A megoldáshoz azonban sokkal közelebb nem kerültek a felek annál, ahova hasonló fórumokon eddig is eljutottak.
Továbbra sem bírnak elrettentő erővel a szankciók. Gyenizse Dorottya, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságának jogi főtanácsosa ismertette: a jelenleg szabálysértésnek minősülő jogosulatlan utazásszervezésre kiróható bírság felső határa mindössze 100 ezer forint, melyet igen ritkán szabnak ki bárkire is, köszönhetően többek közt a felderítések alacsony számának. A felderítés a bő 2300 hatáskörrel terhelt jegyzők feladata. A készülő utazási irodai rendelet értelmében viszont a kiróható büntetés elérheti a 10 millió forintot is. A szolgáltatások szabad áramlását lehetővé tevő, hazánkban is alkalmazott uniós direktíva értelmében határon átnyúló szolgáltatást jogosulatlanul végző vállalkozó esetében pedig 2 millió forint lehet a bírság felső határa.
Elhangzott továbbá, hogy a lefülelt esetek 89 százalékában képtelenség jogsértést megállapítani, mivel a gyanúsítottak bevallásuk szerint csak programot szerveznek. Gyenizse ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az illegális utazásszervezés lehet a Btk-ba ütköző bűncselekmény is. Az illegálisan utat szervező vállalkozó nagy eséllyel nem papírozza le tevékenységét, mellyel gazdasági adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti. Ez vétségnek minősül és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Csákiné Gyuris Krisztina, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal (NFH) főosztályvezetője felhívta a figyelmet a reklámtörvényből, illetve a tisztességtelen kereskedelmi magatartásból adódó szankcionálás lehetőségére. Előbbinél a jogszerűtlenül előállított termék – itt utazási csomag – reklámozása szintén jogszerűtlen, ahogy az utóbbi esetében tisztességtelen egy nem jogszerű terméket annak beállítva értékesíteni.
Hiába azonban a büntethetőség több lehetősége is, ha az ellenőrzésre nem áll rendelkezésre elegendő létszámú apparátus, illetve ha hiányoznak az ellenőrzés alapját adó jogszabályok. Ebben egyetértett mind az NFH, mind a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) fórumon megjelent vezető tisztségviselői illetve a jogalkotó képviselője valamint a szakmát képviselő Magyar Utazásszervezők és Közvetítők Szövetségét (MUISZ) képviselő Molnár Gabriella. Gyuris Krisztina ugyanakkor elmondta: az NFH szeretné, ha hivatala hatásköre kibővülne, ehhez azonban jogszabályok megváltoztatására várnak.
A meghívott előadók szorgalmazták a fogyasztói tudat szakmai szervezetek és szolgáltatók általi erősítését. Gyenizse külön kiemelte az e célból 2009-ben létrehozott internetes oldal nyújtotta felvilágosítást.
A hallgatóság közül többen nem látták a visszatartó erőt a bírságok emelésében illetve a fogyasztói öntudat fokozásában, melynek növekedésére kár addig számítani, amíg sokak számára az ár egy út kiválasztásának alapja. Szerintük a rendszeres, különösen az iskolákra, egyházi szervezetekre és jogosulatlanul – főleg – beutazást szervező idegenvezetőkre kiterjedő ellenőrzés jelenthet megoldást, melyre, mint azt a meghívottak is kifejtették pénz és ember híján nincs lehetőség. A hozzászólók fájlalták viszont, hogy a jogkövető vállalkozások időnkénti vizsgálatára mégis van apparátus.
Az NFH ígéretet tett a gyanús esetek gyakoribb ellenőrzésére, csakúgy, mint az MKEH, amely a nyár folyamán a jogosulatlanul idegenvezetői tevékenységet folytatók célzott ellenőrzését is tervezi.
