A Malév-csőd ellenére jól teljesített a Budapest Airport Budapest - értékelte a tavalyi helyzetet a repülőtér friss közleménye.
A bázis légitársaság elvesztése és az elhúzódó világgazdasági válság ellenére is alig 4,7 %-os utasszám csökkenéssel zárta az elmúlt évet a Budapest Airport. A magyar főváros légikikötője egészen pontosan 8 504 020 utast fogadott vagy indított az elmúlt évben. Ennél jóval drámaibb viszont fel- és leszállások számának, az ún. gépmozgásoknak a 20 % feletti visszaesése 87 560-ra, ami nagyjából a tíz évvel ezelőtti szintnek felel meg.
A Budapest Airport már a Malév 2012. február 3-i csődjének napján hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a földre kényszerített nemzeti légitársaság helyére újabb légi fuvarozók lépjenek. A repülőtér célja az volt, hogy a magyar utasok és a hazai idegenforgalom a lehető legkevésbé érezze meg a Malév-csőd negatív hatásait. A
légitársaságok villámgyorsan reagáltak a keletkezett piaci résre, a Lufthansa már 72 órán belül elindította a hamburgi és a berlini járatot, az Air Berlin szintén három nap alatt megérkezett első járatával a német fővárosból. Mind a Wizz Air, mind a Ryanair még a Malév-csőd napján összesen több mint negyven új járat elindítását jelentette be.
2012-ben egy sor új légitársaság is megjelent Budapesten, így a görög Aegean Airlines, a francia Brit Air, a holland Transavia, a finn Blue 1, az orosz Ural Airlines, a német OLT Express, és egyszerre 28 járattal tért vissza Budapestre a Ryanair.
A Wizz Air tíz új járat elindítását és 4 helyett 6 gépes flotta üzembe állítását jelentette be. Számos más légitársaság vagy a járatok számának növelésével vagy a meglévő gépek nagyobbra cserélésével reagált a kialakult helyzetre.
Emiatt lényegesen javult a repülőgépek kihasználtsága (az ún. load factor) Budapesten, viszont mintegy 23 000-el csökkent le- és felszállások száma. Gyökeresen átalakult a légitársaságok aránya is Budapesten. A diszkont fuvarozók részaránya a 2011-es 26 %-ról tavaly 52 %-ra emelkedett, ennek megfelelően átalakultak az utazási szokások, sőt a magyarországi idegenforgalom jellege is megváltozott.
A repülés, mint lehetséges közlekedési eszköz elérhetővé vált új társadalmi rétegek számára, így a fiatalok, az egyetemisták és a külföldön munkát keresők számára is. A budapesti szállodák visszajelzései alapján például az 5 csillagos szállodák az üzlet pangásáról panaszkodtak, míg a panziók, a diákszállók és a 3 csillagos hotelek soha nem látott forgalmat bonyolítottak tavaly.
Bár a Budapest Airport egy sor drasztikus költségcsökkentő intézkedést volt kénytelen bevezetni, mint amilyen az 1. Terminál 2012. május végi kényszerű bezárása volt, az utaskiszolgálás minősége nem hogy csökkent, hanem még emelkedett is.
A repülőterek nemzetközi szövetsége által megrendelt, titkos, az utasok kikérdezésén alapuló felmérés szerint 2012-ben a Budapest Airport megítélése tovább javult az utazók körében. Különösen fontos eredmény, hogy egy sor olyan területen is sikerült előrelépést elérni, ami közvetlenül az utasokkal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozik. Így például az utasok szerint tovább javult Ferihegyen a biztonsági ellenőrzés (udvariasság és segítőkészség, a vizsgálat alapossága, várakozási idő, valamint az általános biztonságérzet) továbbra is rendkívül jónak látják az utasok a repülőtéri éttermi kínálat ár/érték arányát, a repülőtéri üzletek választékát és kínálatát. Bár a Budapest Airport 2012-ben a Malév-csőd miatt kénytelen volt leállítani mintegy 30 millió euró (8,7 mrd. HUF) tervezett beruházást, a repülőtéri cég ezzel együtt is túltejesítette a privatizációs szerződésben vállalt fejlesztési kötelezettségeit. Ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hivatalos levélben is elismerte 2012 decemberének végén, hangsúlyozva, hogy a Budapest Airport a vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
„A Budapest Airport ennél is többet tehetne a magyar idegenforgalom és különösen Budapest érdekében.” – hangsúlyozta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Kifejtette: „Hosszú évek óta nem tudunk dűlőre jutni egy repülőtéri szálloda építésének bürokratikus akadályainak ügyében, holott ez a költségvetésnek egyetlen forintjába sem kerülne, viszont jól szolgálná a turizmus érdekeit. Bízom benne, hogy az MNV Zrt. új vezetőjével rövidesen át tudjuk vágni ezt a gordiuszi csomót.” A Budapest Airport az elmúlt évben számos olyan újítást vezetett be, amely bővíti a repülőtér szolgáltatásait (pl. a Fast Track, vagyis a gyorsító sáv bevezetése az utasbiztonsági ellenőrzésnél), így a légitársaságok modul-szerűen tudják kiválasztani a profiljuknak és az utasoknak legjobban megfelelő működési modellt. Az 2. Terminálon is alkalmazott gyalogos beszállítás (az ún. egyszerűsített beszállókapu) bevezetésével a Budapest Airport felére csökkentette a repülőtéri kapacitásokkal összefüggő késéseket. Ennek révén különösen a diszkont légitársaságok még pontosabban tudják tartani a menetrendjüket és csökkenteni tudják a gépek fordulóidejének a hosszát. Ezeknek a módszereknek köszönhetően a 2011-es 79 %-ról 82 %-ra emelkedett tavaly a járatok pontossága.
„Tovább folytatjuk az erőfeszítéseket, hogy a légiközlekedés minden szektorából újabb légitársaságokat hozzunk Budapestre, akár a hosszútávú járatokról, akár az európai hagyományos vagy diszkont légitársaságokról, vagy a charterekről van szó.” – nyilatkozta Kam Jandu.
A Budapest Airport légiközlekedési igazgatója hozzátette: „Az egész magyar idegenforgalom számára fontos lenne egy olyan jelentős marketing alap létrehozása, amelynek felhasználásával újabb légitársaságokat hozhatnánk Magyarországra, hiszen bizonyított tény, hogy a repülőjáratok száma szorosan összefügg a gazdasági fejlődéssel. Idén májusban Budapesten házigazdaként rendezzük meg a Routes Europe konferenciát a légitársaságok döntéshozói számára. Ezt a fórumot is arra szeretnénk felhasználni a magyar turizmus szakma képviselőivel együtt, hogy meggyőzzük a légitársaságok vezetőit: a régiós versenytársakkal szemben igenis érdemes Budapestre hozni az új repülőjáratokat.”
