A legfontosabb adatokról a Magyar Turizmus Zrt. az alábbi összefoglalót készítette.

A 2009. évi főbb mutatók

A 2009. évi nemzetközi turistaérkezések számát 2010. februárban már publikálta a Turisztikai Világszervezet. A korábban publikált adatokhoz képest csak csekély változás történt: a nemzetközi turistaérkezések száma a legfrissebb adatok szerint 2009-ben 4,2%-kal volt kevesebb, mint 2008-ban, így összesen 880 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak.

· A nemzetközi turizmusból származó bevételek 5,7%-kal csökkentek 2009-ben. A nemzetközi turizmusból származó bevételek 852 milliárd USD-t tettek ki az elmúlt évben. Ez az összeg 611 milliárd eurónak felel meg.

A 2010. január-áprilisi mutatók

· 2010 áprilisában mintegy 3%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. 14 hónapnyi folyamatos csökkenés után április volt a hetedik, pozitívumot mutató hónap. Az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt európai légtérzár következtében áprilisban lassult a növekedési ütem. Májusi adatokat csak harminc ország adott meg, amelyek azonban további növekedést valószínűsítenek.

· 2010 első négy hónapjában a nemzetközi turistaérkezések száma 6,6%-kal növekedett. A nemzetközi turistaérkezések számát tekintve folytatódott 2009 utolsó negyedévének pozitív trendje. 2010. január-áprilisban a nemzetközi turistaérkezések száma 258 millió volt. A fejlődő piacokon gyorsabb (mintegy 9%-os) növekedést figyeltek meg, mint a fejlett piacokon (itt közel 5%-os volt a növekedés). A 2009-hez viszonyított növekedés ellenére a nemzetközi turistaérkezések száma még mindig 2%-kal kevesebb, mint a válság előtti utolsó évben, 2008-ban. (Ekkor 264 millió volt a nemzetközi turistaérkezések száma.)

· Valamennyi régióban növekedést tapasztaltak, ennek mértéke azonban jelentős eltéréseket mutat. Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben jelentősen, 12,0%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma; Amerikában az átlagnál kisebb, 6,0%-os volt a növekedés; Afrikában az átlagnak megfelelően alakultak a mutatók; a Közel-Keleten ezzel szemben az átlagot jóval meghaladó mértékben, 32,8%-kal növekedett a turistaérkezések száma, ami mögött az egy évvel korábbi számottevő visszaesés áll.

· Európában csekély, mindössze 0,2%-os volt a növekedés. A minimális növekedés miatt a 2010. január-áprilisi nemzetközi turistaérkezések száma még mindig 5-10%-kal alacsonyabb, mint a rekordévnek számító 2008-as esztendő azonos időszakában volt. A márciusi pozitívumok után áprilisban néhány ország kétszámjegyű csökkenésről számolt be. Mindez arra figyelmeztet, hogy nem érdemes egy-egy hónapot vizsgálni, hiszen nagyok az ingadozások. Nyugat-Európában 2,6%-kal, Dél-Európában és a Mediterrán térségben 1,6%-kal több nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában, bár a desztinációk között nagy különbségek figyelhetők meg. Közép- és Kelet-Európában 1,1%-os csökkenésről számoltak be, az áprilisi légtérzár által különösen érintett Észak-Európában pedig 7,3%-os volt a visszaesés.

· A nemzetközi turizmushoz kapcsolódó kiadások is javuló tendenciát mutatnak. A kiadásokról csak nagyon kevés információ áll még rendelkezésre, ezek azonban javulást jeleznek, némely ország esetében akár kétszámjegyű növekedési ütemet is.

· 2010 első négy hónapjában 6%-kal nőtt a nemzetközi légiutas-forgalom. Az International Air Transport Association (IATA) adatai szerint a 2009-ben tapasztalt 2,5%-os visszaesést követően 2010. január-áprilisban – Európa kivételével – újra növekedést tapasztaltak. Az Association of European Airlines (AEA) adatai szerint az európai nemzetközi légiutas-forgalom 1,5%-kal csökkent ugyanebben az időszakban, májusra azonban már pozitívabbak a becslések.

· Nőtt a szállodai foglaltság és az átlagos szobaárak. A Deloitte adatai szerint a szállodaipar is javuló teljesítményt mutat világszerte és Európában egyaránt. Az európai szállodák foglaltsága 56,6%-os volt a vizsgált időszakban, 2,3 százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában. A régión belül azonban nagy különbségek figyelhetők meg. · Javult a UNWTO bizalmi indexe A Turisztikai Világszervezet által megkérdezett szakértők fele ítélte a január-áprilisi időszakot jobbnak vagy sokkal jobbnak, mint amire számítottak. A 2009. augusztus-decemberi időszakot csak 34% ítélte meg ilyen kedvezően.

Előrejelzések:

· 2010-ben 3-4%-os növekedést vár a UNWTO. A Turisztikai Világszervezet fenntartja 2010. januári becslését, miszerint a nemzetközi turistaérkezések száma 3-4%-kal fog növekedni idén. Sok múlik a nyári főszezon alakulásán, illetve azon, hogy Európa milyen eredményeket ér el. A görög válság, a megszorító intézkedések stb. újra megingatták Európában a fogyasztói bizalmat. Mivel Európa turizmusa nagyban függ a régión belüli utazásoktól, ezek a jelenségek mérséklik az optimizmust. Ugyanakkor az euró és a font árfolyamának csökkenése kedvez a tengerentúlról származó turizmusnak és ösztönzi a kontinensen belüli utazásokat.

· A május-augusztusi időszakra vonatkozó várakozások pozitívak. A pozitív várakozásokat erősítik az olyan nagyrendezvények, mint a dél-afrikai Labdarúgó Világbajnokság vagy a Sanghaji Világkiállítás. Borúlátásra adnak okot azonban a különböző természeti katasztrófák, amelyek a világ számos régióját érintették.

· Változó fogyasztói trendek. A válság alatt és azt követően megerősödtek az olyan fogyasztói trendek, mint a késői foglalások, az internet egyre gyakoribb használata tájékozódásra és foglalásra, a közelebbi desztinációkba és rövidebb időre történő utazások, valamint az ár-érték arány növekvő szerepe. Bár mind a szabadidős, mint az üzleti utazások terén növekszik a bizalom, a világ legnagyobb részén továbbra is visszafogottság jellemző. Azokat pedig, akik megengedhetik maguknak az utazást, a magasabb minőség, a jó ár-érték arány és a személyre szabott szolgáltatások iránti növekvő igények jellemzik. Európában nő az olló a „budget” és a luxus utazások között, ahogy egyre többen keresik az all-inclusive szolgáltatásokat és az egyedi autós utazásokat. Az európaiak továbbra is a közeli (hazai vagy szomszédos) úti célokat részesítik előnyben. Ezzel párhuzamosan úgy tűnik, nő a kereslet a vízparti passzív pihenést kiegészítő városlátogatások iránt is. Az üzleti utazások terén is javulás figyelhető meg: miközben az incentive utazások „kimennek a divatból”, a gyengébb euró kedvez a konferenciák, kongresszusok, események európai megrendezésének. Az éles verseny következtében az árak további mérséklődése várható, az utazási irodákat ez kevésbé, a hagyományos légitársaságokat azonban annál inkább érinti.

· Minőség és innováció. A kereslet változása világszerte az iparág üzleti modelljeinek megváltoztatását és a turisztikai kínálat fejlesztését kívánja meg. Alapvető fontosságú a fogyasztók jobb megértése, a korszerű technológiák professzionális alkalmazása, az innovatív termékfejlesztésre és az emberi erőforrásokra fordított befektetések növelése – és a fenntarthatóságra való határozott törekvés. A növekvő munkanélküliség mellett egyre világosabb, hogy a költségvetési deficitek is gátat szabnak a turizmus fejlődésének. Különösen igaz ez a fejlett országokra, ami negatívan hathat a legnagyobb küldőpiacokra. A számos kormány által meghozott megszorító intézkedések, a növekvő adóterhek nem hagyhatók figyelmen kívül. A turizmust közvetlenül is érintik olyan intézkedések, mint az Egyesült Királyságban 2010 novemberében bevezetésre kerülő, kiutazásokat sújtó adó vagy Németország szándéka egy új, a légiközlekedést érintő adó kivetésére. A Turisztikai Világszervezet az adózással kapcsolatos egyoldalú intézkedések veszélyeire hívja fel a figyelmet. A számos országot jellemző költségvetési megszorítások és az alacsony fogyasztási szint idején különösen jelentős a turizmus munkahelyteremtő, exportnövelő és adóbevételt generáló szerepe. A Turisztikai Világszervezet üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a turizmust a gazdasági fejlődés motorjának tekintik.

A Turisztikai Világszervezet legfrissebb World Tourism Barometer című jelentése (June 2010 - Volume 8, Issue 2) teljes terjedelmében elérhető a szervezet honlapján a http://www.unwto.org/facts/eng/barometer.htm linkre kattintva.