A tárca közleménye szerint - amelyet az MTI-hez is eljuttatott - a moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Közlésük szerint az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződés megkötésére nem került sor. 

"Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és más jogcímen sem jutott közpénzhez" - közölte a minisztérium, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, mintegy 1 millió eurónyi árut szállított Oroszországba, többféle terméket érintve, de ezekben a Quaestor nem vett részt. 

Beszámoltak arról is: az isztambuli török kereskedőház annyiban speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött eddig, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben a kereskedőház, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt, ugyanakkor az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását. 

A TMTE a török jog szerinti minimális alaptőkével alakult meg, a működtetéshez eddig néhány ezer eurót használt fel, amelyet a partnerek egyenlő arányban biztosítottak. 

A külügyminisztérium tudatta azt is: Szijjártó Péter 1998 óta képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport albizottságának elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a Győrben sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát. Ezen kívül a Quaestor-csoport külgazdasági tevékenységet folytatott, így az is természetes, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatban volt vele, ahogyan több száz más külkereskedelemmel foglalkozó céggel.

Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja a többi közt arra várt választ, hogy 2014 augusztusában a tárca miért kötötte a minisztériumi érdekeltségeket a Quaestor érdekeltségeihez. Magyarázatot kért arra is, hogy a győri kötődésű Szijjártó Péter miért juttatott a győri érdekeltségű Tarsoly Csabának állami megbízatásokat.