A turizmus és a vendéglátóhelyek fellendülése óta sok probléma merült fel a belső-erzsébetvárosi közlekedéssel kapcsolatban. Miközben tömegek próbálnak a szűk járdákon közlekedni, és a kis helyigényű kerékpárokkal is nehéz haladni és parkolni, a már éjszaka is folyamatos torlódások zajt, légszennyezést és balesetveszélyes helyzeteket okoznak. A kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javítása, az átmenő autóforgalom - tömegközlekedési útvonalakat kivéve - elterelése, a továbbra is jellemző 50-es sebességhatárok csökkentése biztonságosabb, halkabb, jobb levegőjű, és hatékonyabb közlekedésű környezetet biztosítana az itt élők, dolgozók és ide látogatók számára.

A Magyar Kerékpárosklub fent említett, hetedik kerületi főépítésznek írt levél szövege a következő:

"Tisztelt Főépítész Úr!

A Budapest Kör által szervezett Bulinegyed-szimpóziumon említette, hogy készülőben van Belső-Erzsébetváros forgalomtechnikai felülvizsgálata. Ehhez küldenénk a Magyar Kerékpárosklub Budapest-Belvárosi területi szervezetének javaslatait.

A Kerékpárosklub égető fontosságúnak tartja az olyan, sűrűn beépített városközponti területek forgalomtechnikai reformját, mint Belső-Erzsébetváros. Mivel az ilyen jellegű területek a nagy beépítési sűrűség és a keskeny közterületek miatt nagyon nehezen és sok konfliktus árán tárhatók csak fel gépjárművel, a közösségi közlekedés pedig csak a terület széleit éri el, kiemelt szerepe van a kerékpározásnak. Amennyiben a gépjárműforgalom csillapításával átjárhatóbbá válik kerékpárral a terület, a megfelelő infrastruktúra (támaszok) lehetővé teszi a kerékpárparkolást is, ez a közlekedési mód jelentős részt vehet át a terület kiszolgálásában. (Ez valamennyire már ma is így van, a kedvezőtlen feltételek ellenére.)

Megjegyezzük, hogy ennél még fontosabb a gyalogos forgalom feltételeinek a javítása, hiszen ez az elsődleges helyváltoztatási mód egy ilyen területen. A kerékpározás feltételeinek javítása soha nem történhet a gyalogos forgalom kárára.

Érdeklődnénk továbbá, hogy a folyamatnak mik a következő lépései, lesz-e valamilyen fórum, egyeztetés, ahol meg lehet vitatni a készülő tervet.

Mivel a kerékpározás segítése szorosan összefügg az utcák forgalomcsillapításával, ezért mindkét témára külön kitérünk.

Átmenő gépjárműforgalom csillapításához javasolt intézkedések:

az átmenő és a helyi forgalom főutak köré való szervezése hurok (woonerf) jellegű utcairányokkal, a Dob utca és a Király utca átmenő jellegének megszüntetése, lakóutcává minősítése, a Klauzál tér átmenő forgalmának megszüntetése
30-as zóna kijelölése és fizikai forgalomcsillapítás a nem főutakon (Kiskörút, Nagykörút, Rákóczi út, Dohány utca, Wesselényi utca) kívül
feleslegesen széles útfelületek szűkítése (pl. Nagydiófa utca és Dob utca a Klauzál tér előtt)
a kereszteződésekben parkolásgátló járdafülek létesítése (ahogy az pl. az Akácfa-Dohány csomópontban megtörtént)

Kerékpározás segítéséhez javasolt intézkedések:

kétirányú kerékpározás kijelölése a 30-as zónába tartozó utcákban (max. 30 km/h és teherforgalom tiltása esetén MOF=200 járműegység alatt az Útügyi Műszaki Előírás alapján szélességtől függetlenül kijelölhető az adott utcaszakasz kétirányú kerékpározásra)
újabb kerékpártámaszok kijelölése és létesítése parkolóhelyeken, forgalomtól elzárt területeken vagy a fent említett járdafülek területén
kétirányú kerékpáros tengely kialakítása a Csányi utca-Klauzál utca útvonalon, a szükséges helyeken kerékpársávval, csomóponti módosításokkal, összehangolás a Blaha Lujza tér felújításának tervezésével (jelenleg tendereztetés alatt)

További javaslatok, részletek ügyében szívesen állunk rendelkezésre írásban vagy szóban."