Mind a négy szálloda és étterem a szórakozás fellegvárának számított még néhány éve, évtizede a megyében. A Körös és az Alföld „szocreál” építmény, a Komló és a Korona műemlék, illetve műemlék jellegű épület.
A megyeszékhely központjában található „fekete lyuk”, a volt Körös Szálló minden jóérzésű csabai szemét szúrja. Az épület jelenlegi állapotában városépítészeti és közegészségügyi szempontból is problémás. A környéken élők találtak ott óvszert, injekcióstűket, de még ürüléket is. A hajléktalanok rendszeresen birtokba veszik az emeleteket. Nem volt ez mindig így. Az épület fénykorában, a '70-es évek végén vörös szőnyeg fogadta az érkezőket. Hanó Miklós, Békéscsaba gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere elmondta, komoly realitása van, hogy olyan befektetőt találjanak, aki felkarolná a Körös Hotel ügyét. Hangsúlyozta, a mostani városvezetés egyik legfőbb célja, hogy a megyeszékhely egyik szégyenfoltját mihamarabb eltüntessék. Bevásárlóközpont épülhet, de alábbhagyott a lendület.
Az orosházi Hotel Alföld is évek óta üresen áll. „Magányában” megélt több tüzet is. Számos ablakát betörték, hajléktalanok is tanyát vertek a néhány éve még sok ezer forintért kiadott szobákban. Környezetében a legtöbb épület új köntösben pompázik. Az Alföld kilóg a városképből. Egy beruházó cég, a Thomson és White már tett ajánlatot az orosháziaknak a lepusztult Alföld helyére. Közösségi tér lenne ott plázával. Az ingatlanfejlesztő és vagyonkezelő zrt. bevásárló- és szórakoztatóközpont építését tervezi a jobb sorsra érdemes szálloda helyén. Két éve zajlottak az egyeztetések. Egy éve megtört a lendület. Gyakorlatilag mindenben egyetért a cég és az önkormányzat, igaz, az épület magántulajdonban van. Ha azt megszerzi a cég, a szálloda körüli plusz földterületet adná a város. A korábbi tervek ismertetésekor arról szólt a fáma, hogy a befektetők hatmilliárdot szeretnének elkölteni Orosházán.
A Szálló a Komlóhoz nevet viseli a műemlék épület Tótkomlós szívében. Az 1881-ben épült szálloda a helyi polgári élet meghatározó színtere volt a nyolcvanas évek közepéig. A Komlót a helyi áfész üzemeltette, szállodáját később irodává alakította át. A rendszerváltást követően, hosszas pereskedés után, az épület visszakerült az önkormányzathoz. A patinás épület részegységeiben üzletek működnek. Az építészeti örökség fő épületrésze üres, befektetőkre vár. Takács Ferenc alpolgármestertől megtudtuk, az önkormányzat a régi funkciójának megfelelően szeretné hasznosítani. Egy éve tárgyalnak egy budapesti vállalkozóval, aki komoly befektetéssel kecsegtetett, de a megszabott követelményeket a mai napig nem teljesítette.
Battonya szívében szégyenkezik a Korona Szálló, közvetlenül a polgármesteri hivatal szomszédságában. A főtér valaha legszebb épülete neoreneszánsz stílusú, műemlék jellegű épület, amely 1885-től fogadta a vendégeket. A tekintélyes, magas tetővel ellátott étterem, szálloda és kaszinó előtt valaha sorakoztak a parádéskocsik. A szálló emeleti középrészén 150 fős bálterem is volt, gyönyörűen festett mennyezettel, oldalfalán tükrökkel. A szállónak az elmúlt időszakban több üzemeltetője, ennek megfelelően egyes részeinek több funkciója is volt. A hatvanas években a Páva Áruház költözött az alsó részébe. A rendszerváltozás után ismét az önkormányzat tulajdonába került az épület. Ma üresen „kísért”.
— A szálloda felújításának kérdése a település alatt található gyógyvíz kapcsán került az elmúlt években napirendre — mondta dr. Karsai József polgármester. — Jelenleg 700 méter mélyről nyerjük a gyógyvizet, ami számos betegség gyógyítására alkalmas. A fürdő csak szezonális jellegű. Karsai József elmondta, kiderült, hogy 1100 méter mélységben olyan összetételű gyógyvíz található, amely egyedülálló Magyarországon. — Szeretnénk ezt a kincset hasznosítani, amivel fellendíthetnénk a gyógyturizmust. Ehhez szálláshelyek és étterem is szükséges. Vendég jönne. Szezonban naponta 7—800 román fürdőző keresi fel Battonyát. A battonyaiak terve az volt, hogy egy befektető és pályázati forrás segítségével felújítják és bővítik a műemléki jellegű szállodát, ahol gyógymedencéket is építettek volna és egy kutat, amivel az 1100 méter mélyen lévő gyógyvizet felszínre hoznák. — A tervünk azon bukott meg, hogy az állami pénzt máshová vitték, s a befektető is utánament. Most félünk attól, hogy egyszer ránk szól a műemlékvédelem, hogy újítsuk fel az épületet. Erre nincs pénze a városnak, s félünk, hogy egyszer romba dől ez a mostani állapotában is szép szálló. (www.beol.hu)
