Kuponozásról pro és kontra
Az első nap aktuális online sales és marketing témák kerültek napirendre. A revenue és yield management kérdésköréről Gyenes Ákos, a BDO Magyarország munkatársa tartott előadást, majd Szigetvári József, a Szállás.hu ügyvezetője a belföldi turizmus aktuális trendjeit ismertette. Szigetvári szerint azért nő még mindig itthon a kuponos vásárlások mennyisége, mert az embereknek több lett a jövedelme, és ennek egy részét impulzusszerű hatásokra költik el. Szerinte a kuponozás nem feltétlenül rossz dolog a szállodák számára, ha azt a dinamikus árazás részeként alkalmazzák. A szállodáknak keresletvezérelt árazást kell bevezetniük, és akár óránként kell változtatniuk az áraikat. Szigetvári bejelentette, hogy a jövőben szeretnék a rendelkezésükre álló adatok egy részét megosztani a velük kapcsolatban álló szállodákkal, hogy ezzel megkönnyítsék munkájukat.
A közösségi médiának a marketingben betöltött növekvő szerepét járta körül az Intren Kft. két munkatársa előadásában, majd kerekasztal-beszélgetés következett, amelyen kiderült, hogy a szállodai szakemberhiány nem csupán az éttermekben és a recepciókon érezhető, hanem a revenue menedzsment területén is. Nádos Gábor, a Thermál Hotel Visegrád igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ismerjük a célközönséget, akkor fölösleges „hirdetni a vakvilágba”, majd arra buzdított, hogy a szállodaszövetség „zárja ki azokat a tagokat, akik kuponoznak”.
Kihagyhatatlanok a közvetítők
Délután a hazai üzleti turizmus (MICE) aktuális problémái kerültek napirendre, két incentive beutaztató, Rácsai Ágnes (Microcosmos) és Jávorkai Péter előadásában. A témáról részletes beszámolót közlünk a későbbiekben.
A MICE téma kapcsán kerekasztalbeszélgetést is hallhattunk, amelynek során a DMC-közvetítők szükségességéről volt szó. A megszólaltatottak – Parti János (Kempinski Hotel Corvinus Budapest), Szerdi Zsuzsanna (Lycium és Kölcsey Központ, Debrecen) és Polgár András (Four Points by Sheraton, Kecskemét) – egyértelműen a közvetítők szükségessége mellett tették le voksukat, bár a Kempinski képviselője megjegyezte, hozzájuk közvetlenül érkeznek a megkeresések a határon kívülről MICE-területről, méghozzá olyan arányban, hogy heti 100 ajánlatot küldenek a hozzájuk fordulóknak. Kecskemét esetében elsősorban a belföldi megkeresések dominálnak, és foglalásaik 35-40 százalékát adja a corporate-kör. Valamint szintén a kecskeméti hoteligazgató jegyezte meg, hogy időszakfüggő a MICE-rendezvények száma, és emiatt természetesen nagyobb jutalékot fizetnek a közvetítőknek abban az esetben, ha olyan időszakra hoznak üzletet, amikor sok üres hellyel rendelkeznek a házban. Debrecen esetében pedig azt hallhattuk, hogy kemény áralkunak részesei sok esetben, és segítség lenne, ha a környék szállodái egyeztetnének, így egységesen, több információ birtokában könnyebb lenne alkupartnerükkel megegyezni.
A vendég panasza ajándék
A szerdai szeminárium program utolsó előadását Lukács Attila (MSZÉSZ) és Gaál Miklós (Prestige Hotel Budapest) tartotta, akik vendégpanaszok megfelelő kezeléséről beszéltek a szakmai közönségnek. Ennek kapcsán Lukács Attila megjegyezte, a szakmai érdekvédelmi szervezethez sok panasz érkezik, és annyira fontosnak, kiemeltnek tartják e területet, hogy a Hotelstars Union egyik fontos vizsgálati pontja e téma, vagyis a szakszerű panaszkezelés a minősítsére jelentkező házak esetében.
Gaál Miklós pedig informatív előadása keretében arra figyelmeztette kollégáit, könnyen hírnévvesztéssel, bizalomvesztéssel és költségnövekedéssel járhat, ha egy szálloda vezetősége nem kezeli megfelelően a vendégpanaszokat. Amellett, vélte a házigazgató, egy vendégpanasz felhívhatja a figyelmet a ház szolgáltatásának valamely hiányosságára, és bemutatta a helytelen és a helyes vendégpanasz kezelésének módozatait. Javasolta, hogy egy háznak mindig legyen panaszadatbázisa, panaszkezelési útmutatója és a válaszidő megtartását is minden alkalommal tartani kell.
A közgyűlés első napjának szakmai programja három szekcióüléssel zárult, ezek egyike a jövő évi adózásról, a másik a vendégpanaszok jogi kezelésével, a harmadik pedig a háromcsillagos szállodák üzemeltetési kérdéseivel foglalkozott.
