Néhány éve sok helyen még lesújtó pillantásokkal illették azokat a szülőket, akik pici gyerekkel indultak nyaralni, ma viszont családbarát szolgáltatások nélkül már sok vállalkozás bezárhatná a boltot. Egyre több szolgáltató áll az állatbarát, kerékpáros vagy éppen leszbikus utazók rendelkezésére. Mi sem természetesebb hát, hogy egymás után jelennek meg megrendelőként a turisztikai piacon a különböző speciális igényű, bizonyos szempontból eddig hátrányos helyzetűnek tekintett társadalmi csoportok. Európában, de különösen az észak-amerikai kontinensen egyre több mozgáskorlátozott, valamint hallás- és látássérült ember dönt úgy, hogy utazik. Hogy mekkora potenciális piacról van szó, arról az Európai Unió statisztikai adatai szólnak a legbeszédesebben: az unió 25 országában (Románia és Bulgária csatlakozása előtt) 40 millió volt a fogyatékkal élők száma, közülük 8 millió a kerekes székes. Bár a sérült emberek utaztatása főként nonprofit alapon történik, azokban az országokban, ahol a munka világába az integrálásuk sikeres, egy részük már a piaci alapú szolgáltatásokat is képes megfizetni. Hiszen számos munkakörben meglévő fogyatékosságuk egyáltalán nem gát egy jövedelmező karrier felépítésében. Például egy kerekes székes ember éppúgy lehet kiváló tanár vagy informatikus, mint ahogy egy hallássérült remek író vagy vegyész. S hogy sérült embertársaink fizikailag mire is képesek, arra ékes bizonyíték a paralimpia.
Növekvő kereslet, elégtelen kínálat
A brit Leonard Cheshire alapítvány legutóbbi, „Wish You Were Here” című tanulmányában több mint 100 fogyatékos embert kérdezett utazási szokásairól. A megkérdezettek negyede azért nem ment tavaly nyaralni, mert nem talált akadálymentes ajánlatot. Azok közül, akik elindultak, minden második érezte úgy, hogy az utazási irodák még az alapigényeikkel sem voltak tisztában. Hatvan százalék számára a közlekedés jelentette a legnagyobb akadályt, míg egyharmaduk a szállodával nem volt megelégedve. Negyedüknek a biztosítás beszerzése is gondot jelentett. John Knight, a szervezet egyik vezetője szerint további európai szintű szabályozás lenne szükséges, különösen az utasbiztosítás területén, amelyen a személyre szabott szolgáltatás lehet a jövő egyik útja. Az uniós szabályozás szerint 2005 óta a mozgáskorlátozottak repülővel való utazása során a légitársaságok helyett az adott repülőtérnek kell biztosítania az esélyegyenlőséget és az akadálymentes utazást. 2007 júliusa óta pedig törvény (EC No 1107/2006) rendelkezik az európai fogyatékos utazók jogairól. A törvény életbe lépése előtt napi rendszerességgel sérültek a fogyatékosok jogai utazásaik során: a fapadosokon például fizetni kellett a kerekes szék becsekkolásáért, egyes légitársaságok nem engedtek fel kísérő nélkül mozgáskorlátozottakat, és a számuk is maximálva volt. (Ez utóbbi a Ryanairnél még ma is gyakorlat, a légitársaság a biztonságra hivatkozik.) Jövő hónaptól a vakvezető kutyák is végre a gazdival együtt a fedélzetre léphetnek.
Ahol a fogyatékosság nem akadály
A világ szerencsére tele van pozitív példákkal: esélyegyenlőség terén az észak-amerikai kontinens verhetetlen. Az amerikai Texas állambeli nemzeti parkok és természetvédelmi területek mindegyike kerekes székkel is bejárható, az Arizonai Grand Canyonban pedig még speciális túrákat is szerveznek. Sokak szerint Torontó az egyik legmegközelíthetőbb város a világon, mivel nemcsak ingyenes kiadványokkal segítenek, de az akkumulátorról működtethető kerekes székek a városszerte megtalálható utcai köztöltőkre is rácsatlakoztathatóak. Az Osztrák Idegenforgalmi Hivatal külön kiadványt állított össze „No handicap” címmel, amely az akadálymentes ausztriai látványosságokat részletezi. Csehországban a várak és kastélyok, valamint az UNESCO-listán lévő látványosságok nagy része a mozgássérült emberek számára is megközelíthető, Český Krumlovban vagy Třebíčben még speciális rendezvényekkel is kedveskednek a vendégeknek. Kerekes székesek kedvelt kirándulóparadicsoma a Morvakarszthegység és a lednicei, valamint a valticei kastély is, amelyek szintén UNESCO-örökségek.
Sérülten a sérültekért
A Traveleyes brit utazásszervező látáskárosultak és látók számára egyaránt szervez utakat. Az alapító, a 32 éves Amar Latif maga is vak, mégis bejárta már a világot. Dzsungeltúrájáról a BBC2 készített dokumentumfilmet „Határok nélkül” címen. Tavaly ő állt a kamerák mögé, és filmjében egy 46 éves vak nő és egy 21 éves kidobóember közös firenzei útját örökítette meg. A fiút egyáltalán nem érdekelték a művészetek, és a vakok utazását is feleslegesnek találta. A két ember teljesen egymásra volt utalva, hiszen a nem látó hölgy csak a fiú leírása alapján érzékelte a várost. Amar útjain egyenlő arányban vannak látók és vakok. A látók jutányos áron nyaralhatnak, cserébe kölcsönadják a szemüket, amelyen keresztül nem látó társuk megpróbálja értelmezni a világot. Amar tavaly az év fiatal vállalkozója lett. A Traveleyes az idén már 14 utat ajánl Izlandtól Afrikáig. Magyarországon sérült embertársaink utaztatása még gyerekcipőben jár, és elsősorban karitatív alapon zajlik. Az alapítványok többsége a privát szférától és az állami pályázatokból remél forrásokat. A legnagyobb segítséget a fogyatékosoknak nyújtott üdülési csekk jelenti. Minden belföldi illetőségű, 18. életévét betöltött személy pályázhat, aki mozgásszervi, látási, hallási, értelmi és/vagy halmozott fogyatékossággal él, és havi teljes összegű ellátása nem haladja meg a nettó 75 000 forintot. Az éves támogatási keret idén 250 millió Ft. A pályázaton egy fő önállóan vagy egy fő + egy kísérő (18. életévét betöltött személy) együttesen pályázhat. A fogyatékossággal élő személyek esetében az alapítvány maximum 40 000 Ft összegű üdülési csekket biztosíthat.
Az Útitárs Kht. (UTKA) alapítói külföldi tapasztalataikra alapozva indították be alapítványukat, amelynek célja a fogyatékkal élő embertársaink aktív pihenésének, kikapcsolódásának, valamint nyári vakációjának biztosítása és támogatása. Madarász Éva, az egyik alapító többek között amerikai, ausztrál és olasz tapasztalatait szeretné itthon is kamatoztatni, és minden vendég számára egyénre szabott, elérhető és élvezhető szabadidős programokat szervez. Külföldön dolgozott már nyári táborban, utazási irodában és nonprofit szervezetben is, így sérült embertársaink utaztatásával és üdültetésével kapcsolatban széles körű tapasztalatokkal rendelkezik. „Külföldi partnereinknek köszönhetően – meséli a szakember – programjaink között az aktív, kétnapos hétvégi kirándulás, valamint a hoszszabb lélegzetű magyarországi nyaralás mellett vannak Európa különböző országaiba szervezett útjaink is.” Külföldi kapcsolataikkal együttműködve lehetőséget biztosítanak csereprogramok lebonyolítására, amelyek rendkívül népszerűek, hiszen növelik a szociális és társas kapcsolatok kialakításának esélyét.
Akadálymentes szállodák
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) honlapján és a handyhungary weblapon is találhatók akadálymentes szálláshelyek, a szövetség oldalán mindegyikhez kommentárt is fűztek, a lajosmizsei Gerébi kúria is szerepel az oldalon. „A négy akadálymentes szoba az ún. Tornácos hotelünkben található, amelyet 2006-ban, átalakítás után építettünk, részben pályázati forrásból – avat be Pintér László, a szálloda marketingvezetője. „A hatvannégy szobás egységben két akadálymentes egyágyas szobát és két lakosztályt alakítottunk ki, amelyeket azért építettünk, mert a szállodában rengeteg a céges és üzleti rendezvény, és a csoportokban előfordulnak mozgássérült munkatársak. Másrészt a pályázat egyik kitétele is előírta az akadálymentes szobák kialakítását.” A szobát természetesen ép vendégek is igénybe vehetik, így tudják biztosítani a magas telítettséget. A Hotel Azúr szállodában, Siófokon hat szoba várja a mozgáskorlátozott vendégeket. Sternócky Balázs értékesítési és marketingigazgató elmondta, hogy a 2004-es újjáépítés során alakították ki a szobákat, amikor is a kétcsillagos hotelből négycsillagost varázsoltak. „Voltak már korábban is külföldi kapcsolataink mozgássérülteket utaztató irodákkal, és ezek a kapcsolatok máig is megmaradtak. Elsősorban a német vendégkörre számíthatunk – magyarázta a marketingszakember –, de gyakoriak a céges rendezvények és a szakmai konferenciák is, amelyeken résztvevőként előfordulnak sérült vendégek.”
Biztosítás, biztonság
A biztosítók honlapjain nem igazán találtunk a mozgáskorlátozottakra vonatkozó információkat, ezért megkértük dr. Horváth Pétert, a QBE ATLASZ Biztosító utasbiztosítás értékesítési osztályának igazgatóját, avasson be a fogyatékosok biztosításkötésének lehetőségeibe. Az európai esélyegyenlőségi törvény alapján a biztosítók sem diszkriminálhatnak – kezdi a szakember –, az egyetlen korlát, amely az egészséges emberekre épp úgy vonatkozik, a korhatár. Bizonyos kor fölött csak pótdíj ellenében köthető biztosítás. A mozgássérültekre és a szellemi fogyatékosokra is ugyanaz a szabály vonatkozik, mint ép társaikra, vagyis a meglévő betegségek következtében fellépő esetleges eseményeket a biztosítás nem fedezi, kivéve, ha életmentés esete forog fenn. A kerekes szék biztosításával kapcsolatosan elmondta, hogy probléma csak abban az esetben merülhet fel, amikor a biztosítás felső értékhatára nem fedezi a segédeszköz árát, vagyis minden esetben a konkrét biztosítás beltartalma a fontos.
Útikönyvek, beszámolók
A brit „Rough Guides” útikönyvsorozat nemrég jelentette meg az „Accessible Britain” című könyvet, amely kifejezetten sérült turisták számára készült. A 100 ötletet tartalmazó 112 oldalas kiadvány messze nem olyan részletes, mint a kiadó egyéb kötetei, de még így is számos értékes információt gyűjtött össze arra vonatkozóan, hogyan lehet akadálymentesen kikapcsolódni az országban. A turisztikai könyvkínálatban is terjednek az ún. infotainment könyvek (a kifejezés az angol információ és szórakozás szavak összetétele). Így jellemezhető Jason Roberts regénye is, a „Sense of the World”, amely James Holman, egy brit tengerész életét meséli el, aki 25 évesen vesztette el a látását, majd mintegy 250 000 mérföldet tett meg, keresztül-kasul öt kontinensen. Ha bedekkereket keresünk, akkor a www.globalaccess.com az egyik legjobb hely, ahol a már klasszikusnak számító sorozatok, mint az „Access in...” vagy az „Easy access to...”, is mind megtalálhatók. De az extrém kalandok kedvelői fogyatékosságuktól függetlenül akár Mongóliát is bejárhatják a speciális útikönyvek segítségével.
Magyarországon a Dr. Poligon Kft. kezdeményezésére 2005-ben 5000 példányban jelent meg az Ifjúsági Családügyi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium (ICSSZEM) és a Magyar Turizmus Rt. (MTRt) támogatásával az a kiadvány, amely elsősorban a kerekes székkel közlekedők és a vakok igényeit figyelembe vevő turisztikai ajánlatokat gyűjti össze. A cég üzemelteti a Handy Hungary honlapot is. A Motiváció alapítvány állította össze a „Budapesti útikalauz sérült embereknek” című 326 oldalas kiadványt, amely az akadálymentesség szempontjából mutatja be a fővárosi közintézmények, vendéglátóhelyek és kulturális intézmények jellemzőit. A kalauz első fejezetében találhatók azok az épületek, ahol egyedül is gond nélkül közlekedhetnek a kerekes székesek, a lift és a mellékhelyiség is használható számukra, és van mozgássérülteknek kijelölt parkoló. A második fejezetben azok az intézmények szerepelnek, ahol segítőt kell igénybe venniük, végül a harmadik fejezet tartalmazza azokat az épületeket, amelyek a mozgássérültek számára hozzáférhetetlenek. A Budapestre látogató mozgáskorlátozottak számára a kiadvány ingyenes.
Segít a Panda
Ha sérülteket utaztatni és elszállásolni nehéz feladat Magyarországon, akkor mekkora kihívást jelenthet fogyatékosokat alkalmazni a szektorban? Üdítő színfolt a hazai turisztikai piacon a Pasaréti tér négycsillagos szállodája, a Hotel Panda, amelynek tulajdonos-igazgatója, Kocsy Béla a szállodaiparban egyedülálló kezdeményezésbe fogott. Ő a pult túloldalára állította a fogyatékosokat, azaz a hotel munkatársainak kilencven százaléka megváltozott munkaképességű (mentális problémákkal, gerincproblémákkal küszködő vagy születési rendellenesség folytán testileg fogyatékos). A megváltozott munkaképességűek alkalmazásának ötlete egy családi barát betegsége kapcsán fogalmazódott meg. A speciális munkaerő alkalmazása a szálloda imázsát egyáltalán nem rontja, tudta meg lapunk Kis Anitától, a Hotel Panda értékesítési vezetőjétől, a szállóvendégek nagy többsége észre sem veszi. A munkatársak azonban új perspektívát kapnak, mivel nem egy foglalkoztatóban kell monoton munkát végezniük, hanem tudásukat és készségeiket használni és fejleszteni tudják. A szálloda az elmúlt időszakban teljesen megújult, átalakított szobáik, új wellnessrészleg és két kisebb konferenciaterem is várja a vendégeket. A mozgássérültek számára két akadálymentes szobát alakítottak ki, ezenkívül értelemszerűen a szállodai munkahelyek teljes területe is akadálymentes.
A Fecskepalota
Már az első pillanatban érezzük, hogy ez az üdülő nem egészen olyan, mint a többi: masszív kapaszkodók a folyosón, rámpák a lépcsők mellett, a tornaszobában furcsa hinták és hálók. A Fecskepalota sérült, fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek számára épült alapítványi üdülőhely. A környék csodálatos: Gánt-Bányatelep kicsi falucska néhány házzal, igazi erdei csönd, madárdal, Budapest 70 kilométerre, délre a Balaton 50 km távolban. Az 1994-es megnyitás óta eltelt közel 15 év alatt átlagosan évi 1400 sérült ember és kísérője töltött el itt egy-egy pihentető hetet. A time sharing alapon történő működtetésnek köszönhetően meglehetősen olcsó az üdülés: alig 1600 Ft egy vendégéjszaka. A Fecskepalota tulajdonképpen a Napra–Forgó Kht. ügyvezető igazgatójának, Orbán Péternek a „gyermeke”. A közhasznú társaság alaptevékenysége az integrált foglalkoztatási rehabilitáció a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetűek számára. A kht. nem célszervezet, hanem egy innovatív foglalkoztatási modellt képvisel, és szervezetüknél 67% a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya, akik a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásában is aktív szerepet vállalnak. Az ügyvezető elmondta, hogy a Fecskepalota egy igazi civil összefogási modell. Mintegy 25 sérültekkel foglalkozó civil szervezet fogott össze 15 évvel ezelőtt, hogy minimális alaptőkével (ami egyes esetekben felajánlott önkéntes munka volt) felépítsen egy sérültek számára is lakható és élvezhető otthont, ahol évente egy-két hetet tölthetnek el úgy, hogy arra az adott hétre minden évben számíthatnak. A költségek éppen a ház kihasználtságának, valamint némi pályázati forrásnak és adományoknak köszönhetően az önköltségi ár alattiak, az üdültető szervezetek csak ezt a csökkentett rezsidíjat fizetik. A Fecskepalota az emberi méltóság helyszíne. Itt megtapasztalhatjuk, hogy mekkora élmény értelmi fogyatékosokkal együtt virágot ültetni a kertben, vagy a színes korongos kottájukból játszott zenéjüket hallgatni, látva százszázalékos koncentrálásukat. A Fecskepalota kilóg a sorból. Egyedülálló az összefogás körülötte, ami ritka a mai Magyarországon. Átmutat a mai korszellemből egy emberibb világba.
