Kell-e jobb alibi egy tavaszi isztriai kiránduláshoz, mint egy szakmai szervezet hivatalos rendezvénye? Nem csoda, hogy rövid idő alatt minden hely elkelt a MUISZ Umagba meghirdetett közgyűlésére. Máshol is így van ez. Az osztrák utazási irodai szövetség évi két közgyűlése közül az egyiket mindig külföldön tartja, másfél éve éppen Debrecen adott otthont a rendezvénynek. Amikor Erdei Bálint MUISZ-elnök megkérdezte osztrák kollégáját, miért külföldre jöttek, az volt a válasz, hogy alibiből. Ami persze jól hangzik, de nem teljesen igaz, hiszen a pihenés és a kapcsolatépítés mellett egy ilyen rendezvényen komoly szakmai munka folyik. Akárcsak most Umagban.

Cél a hárommillió vendégéjszaka

De lássuk, mi minden történt e szűk négy nap alatt! A 60 fős csapat útban az Isztria felé Zágrábbal is megismerkedett.

A szakmai képviselőinek tiszteletére a csoport érkezése után díszvacsorát adott a Horvát Idegenforgalmi Közösség. A vacsora előtt a Erdei Bálint MUISZ-elnök elismerő oklevelet adott át a közgyűlés programjának megszervezéséért Marin Skenderovicnak, a szervezet budapesti képviseletvezetőjének. Marin Skenderovic elmondta, hogy a magyar kiutazók első számú desztinációja Horvátország, ahol tavaly 512 ezer honfitársunk összesen 2,750 millió vendégéjszakát töltött el.

A szakember becslése szerint az idén minden eddigi rekordot megdönthet a magyar turistaforgalom: a vendégéjszakák száma elérheti a 3 milliót. Horvátországon belül az Isztria a magyarok kedvenc üdülőterületei közé tartozik. A régió turisztikai hivatalának vezetője kiemelte, 2016-ban 100 ezer honfitársunk 550 ezer vendégéjszakát töltött el a félsziget üdülőhelyein, és a magyar vendégforgalom évről-évre kétszámjegyű növekedést mutat.

Az utas lett a tour-operátor

A közgyűlésen részt vett Somogyi Zoltán, a Turisztikai Világszervezet főtitkár-helyettese, aki előadásában emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hatvan év során valóságot turisztikai forradalom zajlik a világban, 2010 óta pedig a turizmus növekedésének 4%-os átlaga a globális GDP-növekedésnél is magasabb, vagyis már nem a gazdasági növekedés gerjeszti a turizmust, hanem a turizmus fejlődése pörgeti a gazdaságot. Az utazás demokratizálódásával és a technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre többen tudnak utazni, és persze egyre többen szervezik meg maguknak az utazásukat. Ezek a változások kihatnak az utazási irodák működésére is: aki képes alkalmazkodni az internet hozta változásokhoz, annak nem fog csökkeni a forgalma – hangsúlyozta Somogyi Zoltán.

A főtitkár-helyettes megfogalmazása szerint „az utas lett a tour-operátor”, aki magának állítja össze és foglalja le az utazási csomag elemeit. Ugyanakkor, mivel mindent a neten intéz az utas, az utazási iroda is értelemszerűen itt tudja elérni a potenciális utazókat. Horvátország esetében a kiutazó magyar turisták 20%-a érkezik szervezett keretek között, míg 80% egyénileg szervezi meg útját. Bár az arány folyamatosan nő az utóbbi csoport javára, mivel a turisták száma is növekszik, a torta összességében nem csökken. Somogyi Zoltán felhívta a figyelmet az Európai Unióban jövőre életbe lépő csomagtúra-irányelv előírásaira is, nevezetesen az utazási csomag feltételeinek kiterjesztésére.

A szakember szerint az uniós szigorítás hatására még inkább azt kell hangsúlyozniuk az irodáknak, hogy aki velük utazik, az nagyobb biztonságban van, mintha közvetlenül foglalná le utazása elemeit különböző szolgáltatóknál. Végezetül a turisztikai marketing jelentőségét hangsúlyozta Somogyi Zoltán, aki feltette a kérdést, hogy mi lesz Budapest turizmusával öt év múlva, ha ne adj’ isten, már nem lesz egy divatos desztináció. Pozitív példaként említette Horvátországot, ahol a turisztikai minisztérium, a turisztikai marketingszervezet és a szolgáltatók, szakmai szövetségek tökéletes összehangban működnek együtt a turizmus fejlesztése érdekében.

Elnöki beszámoló

Erdei Bálint MUISZ-elnök előadásában a legutóbbi időszak legfontosabb eseményeit foglalta össze. Elmondta, hogy a MUISZ azon négy szakmai szervezet között volt, amelyet egyeztetésre hívott a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyette, Gajda Tibor a turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatban. A szervezet el is juttatta javaslatait az MTÜ részére. Egyeztettek a Kongresszusi Irodával a tervezett DMC-minősítésről. A főváros turisztikai szervezetével (BFTK) folytatódott a szakmai együttműködés.

A MUISZ most azért lobbizik, hogy az Európai Unió Utazási Irodai Szövetségeinek Szervezete (ECTAA) hazánkban rendezze meg közgyűlését. Április 26-án a Busexpo keretében külön szekció foglalkozik majd a különjárati buszos utaztatással, ahol a MUISZ képviselői is elmondják álláspontjukat a tervezett állami szigorításokkal kapcsolatban. A szövetség álláspontja, hogy nem a feltételek további szigorításával, hanem több és hatékonyabb ellenőrzéssel lehet javítani a helyzeten. Erdei Bálint arról is beszámolt, hogy nagy sikert arattak a MUISZ-vacsorák, amelyek sora május 10-én Gödöllőn folytatódik. Az eseményen a tervek szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselőjével is találkozhatnak majd a résztvevők.

Sikeres online kampány

Molnár Judit, a MUISZ kommunikációs bizottságának elnöke a szervezet sikeres online kommunikációs kampányáról számolt be a közgyűlés előtt. Mint elmondta, a legfőbb üzenet, amit az utazásról döntést hozó női olvasókör felé közvetítettek, az volt, hogy miért érdemes és miért biztonságosabb utazási irodákat választani az utazás megszervezéséhez. „A MUISZ-logó garantálja a megbízhatóságot” – tette hozzá Molnár Judit. Bár az utazás világa átalakul, Németországban tavaly még mindig az utazók 67%-a igénybe vette utazási iroda szolgáltatásait. A MUISZ-nak jelenleg 141 tagja van, ami jelentős növekedést jelent a néhány évvel ezelőttihez képest. Úgy tűnik, hogy a szövetség rendezvényei és megnövelt aktivitása, továbbá a tavaly bevezetett differenciált tagdíjrendszere meghozta az eredményét.

Erdei Bálint kiemelte, hogy ezek a változások vezetettek oda, hogy több pénzből gazdálkodhat a szövetség, és így jutott forrás az előbb leírt pr-kampányra.

Már megköthető a felelősségbiztosítási termék

A közgyűlés egyik forró témája volt az utazásszervezői, illetve utazásközvetítői felelősségbiztosítás kérdése. Mint arról már többször beszámoltunk, május elsejéig legalább 40 utazási irodának kell megkötnie a Colonnade Biztosító által kialakított terméket, hogy a MUISZ-tagok a 20%-os díjkedvezményt igénybe vehessék. Erdei Bálint megjegyezte, hogy immár más biztosítótársaságok is jelezték érdeklődésüket, és elképzelhető, hogy később már válogathatnak is az utazásszervezői és -közvetítői felelősségbiztosítási termékek között az érdeklődők. Ez pedig díjcsökkenéssel járhat. Első körben azonban össze kell jönnie az első 40 szerződőnek, hogy kialakulhasson a kockázatközösség, és beinduljon az új rendszer.

A felelősségbiztosítási termék körüli egyeztetésekben a kezdet óta részt vett a Wilbot és Kopking biztosításközvetítő, melynek képviselője emlékeztetett arra, hogy a 281-es kormányrendelet rendelkezései miatt van szükség egy ilyen biztosítási termékre. Eszerint ugyanis az utazásszervező felel a hibás teljesítésből fakadó károkért, ráadásul a közreműködői teljesítéséért is. Az is elhangzott, hogy az USA, Kanada területére, továbbá légi balesetek, háborúk és a személyiségi jogok megsértése esetére nem vonatkozik a felelősségbiztosítás.

Van külön biztosítás utazásszervezők és közvetítők részére. A biztosítás éves díja függ az iroda árbevételétől, a minimumdíj utazásszervezők esetében 212 ezer forint évente, a közvetítők éves díja alacsonyabb. A szerződés 5-10%-os önrészt is előír, ennek mértéke attól függ, hogy az iroda megkövetel-e hasonló felelősségbiztosítást az alvállalkozóitól. A biztosításban szerepel a dolgozói hiba miatti kártérítés is, ami igencsak hasznos lehet egy elrontott repülőjegy vagy egy elfelejtett opciós foglalás esetén. Erdei Bálint szerint a legjobb az lenne, ha kötelező lenne minden iroda számára a felelősségbiztosítás, ebben az esetben az árak jelentősen csökkennének is.

A közgyűlés végül két személyi változást is megszavazott: Gyenizse Dorottya, az OTP Travel munkatársa a jogi és etikai bizottságba, míg Linczényi Endre (Budaventura Travel) kulturális és fenntarthatósági bizottságba került be. A MUISZ-közgyűlés résztvevőinek a szakmai programon túl lehetőségük volt megismerni az Isztria turisztikai és gasztronómiai kínálatát. A csoport a kiváló ötcsillagos Hotel Melia Coralban szállt meg.

Tavasz az Isztrián

Kristálytiszta levegő, sós tengervíz és virágillat, mellé szikrázó napsütés. Így fogadott minket április elején a horvát Isztria. A tengerparti szállodák Umagban megteltek a hétvégére: egymást érték a sportversenyek, itt maratonfutás, ott tenisztorna, amott ifjúsági focimeccs. Tudják a horvátok, hogyan indítsák a szezont akkor, amikor a víz még nem elég meleg a fürdéshez. Egy sporttáborhoz vagy egy szabadtéri versenyhez ellenben már tökéletes az idő, és aki kirándulni szeret, annak is tökéletes ez az időjárás. Várost nézni ilyenkor sokkal klasszabb dolog, mint nyáron, 35 fokban, tömegben.

Hullámok hátán

Kihagyhatatlan program egy hajózás mondjuk Porecből Rovinjba, csak arra figyeljünk oda, hogy vigyünk magunkkal egy dzsekit, mert a vízen hűvösebb az idő. Érdemes útba ejteni a látványos Lim-csatornát, amit fjordként is emlegetnek, bár nem a jég vájta ki, hanem egy meredek folyóvölgyet öntött el a tenger. A sós tenger és az édesvíz találkozása ideális ívó- és élőhelye a halaknak és más tengeri élőlényeknek, amiatt az egész csatorna természetvédelmi terület. A környéken az éttermek rengeteg finomságot kínálnak a tenger gyümölcseivel, Porecen a Sveti Nikola étteremben például a pezsgős tenger gyümölcsei leves fantasztikus volt, csakúgy, mint a rovinji Kantinon vendéglő mángoldos sült halfiléje.

Ékszerdoboz a parton

Rovinj igazi ékszerdoboz, ahol órákat tudna sétálni az ember. Az egykori aprócska sziget ma már csak félsziget, a városkában több helyen is láthatjuk az egykori velencei hatalom jelképét, az oroszlánt. Tény az is, hogy mindenhol kétnyelvű feliratokkal találkozni, és a lakosság jelentős része ugyanúgy beszéli az olaszt, mint a horvátot. A sziget tetején álló torony nem véletlenül emlékeztet a velencei Szent Márk-székesegyház campaniléjére: ez volt a mintája az 1677-ben átadott építménynek. A 62 méter magas torony, melynek tetején Szent Eufémia bronzszobra áll, a legmagasabb épület az Isztrián. Érdekesség, hogy amikor a torony mintájául szolgáló velencei torony 1902-ben földrengés során megsérült, a velenceiek a rovinji torony tervrajzai alapján építették újjá a campanilét.

Vadászat szarvasgombára

Nem mindennapi élményben volt részünk másnap, amikor az Isztria egyik legkülönlegesebb finomságával, a szarvasgombával ismerkedtünk meg egy igazán autentikus helyen, a Karlic gazdaságban Paladini faluban. Mint kiderült, az Isztria part menti területein vörös a talaj, a belső részeken ellenben szürke a föld. Ezen a szürke talajon terem ősszel a világ legjobb minőségű szarvasgombája, a fehér vagy isztriai fajta. Emellett fekete szarvasgomba is bőven terem az itteni tölgyesekben, ráadásul ez már ilyenkor is fellelhető.

A turisták szarvasgomba-vadászaton is részt vehetnek, ami nem mindennapi élmény. A speciálisan képzett kutyák gazdájuk hívására nekiindulnak az erdőnek, és ahol megcsapja az orrukat a gomba jellegzetes illata, kikaparják a furcsa kis gombócokat a földből.

A kellemes séta és a keresés izgalmai után Karlicék bőséges reggelivel várják a vendégeket. Az asztalok megtelnek a ház finomságaival, van itt szarvasgombás sajtkrém, szarvasgombás méz, olívaolaj, sajt és szalámi.

Amikor már jócskán jóllaktunk a finomságokkal, a háziasszony egy óriási serpenyőben nekiállt szarvasgombás rántottát készíteni. A recept így szólhat: végy két marék szarvasgombát, reszeld le apróra, pirítsd meg jó sok vajon, majd adj hozzá fejenként két tojást. Mielőtt elkészülne, keverj bele komoly mennyiségű parmezánsajtot, aztán tegyél még a tetejére egy csomó reszelt szarvasgombát és tálald forrón! hát, felejthetetlen élmény volt, az biztos. A család kis boltjában ízesített olajokat, krémeket, és persze egész gombákat is vásárolhatunk.

Ha már Karlicéknál jár valaki, ne hagyja ki a közelben Motovun városát. A meredek hegy tetejére épült városba a turistákat különbusszal szállítják fel. Fentről gyönyörű kilátás nyílik a környékre, közben minden olyan, mintha pár száz évvel ezelőtt megállt volna az idő. A kertekben virágzó gyümölcsfák, sorjázó zöldségek. A vastag várfalak között kávézók és éttermek sora. A városban nemzetközi filmfesztivált is rendeznek.

Malvazija és teran

A tengeri halak, a szarvasgomba és a csúcsminőségű olívaolaj mellett az isztriai gasztronómia nem lehet teljes a helyi borok nélkül. A malvazija nevű fehér és – jóval kisebb mértékben – a teran nevű vörös kiváló kiegészítője a helyi fogásoknak. Momjanban a Kozlovic borászat generációk óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal.

Hipermodern pincészetükben ugyanakkor kiderült, hogy végtelenül konzervatív módon közelítik meg a borkészítést. Szigorú terméskorlátozást alkalmaznak, mindent megtesznek az öreg tőkék megmentéséért, a szőlő feldolgozása során nem használnak szivattyút, hanem a gravitáció elvét alkalmazzák. A világfajtákkal alig foglalkoznak, elsősorban a helyi autokton, vagyis őszhonos két fajtát termesztik. Maximalista megközelítésük igencsak sikeres, boraikat megtalálni a volt jugó utódállamok mellett a brit, svájci és az amerikai borboltok polcain is.