étterem, használtruha vagy úgynevezett "százforintos" bolt jelent meg, melyek egyértelműen a válság okozta rést keresik és az alacsonyabb minőségű és olcsóbb termékeket vásárlók piacát célozzák meg. Az Andrássy úton viszont továbbra is folyamatban van a két-három évvel ezelőtt megindult minőségi váltás, melynek eredményeként az elmúlt félévben olyan új világmárkákkal bővült a kínálat, mint az Armani vagy a Frey Willie, és várhatóan december elején nyitja kapuit a Dolce & Gabbana divatcég is. A boltok számának növekedése pedig egy régóta várt átadásnak köszönhető, mivel megnyitott a Párisi Nagyáruház (Divatcsarnok), amely nem csak kiskereskedelmi, de építészeti szempontból is emeli Budapest luxus főutcájának presztízsét. A magas üresedési mutató a világcégek igényei miatti folyamatos átrendeződésnek és természetesen a válság okozta, lassúbb piaci expanziónak együttesen köszönhető. Budapest elsőszámú sétáló és bevásárló utcájában, az elmúlt fél évben, tovább formálódtak az erőviszonyok. Köszönhetően a Fashion street-nek és a Vörösmarty tér további erősödésének - ahol a felmérés szerint az üresedési ráta, 1 kiadatlan bolttal 3% alatt maradt - a Váci utca déli része teljesen leszakad az északihoz képest és ennek megfelelően tovább folyik az átalakulása. Míg a Vörösmarty téren megtalálható közép-felső kategóriás üzlethelyiségekhez közelebbi szakaszon továbbra is megmaradnak a nevesebb divatmárkák üzletei, addig az Erzsébet hídtól délre eső szakasz már csak éhes és/vagy szuvenírt kereső turisták célpontjává vált. Ennek, a már régebben beindult, funkcionális váltásnak is köszönhető, hogy míg a Váci utca északi részén csak 2,5% az üresedés - a Vörösmarty tértől a Régi posta utcáig 0% - addig a déli részen eléri a 10%-ot is. A már említett Párisi Nagyáruház (Divatcsarnok) mellett azonban több másik, a hazai kiskereskedelmi piacnak új színt és talán lendületet is adó fejlesztésnek örülhettünk. Nem kis felhajtás közepette nyitotta meg kapuit a Palazzo Dorottya, illetve továbbra is fejlesztés alatt áll az Orco Váci 1 üzletháza és várhatóan elegáns üzleteket is kialakítanak a Klotild Palotában épülő luxus szálloda utcafrontján. Az összesítések alapján látható, hogy az elmúlt három évben jelentős változáson ment át a belvárosi üzlethelyiség piac. A gazdasági válság hatására az eddig többé-kevésbé homogén belvárosi üzlethelyiség-piac különböző szegmenseiben jelentős minőségi különbségek jöttek létre, melyek a későbbiekben meghatározhatják fejlődési irányukat is. Míg az Andrássy út, a régi Váci utca tengelye kiegészülve a Fashion Street-tel, a Vörösmarty 1-el és a Dorottya Palazzoval tovább erősödött és minőségi színvonala emelkedett, addig a Nagykörút pozitív üresedési mutatói ellenére sem képes tartani a lépést a minőségi üzlethelyiségek piacán, az új Váci utca pedig végleg közepes színvonalú vendéglátó és szuvenír célponttá válik. A kisebb tőkéjű, jellemzően hazai érdekeltségű üzletek, lassan végleg kiszorulnak a Belváros legfrekventáltabb részeiről, és sorra jelennek meg helyükön, a közép és a felső rétegeket célzó, elegáns nemzetközi divatcégek és szolgáltatók üzletei. Ezt a folyamatot tovább fogják erősíteni a jelenleg fejlesztés alatt álló projektek, melyek az északi Váci utca térségében kapnak helyet (a Klotild-palota, az egykori Budapesti Tőzsde épületében helyet kapó luxusáruház a Váci 1). Hasonlóan ráerősíthet a minőségi olló nyílására a Belvárosban jövő májusra elkészülő Főutca közterületi fejlesztés, mely a régi Váci utca térségét (Petőfi Sándor és Bécsi utca) várhatóan erősíteni, míg az utca új, déli részének pozícióját (a Kecskeméti utca konkurenciaként fog megjelenni) inkább gyengíteni fogja. (tőzsdefórum)