A kerékpáros kultúrával, várostervezéssel és kommunikációval foglalkozó Copenhagenize Design Company kétévente összeállít egy listát a leginkább kerékpárosbarát városokról. Az idén immár negyedik alkalommal adta ki az indexet a társaság. Ez alkalommal már 136 várost vizsgáltak meg világszerte, miközben 2011-ben csupán 80 városra terjedt ki a kutatás. Az idén a korábbi szempontok mellett figyelembe vették a teherszállító kerékpárok használatát is.
A kutatás készítői az idén is több meglepő adattal találkoztak. A lista élmezőnyében ugyanakkor csak annyi változás történt, hogy Koppenhága, amely két éve vette át az első helyet Amszterdamtól, megőrizte elsőségét, ellenben Utrecht átvette a második helyezést Amszterdamtól.
A lista további részében ellenben rengeteg mozgás történt. A 2015-ös indexen szereplő városok közül kilenc felfelé mozdult el, míg három kiesett a legjobbak közül. Tokió, München és Helsinki visszakerült a top 20-as listára.
Érdekes, hogy Észak-Amerikát egyetlen város, Montreal képviseli az illusztris társaságban, annak is a legvégén. Korábban Minneapolis és Buenos Aires is szerepelt a listán, és csupán azért kerültek le róla, mert más városok gyorsabban fejlesztették a kerékpáros infrastruktúrát.
Az év egyik legnagyobb meglepetése Oslo, amely a középmezőnyből ugrott rögtön a 19. helyre. A lista összeállító szerint politikai akarat és befektetés eredménye a norvég főváros kiváló szereplése.
A városok között továbbra is elsősorban európai települések szerepelnek, ugyanakkor néhány éven belül további észak-, sőt dél-amerikai városok felbukkanására is számítani lehet.
Akadnak olyan nagyvárosok - New York, Stockholm, London, Bogota és Tel-Aviv -, amelyek évek óta majdnem felkerülnek a listára, mivel sokat tesznek a kerékpáros közlekedésért, de mindig vannak náluk aktívabb települések. Aztán vannak olyan városok, amelyek korábban bent voltak a top 20 között, azután lekerültek róla, ilyen Rio de Janeiro és Budapest.
A lista készítői szerint a kerékpáros közlekedésnek konkrét haszna van a nagyvárosokban. A kerékpáros infrastruktúrába invesztálni modern és intelligens dolog egy városvezetés részéről. A városi kerékpározásnak rengeteg haszna van társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és egészségügyi szempontból. Dániai kutatások szerint minden városban letekert kilométerből 23 eurócent nettó nyeresége származik a társadalomnak, míg egy autóval megtett kilométer -85 cent nettó veszteséget okoz.
Az urbanizáció erősödésével korunk városainak modern mobilitási megoldásokkal kell előrukkolniuk, a kerékpár az egyik ilyen megoldás.
Szerkesztőségünk munkatársai közül többen is nap mint nap kerékpárral járnak. Azon igazából senki nem csodálkozik, hogy Budapest gyengébben szerepel, mint évekkel ezelőtt. Az EuroVelo 6-os út Lágymányosi hídtól Pesterzsébetig vezető szakaszának tragikus állapota, a budai felső rakpart szerencsétlen, gyalogosokkal megosztott útvonala, a Margit-híd hasonlóképp szerencsétlen megosztása, a Szabadság-hídon való áthaladás problémái évek óta megoldásért kiáltanak.
2011
1. AMSTERDAM
2. COPENHAGEN
3. BARCELONA
4. TOKYO
5. BERLIN
6. MUNICH
7. PARIS
8. MONTRÉAL
9. DUBLIN
10. BUDAPEST
11. HAMBURG
12. GUADALAJARA
13. PORTLAND
14. STOCKHOLM
15. HELSINKI
16. LONDON
17. SAN FRANCISCO
18. RIO DE JANEIRO
19. VIENNA
20. NEW YORK CITY
2013
1. [1] AMSTERDAM
2. [2] COPENHAGEN
3. [NEW] UTRECHT
4. [NEW] SEVILLE
5. [NEW] BORDEAUX
6. [NEW] NANTES
7. [NEW] ANTWERP
8. [NEW] EINDHOVEN
9. [NEW] MALMÖ
10. [5] BERLIN
11. [9] DUBLIN
12. [4] TOKYO
13. [6] MUNICH
14. [8] MONTREAL
15. [NEW] NAGOYA
16. [18] RIO DE JANEIRO
17. [3] BARCELONA
18. [10] BUDAPEST
19. [7] PARIS
20. [11] HAMBURG
