Európában a szállodák szobafoglaltsága átlagosan 63,7%, az átlagár 99,2 euró, a REVPAR mutató 63,2% lett 2010. januártól novemberig tartó időszakában. A régiók közül Nyugat-Európa szerepelt a legjobban 65,3%-os szobafoglaltsággal, 109,6 euró átlagárral, 71,6 euró REVPAR-ral. Szintén itt érték el a szállodák a legnagyobb – 12,6%-os – növekedést az egy kiadható szobára jutó bevételben.

Kelet-Európa szobafoglaltságban (54,6%) átlagárban (84,1 euró) és REVPAR-ban (45,9 euró) is az utolsó helyen volt a 4 európai régió között. A Közép-Kelet európai régióban Ausztria szállodáinak teljesítménye kiemelkedett. Az éves átlagos 70% szobafoglaltság, 88,6 euró bruttó átlagár, és 62,1 euró REVPAR messze meghaladta a többi vizsgált ország átlagát. Magyarország szobafoglaltságban 57,1%-ot, átlagárban 58,9 eurót, REVPAR-ban 33,6 eurót ért el az időszakban.

Különösen elmarad a magyar főváros teljesítménye az átlagárak tekintetében. A bécsi szállodák átlagára 44,8%-kal, a prágai szállodák átlagára 12,4%-kal haladja meg Budapestét. Két versenytársunknál a szobafoglaltság is jobb volt, mint nálunk. A bécsi 15,3, a prágai 4,5 százalékponttal volt magasabb a Budapestinél.

Versenytársaink tehát magasabb áron több szobát tudtak eladni a tavalyi január-novemberi időszakban. Ennek oka többek között a városok imázs-, infrastruktúrabeli különbségeiben, valamint a turisztikai marketing hatékonysága, minősége között levő különbségekben keresendő, véli a tanulmány.

A hazai szállodák kapacitása hosszú idő után először csökkent: a 2010 decemberi szállodai kínálat 1,5%-kal volt kevesebb, mint a 2009-es. A négycsillagos kategória kivételével – ahol a kapacitás 12,5%-kal nőtt – minden kategóriában csökkenés volt megfigyelhető. Az elmúlt időszakra is jellemző volt ugyanakkor az az évek óta tartó tendencia, hogy a wellness szállodai kínálat bővül. 2010-ben ennél a szállodatípusnál a szobaszám elérte a 7 267-et, a növekedés 2009-hez képest 23,1% volt. A trendriport kitér arra is, hogy ez gyors bővülés nehezen érthető, hiszen sem keresleti, sem befektetői oldalról nem indokolt. A wellness szállodák szobafoglaltsága 2010-ben éves átlagban 42,8% volt, ami 2%ponttal elmarad a hazai szállodák egyébként eléggé alacsony 44,8%-os foglaltságától. Ezeknél a szállodáknál a REVPAR mutató 2010-ben 6140 Ft volt, ami ugyancsak elmarad az országos 6375 Ft-tól. Egy wellness szálloda üzemeltetése ugyanakkor lényegesen költségesebb egy átlag városi szállodáénál.

Budapest szállodáinak teljesítménye lényegesen meghaladta az országos átlagot. A főváros szállodáinak 2010 évi átlagos szobafoglaltsága (52,8%) 8 százalékponttal, bruttó átlag szobaára (17 439 Ft) 22,5%-kal, átlagos REVPAR mutatója (9.208 Ft) 44,4%-kal magasabb, mint az országos átlag.

A szállodák átlagárának, REVPAR mutatójának, árbevételének alakulását 2010-ben az EURO/HUF árfolyam – ami átlagosan 275.42 Ft volt – nem segítette, miután az 1.8%-kal erősebb volt a 2009 évi átlagos 280.57 Ft-nál. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy ez a parlamenti választások előtti időszak forint erősödésének tudható be, ugyanis 2010 január és május között az átlag EURO/HUF árfolyam 269.55 Ft volt. A turisztikai szezonban, illetve a június-december közötti 7 hónap alatt az átlag árfolyam már 279.62 Ft volt a KSH adatai szerint, ami már előnyös volt a főleg külföldi vendégeket fogadó szállodáknak.

2010-ben a hazai szállodák éves bruttó szoba árbevétele 111.322 millió Ft volt, ami gyakorlatilag a bázis szintnek felel meg. Ugyanakkor a 2006 évi 113.195 millió Ft bruttó szoba árbevételtől 1,7%-kal elmarad, miközben a szállodai kapacitás 2006 és 2010 között országos szinten 41.522 szobáról 46.464 szobára (11.9 %-kal) nőtt.

Még rosszabb a kép, ha a budapesti szállodák bruttó szoba árbevételének alakulását vizsgáljuk 2006 és 2010 között. Ez 2006-ban 69.835.millió Ft, míg 2010-ben 57.804 millió Ft volt, azaz a visszaesés 17,3%, miközben a szállodai szobák száma 17.537-re, 13,3%-kal nőtt.

Mindemellett 2006 és 2010 között az infláció mértéke meghaladta a 30%-ot, ami a csökkenő forgalom, romló árak, s időközben 18 %-ra megemelt szállodai és 25 %-ra megemelt vendéglátó ÁFA mellett a szállodák nyereségét gyakorlatilag eltüntette.