A vállalatvezetés még a nyáron jelezte a szakszervezeteknek, hogy a „repülőtér versenyképességének javítása” céljából a 2005 óta érvényes kollektív szerződés (KSZ) módosítását javasolja. A LESZ emlékeztette a BA-t, hogy korábbi vállalásait sem teljesítette maradéktalanul, de elfogadta a felkérést. Ugyanakkor már akkor hangot adott a gyanúnak, hogy a munkaadó voltaképp nem keresi a megegyezést, igazi célja a KSZ felmondása. Ezt követően elkezdődtek a tárgyalások a munkaadó 81 javaslatáról, és a legtöbb kérdésben a felek nagyon közel kerültek a megegyezéshez. Négy kérdés maradt nyitva.

A LESZ elfogadhatatlannak találta a munkarendek átalakításának tervét, ami konkrét felhatalmazás helyett teljesen szabad kezet adott volna a cégnek a beosztások és a munkaidő pillanatnyi átalakításában, tervezhetetlenné téve a dolgozók időbeosztását, munkaidejét. A műszak-pótlékok ezzel párhuzamos csökkentése tovább növelte volna az eleve sokszor túlfoglalkoztatott munkavállalók terhelését, miközben az eddig kapott anyagi ellenszolgáltatást is minimálisra csökkentette volna. A végkielégítések és a felmondási idők újraszabályozása feltehetően újabb nagyarányú leépítési hullámnak ágyazott volna meg, így a munkavállalói oldal számára szintén elfogadhatatlan volt. Ugyanígy nem sikerült megállapodni a jövőbeni kiszervezések során az érintett munkatársak jogbiztonságát csorbító javaslatokról sem.

A reptér történetében ugyanakkor ennél nagyobb nézetkülönbségeket is sikerült már állhatatos tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok révén áthidalni. Hasonlóan nehéz akadályokat kellett leküzdeni a most megszüntetett megállapodás kidolgozásakor is. Ezért a tárgyalások állása nem magyarázhatja a BA Zrt. vezetésének lépését, véli a szakszervezet.

A valódi okot érdemesebb abban keresni, hogy időközben elkészült az Állami Számvevőszék jelentése a repülőtéren elmaradt fejlesztésekről. Ez azt állapította meg, hogy a BA Zrt. jelenlegi tulajdonosa, a német Hochtief vezette konzorcium a maga által is bevallott mintegy 36 millió euróhoz képest 46 milliós késésben van a privatizációs szerződésben vállalt fejlesztések terén. Igen valószínű, hogy a cég üzleti tervéhez képest váratlanul jelentkezett 10 millió eurós hiány áll a hirtelen jött kemény nyomásgyakorlás hátterében.

A vállalatnál folytatódnak a szeptemberben kezdett sztrájk-tárgyalások, azonban a menedzsment váratlan támadása, és az érdemi párbeszéd következetes kerülése miatt egyre távolabbinak tűnik a megegyezés.