Somlyai Zoltán elnöki köszöntőjét követően előbb Liptai Judit, a Danubius Hotels értékesítési és marketing igazgatójának Women in Hospitality Summit című előadása következett, majd Juszkó Anita, az MSZÉSZ alelnöke ismertette a kötelező szálláshely minősítés aktuális részleteit. 

Elmondta, végre van egy olyan kötelezettség, amely valóban a szakma és a vendégek érdekét szolgálja.

A minőség folyamatos figyelése és a vendégbizalom és az értékteremtés egyik legfontosabb eszköze, már csak azért is, mert a vendég ma már nem az árat nézi elsőként, hanem a minősítést, a véleményeket és az ajánlásokat.

Kitért arra, mikor kell az új minősítést elvégezni (lejáratkor, új egység nyitásakor vagy szobaszám-növekedés esetén), és hogyan zajlik a folyamat az NTAK online felületén keresztül. Részletezte az audit kritériumait, a csillagkategóriák jelentését, a superior szinthez szükséges extra szolgáltatásokat, valamint a rendszer rugalmasságát a technológiai, fenntarthatósági és munkaerőpiaci szempontok figyelembevételével. Szó volt a kapcsolattartók kijelölésének lehetőségeiről, és hogy milyen esetekben van lehetőség minősítésre felújítás közben. 

Előadása végén felhívta a figyelmet arra, hogy gyakorlott auditorok segítik a szálláshelyeket, akik tapasztalt szakemberek és akiktől érdemes segítség kérni a követelmények értelmezésében, a dokumentáció összeállításában, a hiányosságok feltárásában, megoldási javaslatok kidolgozásában.

Gyógyvíz-minősítés és jogszabályi kihívások a gyógyfürdők és szállodák működésében

Dr. Czimer Éva, Fürdőgyógyászati Szakbizottság elnök és Balogh Zoltán, Magyar Fürdőszövetség főtitkára a gyógyfürdős és egészségügyi szektor kihívásairól tartott előadást.

Bemutatták a két rendeletet, valamint az azok előzményeképpen szolgáló dolgozatot, amelyek szakmailag több vitatott részletet és szabályozást tartalmaznak. Mint mondták, a szabályozás jelentős hatással van a szállodai és fürdőszolgáltatások működésére: meghatározza a fürdők kategorizálását, előírja az automata vegyszeradagolást, kockázatértékelést és kibővített üzemeltetési szabályzatot.

Vidéki turizmus és helyi közösségek

A „Partnerségben a helyi közösségekkel” című kerekasztal résztvevői Tömösvári Szilvia (Prónay-kastély), Döbröntei Ildikó (Káli Art Inn), Semsei Rudolf (VakVarjú éttermek) és Bán Viktor (Castellum Hotel Hollókő) saját tapasztalataikat osztották meg, és beszéltek a kihívásokról és a tanulságokról is.

A beszélgetés kiindulópontját Tömösvári Szilvia fogalmazta meg, amikor azt mondta: „a vidéki turizmus sikere nagymértékben függ a helyi közösségekkel és szolgáltatókkal kialakított jó együttműködésektől.”

A kerekasztal résztvevői történeteiken és tapasztalataikon keresztül több jó példát és módszert ismertettek, ugyanakkor az is kiderült, hogy a vidéki vendéglátás nem egy sétagalopp:

hiszen a vidéki vendéglátás kiszámíthatatlan, nincsenek spontán látogatók, ezért a sikerhez hosszú távú együttműködésre és minőségi szolgáltatásokra van szükség.

A Káli Art Inn példája megmutatta, hogy a vidéki szálláshelyeknek kreatív, úttörő megoldásokkal kell működniük: náluk például a kezdeti szezonális működésből egész éves vendéglátás lett, amely lehetővé tette a minőségi szolgáltatás fenntartását.

A VakVarjú éttermeknél a VarjúGazda program révén a helyi termelők közvetlenül jelennek meg az étlapon, amelyet a vendégek számára is igyekeznek minél inkább láthatóvá tenni.

A hollókői Castellum Hotel esetében a világörökségi helyszínhez kapcsolódó felelősség és a palóc hagyományok erős gasztronómiai vonala határozza meg a működést és a helyiekkel való kapcsolódást. Mint kiderült, a szálloda szoros kapcsolatot ápol az önkormányzattal és a helyi kézművesekkel, tematikus programokat, gasztroeseményeket szerveznek, és a helyi termelőket is bevonják a mindennapi működésbe.

Hasonló a működési elv a Prónay-kastélynál is, ahol a nagyobb eseményeken – például az októberi szarvasgomba rendezvényen – piacteret alakítanak ki, ahol a kiállítók és termelők is bemutatkozási lehetőséget kapnak és fűszereket, gombát, helyi termékeket árulhatnak.