Geraszimosz Fokasz, a görög szállodai kamara elnöke szerint a legrosszabb forgatókönyvnek tekinthető tízszázalékos visszaesés 50 ezer álláshely megszűnését okozná, és közel két százalékpontot hasítana le a GDP-ből. Vannak azonban olyan szakemberek is, akik 30 százalékos zuhanástól tartanak. Ez viszont már valósággal derékba törné a mediterrán ország egyik fő gazdasági pillérének számító idegenforgalmi ágazatot. Az év eddigi eredményei elég érvet szolgáltatnak a borúlátóknak. A Reutersnek nyilatkozó athéni vendéglősök és szuvenírbolt-tulajdonosok az egy évvel ezelőttihez képest 30-40 százalékos forgalomcsökkenésről beszélnek, a nyári szezonra vonatkozó foglalások száma pedig 15-20 százalékkal marad el a tavalyitól.
A görög idegenforgalmi vállalkozások szövetségének vezérigazgatója, Georgiosz Drakopulosz szerint az idén nem a nyereség maximalizálása, hanem a veszteség minimalizálása lesz a cél. A második fél évben sok vállalkozás bedobhatja a törülközőt, különösen azok, amelyek az elmúlt években fejlesztési hiteleket vettek fel. Az athéni kormány igyekszik a munkaerő megőrzését célzó szubvenciókkal és kisebb adókedvezményekkel segíteni az ágazatot. A szállodatulajdonosok szerint azonban a kilencszázalékos idegenforgalmi adó miatt továbbra is versenyképtelenek például a hétszázalékos adóval terhelt spanyol kollégáikkal szemben. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy a szállodások és utazási irodák harminc százalékig terjedő árcsökkentésekkel igyekeznek külföldi vendégeket csalogatni. Abban bíznak, hogy ha óvatosságból nem is kötik le előre nyaralásukat a családok, a vonzó last minute ajánlatoknak nem tudnak majd ellenállni. Szakértők azonban óvnak az árháborútól, rámutatva: Görögországnak továbbra sem olcsóságával, hanem minőségi szolgáltatásaival kell megkülönböztetni magát a globális idegenforgalmi piacon. (Világgazdaság)
