Történelmi lecke a szárításról
A szárítás történelme hosszú évezredekre nyúlik vissza, hiszen ez az egyik legősibb tartósítási eljárás. A régi korok emberei rengeteg ételfajtát tartósítottak ezzel az eljárással. Az ősi egyiptomiak például szárítva tárolták a gabonát, az észak-amerikai indiánok egy nagyon tápláló, pemmikán nevű ételt készítettek szárított hús, gyümölcs és zsír összedarálásával. A szárított ételek előnyös tulajdonságait már az ősmagyarok is ismerték, akik a nyereghez tartozó bőrzsákban szárított húsport, tejport és különféle szárított zöldségeket vittek magukkal, így bárhol elkészíthették a tipikus, ősmagyar húslevest. Manapság elsősorban a kényelmi termékekben találkozhatunk szárított ételekkel, hiszen a különféle levesporok, szószok, fűszerek előállításához a modern ipar is használja a több ezer éves eljárást.
Mi történik a szárított élelmiszerekkel?
A szárítás folyamán az adott élelmiszerből távozik a víztartalom nagy része, így a szárított változatban sokkal koncentráltabban vannak jelen a különféle tápanyagok. Általában elmondható, hogy a friss élelmiszerek kalóriaértéke szárítás esetén is megmarad. Az Unilever kényelmi termékeinek előállítása során rengeteg zöldséget szárít, a kiváló minőségű alapanyagok jelentős részét adják a világ mezőgazdasági termelésének. Az Unilever használja fel például a világ paradicsomtermelésének 6%-át és a világ teljes éves hagymakészletének 5%-át. A Magyarországon tradicionális ételízesítőnek számító, 41 éves múltra visszatekintő Delikát 8 előállítása során is használják a több ezer éves szárítási folyamatokat. A nagykiszerelésű Delikát 8 is a különböző szárított zöldségnek köszönheti különleges aromáját: a különféle fűszerek és összetevők mellett például szárított sárgarépát, petrezselymet, paszternákot és vöröshagymát is tartalmaz.
